Március 31-én délután tartották Mikepércsen az „Akkumulátorgyártás és ami mögötte van” című lakossági fórumot, amelyet a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) szervezett annak érdekében, hogy szakértőktől tájékozódhassanak a helyiek a Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyárral kapcsolatban.

Tímár Zoltán (Fidesz), Mikepércs polgármestere elmondta, felemeli a szavát a község szomszédságába tervezett „gigaberuházás” ellen. Köszönetet mondott a Mikepércsi Anyáknak, és biztosította őket arról, hogy mindenben számíthatnak a támogatására.

A nyilvános adatok használatával eséllyel küzdhetnek a beruházással szemben

Balogh Richárd agrármérnök, a Nagy Tavak Koalíció tagja az online információszerzés lehetőségeiről tartott előadást. Elmondta, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert (OKIR) azért hozták létre, hogy hozzá lehessen férni közérdekű adatokhoz, de mióta a közbeszédben forró témává vált az akkumulátorgyárak ügye, azóta általában nem működik az oldal. Ezzel szemben működik a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR), amely többek között klímamodelleket, vízgazdálkodási és népegészségügyi előrejelzéseket tartalmaz. Az adatbázis néhány térképével szemléltette, hogy az Alpokalját leszámítva 2050-ig 2 Celsius-fokkal fog emelkedni Magyarország átlaghőmérséklete, Kelet-Magyarországon pedig csökkenni fog a csapadék mennyisége. Szerinte ez is mutatja, hogy teljesen mások az adottságok Debrecenben, mint Türingiában, ahol a CATL már fölépített egy akkumulátorgyárat.

Az agrármérnök felhívta a figyelmet az Erdőtérképre is. Emlékeztetett, a kormány lehetővé tette, hogy magánerdőkben telepítési kötelezettség nélkül lehessen fakitermelést végezni. Mint mondta, Mikepércs környékén is sok ilyen erdő van. „Ez a klíma szempontjából katasztrofális” – fogalmazott. Ajánlotta a Sentinel műholdak felvételeit is. Ezek a műholdak ötnaponta közölnek bárki által hozzáférhető adatokat – többek között Debrecen déli gazdasági övezetéről is.

Balogh Richárd elmondta, ha a helyiek tudatosan lépnek fel, és használják a nyilvános adatokat, akkor eséllyel küzdhetnek a beruházással szemben.

Az előadás után Fucskó József közgazdász szólt hozzá a témához. Elmondta, Debrecen vízbázisának bővítésére a rétegvíz terén nincs lehetőség, a szürkevízre és a csapadék megtartására kell építeni. Úgy látja, igaza van a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) azóta menesztett igazgatója, Kincses Dániel szakvéleményének, amely szerint egy átfogó tervet kell készíteni a város vízellátására.

Hiányzik a szakképzett magyar munkaerő az akkugyárakba, ázsiai munkások jöhetnek

A második előadó, Éltető Andrea közgazdász leszögezte: a vita nem arról folyik, hogy legyen-e akkumulátorgyártás Magyarországon, mert ez már jelenleg is zajlik. Mint mondta, már 32 működő vagy elkezdett, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzem van Magyarországon. Ezek összesen 21 ezer embert foglalkoztatnak. Beszámolt arról, hogy a globális termelési láncok rövidülnek többek között az akkumulátorok nagy tömege miatt, az egyre jobban felfutó elektromosautó-gyártás következtében így egyre több akkugyár jön létre Európában. A közgazdász elmondta, Európa önellátásra törekszik az akkugyártás szempontjából, de Magyarországgal ellentétben a legtöbb ország nem ázsiai beruházókkal végzi ezt a folyamatot. Hangsúlyozta, az akkumulátorgyártásba a magyar cégek alig tudnak becsatlakozni.

Éltető Andrea elmondta, a CATL környezethasználati engedélye alapján a technológiai és menedzsment részleg vezető munkatársait mindenképpen Kínából fogja hozni a cég. Mint mondta, a szakképzett munkaerő terén 2015 óta egyre nagyobb a hiány Magyarországon, ezért elsősorban ázsiai munkások érkezésére lehet számítani.

Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Magyarországon jellemzően zöldmezős beruházásként jönnek létre ezek a gyárak, addig Németországban inkább barnamezős beruházásokat hajtanak végre, ez történt a türingiai CATL-gyár kapcsán is. A szakértő szerint az eddigi példák alapján a gyárak környékén elértéktelenednek az ingatlanok, míg az albérletárak elszállnak a külföldi munkások magas száma miatt.

A közgazdász beszélt az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos hatósági gyakorlatról is. Jellemzően nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítik ezeket, Gödön, Komáromban, Sóskúton és Iváncsán még környezethasználati hatástanulmány készítését sem írták elő. Azonban az elkészült hatástanulmányokat sem minden információ birtokában írják, a cégek ugyanis jellemzően menet közben alakítják az elképzeléseiket. A gyárak megépülése után aztán számos szabálytalanságot találnak a hatóságok, a gödi Samsungot például 2019 óta 39-szer bírságolták meg, azonban az üzem árbevétele a hétezerszerese volt a kiszabott büntetésnek, ezért nem érintette érzékenyen a céget.

Éltető Andrea arra is figyelmeztetett, az akkumulátorgyárak létesítésével továbbra is megmarad a járműipartól való erőteljes függésünk, a magyar ipar pedig még energiaigényesebb lesz.

Egy kérdező arról érdeklődött, a közgazdász szerint megéri-e a beruházás. Éltető Andrea azt válaszolta, nem látott költség-haszon elemzést arról, hogy lenne-e jobb helye az akkumulátorgyárra költött pénznek, de valószínűleg lenne.

A közönség egy másik tagja azt vetette fel, mi lesz Magyarország szén-dioxid kvótájával az akkumulátorgyárak megépítése után. Az ugyancsak a közönség soraiban helyet foglaló Fucskó József válaszolt, aki elmondta, nem befolyásolják a beruházások a magyar klímapolitikát, mivel a nagy cégek kibocsátásai le vannak választva az országok kvótáiról.

Ki fognak kerülni a gyárból a veszélyes anyagok a vegyészprofesszor szerint

Fábián István, a Debreceni Egyetem vegyészprofesszora, az intézmény korábbi rektora volt a fórum harmadik előadója. Arról beszélt, a CATL beruházásának kommunikációja körül teljes a káosz, nem lehet tudni például, hogy mennyi vizet fog felhasználni a gyár, mivel nem határozták meg még azt sem, hogy mennyit fog üzemelni csúcsteljesítménnyel. Azt is elmondta, lágyított vizet fognak használni a gyárban, amelynek előzetesen kivonják a sótartalmát, ezt pedig a vízműhöz továbbítja üzem. A szürkevíz felhasználására is kitért a professzor. „Szürkevíz a városban egy deciliter sincs” – szögezte le, majd kifejtette, hogy a szürkevíz olyan szennyvizet jelent, amelyben nincs fekália és vizelet. Mivel a gyárban kezelt szennyvizet akarnak felhasználni, ezt a sótalanításon túl ivóvíz minőségűre kell megtisztítani, ez pedig rendkívül drága lesz. Szerinte kérdés, miért fizetne a cég a drága kezelt szennyvízért, amikor olcsó ivóvizet is vásárolhat.

Egy közkeletű, az akkumulátorgyártással kapcsolatos vélekedésre reagálva kifejtette, termálvízből nem lehet hatékonyan kiszedni a lítiumot, csak 3-5 ezer méter mélyről. Ez azonban már veszélyes, Svájcban földrengéskockázat miatt le is állították ezt a folyamatot.

Fábián fölvetette, hogy a CATL miatt akár kérdésessé válhat az ország áramellátása is, mivel a déli ipari parkba a paksi termelés 30 százalékával egyenértékű kapacitást terveznek. „Kérdezem, hogy az ország többi része honnan fogja kapni az energiát?” – tette fel a kérdést. Hozzátette, itt fogják elégetni az éves magyar földgázkitermelés 10 százalékát is.

A vegyészprofesszor felhívta a figyelmet arra is, hogy évente 3 ezer tonna szerves oldószert használnak majd fel a gyárban. Mint mondta, ő még nem látott olyan vegyi üzemet, ami teljesen zárt lett volna. „Ennek egy része ki fog kerülni a környezetbe. Magzatkárosító és gyúlékony anyagok is lesznek itt” – figyelmeztetett.

Megjegyezte továbbá, kérdés, meddig fognak a világban lítiumalapú akkumulátorokat használni, a tervek szerint ilyeneket gyártanak ugyanis Debrecenben. Mint mondta, az amerikai autógyárak egy része már elkötelezte magát a nátriumalapú akkumulátorok mellett.

A közönség egy tagjának kérdésére, miszerint veszélybe kerülhet-e a környéken termelt élelmiszerek bio minősítése a gyár miatt, a Debreceni Egyetem tanára azt felelte, normál üzemmenet mellett elvileg nem okozna nagy problémát, de a gödi példák alapján elképzelhető, hogy itt is megjelenhetnek különböző anyagok a gyár területén kívül, ezért előállhat olyan helyzet, hogy a vevők aggódnak majd, vajon egészséges-e az itt előállított élelmiszer.

Arra a kérdésre, hogy okozhat-e károkat a szomszédos repülőtérnél közlekedő repülőkben a felszálló pára, Éltető Andrea azt válaszolta, a repülőtér kérdésével egyáltalán nem foglalkozott a környezethasználati vizsgálat, ezért erről semmit nem tudnak.

A volt helyettes államtitkár szerint hiba olyan iparágat idehozni, amelyhez nincsenek erőforrásaink

Utolsóként Holoda Attila energetikai szakértő szólalt fel. Arról beszélt, míg korábban az autóipari beruházásokhoz hozzáfejlődött a magyar közép- és felsőoktatás, szerinte most ezt nem látni, a kínaiak ugyanis nem igényelnek mérnököket, betanított munkások lesznek a gyárban. Megjegyezte, a vendégmunkások megjelenése közbiztonsági problémákat okozhat.

A termálvíz kapcsán kifejtette, ezt egyáltalán nem érinti az ügy, nem fognak belőle lítiumot termelni. Mint mondta, a MOL a kőolaj- és földgáztermeléssel együtt termel ki rétegvizeket. Ezekben kimutatták, hogy van lítium, ezért elkezdtek foglalkozni a kérdéssel, de ennek nincs köze a termálvizekhez.

A szakértő hangsúlyozta, az akkumulátorgyártás növeli Magyarország más országoktól való függését több tekintetben is. Elmondta, Európa többnyire Kongóból hozza be az akkumulátorokhoz szükséges kobaltot, ahol gyermekmunkásokkal termelik ki a nyersanyagot, de Kínától is jelentősen fog nőni a függésünk. Arról is beszélt, hogy a jelenleg működő és a bejelentett akkumulátorgyárak 20 százalékkal emelik az ország földgázfogyasztását.

Elmondta, kíváncsi arra, hogy a kínaiakkal megkötött szerződésben mennyiért garantálja a kormány a villamosenergia árát, mivel annak 25-30 százalékát importáljuk, az árát pedig a gáz határozza meg, mivel azzal lehet a legjobban szabályozni a termelést. „Van egy rossz érzésem. Ha ők ezt tutira odaígérték, és kötbérigénye van, akkor itt áramszünet lesz” – fogalmazott. Kijelentette, hibának tartja, hogy olyan iparágat telepítenek Magyarországra, amelyhez sok gázra és áramra van szükség.

Holoda emlékeztetett, kilenc éve írták alá a szerződést a paksi atomerőmű bővítésére, és még mindig nem építik. A szakértő szerint most úgy néz ki, ha lesz bővítés, akkor sem oroszok végzik majd. Mint mondta, hetek kérdése, hogy kimondják az embergót a Roszatommal szemben. A Siemens már kijelentette, hogy nem ad technológiát az orosz állami vállalatnak.

Egy kérdésre válaszolva Holoda Attila kifejtette, szerinte jó út lenne a kisméretű, úgynevezett SMR atomerőművek építése, ezek ugyanis áttelepíthetők, és nem vízzel hűtik őket.

Fucskó József közgazdász megkérdezte, tény vagy sejtés Holoda Attila részéről, hogy a magyar állam szerződésben garantálta CATL-nek az áram árát, ugyanis ha így lenne, az tiltott állami támogatásnak számítana. Az energetikai szakember azt válaszolta, biztos benne, hogy a kínaiak nem piaci áron kapják majd az áramot. Fucskó felvetésére, miszerint ezt nem tehetik meg, Éltető Andrea úgy reagált, a gödi közmeghallgatáson külön kérdésre sem árulták el, hogy a Samsung mennyiért kapja az áramot, Fábián István pedig felidézett egy esetet, amikor a magyar felsőoktatásra adott európai uniós támogatás nagy részét nem a céloknak megfelelően használtak fel.

A CATL kínai akkumulátorgyár debreceni ügyeiről itt olvashatod a Debreciner cikkeit.