A 2019. október 13-i önkormányzati választásokig Pajna Zoltán elnökletével és Bulcsu László, valamint Tasi Sándor alelnökök részvételével így állt össze a legutóbbi megyei közgyűlés: Antal Szabolcs, Bernáth László, Buczkó József, Dombi Imréné, Kiss Attila, Kocsis Róbert, Koroknai Imre, Kovács Zoltán, Ménes Andrea, Simon Zoltán, Tímár Zoltán (Fidesz-KDNP). Bíró László Mihály, Demeter Pál, Gál László Csaba (2015-ben az elhunyt Vigh József helyét vette át), Gurbán László (2019 májusától, Vértesi István lemondása után), Mohácsi László, Rigán István (Jobbik), Bódi Judit, Gyula Ferencné, Nagy Zsolt (MSZP), Tóth József (DK).

Vagyis a 24 megyei közgyűlési tag közül 14 volt fideszes, 6 jobbikos, 3 szocialista és 1 DK-s.

Ami lett

Az eddig erősen a Jobbik felé tolódó ellenzék 2019-ben megváltozott, hiszen felére csökkent létszámuk, és a szocialisták is már csak 1 képviselőt adnak a megyei közgyűlésbe a korábbi 3 után, a DK viszont egyről a kettőre jutott. Ugyanakkor az addig képviselőt a megyei önkormányzatba nem adó Momentum 2 képviselővel debütál, a Fidesz-KDNP pedig tovább erősödött, hiszen 2-vel több embere ül majd a Megyeháza Árpád termében a testületi üléseken mostantól.

Bár felére csökkent a megyei közgyűlésben az ereje, a Jobbik még mindig a legtöbb ellenzéki képviselőt adja. Mostantól ez a leosztás: a Fidesz-KDNP 16, a Jobbik 3, a DK 2, a Momentum 2, az MSZP 1 tagot ad.

A 2019-es választások során a névjegyzékben lévő választópolgárok száma 270 152 volt Hajdú-Bihar megyében, ebből megjelent a szavazáson 124 385 (46,04%). Érvényesen 119 095-en szavaztak. A Fidesz-KDNP 60,11%-ot, a Jobbik 11,41%-ot, a DK 9,58%-ot, a Momentum 8,68%-ot, az MSZP 5,45%-ot ért el.

Kik ők?

Megyei kormánypártiak

A Fidesz-KDNP részéről: Antal Szabolcs, Hajdúsámson újraválasztott polgármestere, illetve Bakó István Zoltán, Derecske volt polgármestere (nem indult most a pozícióért). Bulcsu László, a legutóbbi egyik megyei alelnök Komádiból. Csiszár Imre, Hajdúnánás legutóbbi alpolgármestere. Kiss Attila, Hajdúböszörmény újrázó polgármestere és egy másik ismétlő, Kiss Tibor, aki Sárrétudvariban lett újra polgármester. Kocsis Róbert, régebbi megyei alelnök Hajdúszoboszlóról, Koroknai Imre, aki alulmaradt a polgármester-választáson Balmazújvárosban. Kovács Miklós, valamint Kovács Zoltán, utóbbi a Hajdú-Bihar Megyei Diáksport és Szabadidő Egyesület elnöke, illetve Ménes Andrea, Vámospércs újraválasztott polgármestere is testületi tag lett. Muraközi István, Berettyóújfalu újraválasztott polgármestere is ott lesz, akárcsak Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés eddigi elnöke, korábban Debrecen város alpolgármestere. Simon Zoltán, hajdúdorogi újraválasztott önkormányzati képviselő és Szegi Emma, Kaba újraválasztott polgármestere, valamint Tasi Sándor, legutóbbi megyei alelnök Nyíradonyból is megyei képviselő lett.

Megyei ellenzékiek

Bódi Judit nemcsak az MSZP megyei elnöke maradt, de az egyetlen megyei közgyűlési tag is a szocialistáktól. Demeter Pál, a Jobbik megyei elnöke, balmazújvárosi önkormányzati képviselő. Új tagok következnek: Keresztesy Gergő, a Jobbik ifjúsági tagozatának elnöke, valamint Kulcsár Gergely, a Jobbik regionális igazgatója is helyet kapott a testületben. A Momentum pártként is új szín lesz a megyei közgyűlésben, őket Kosztin Mihály vámospércsi önkormányzati képviselő és Kiss László, a párt megyei koordinátora jeleníti meg. Szörényi Károly a DK új embere, míg az állandóságot Tóth József, Polgár régi-új polgármestere adja szintén a DK-tól.

Maradtak

A megyei közgyűlésben 13-an az előző testületnek is tagjai voltak: Antal Szabolcs, Bulcsu László, Kiss Attila, Kocsis Róbert, Koroknai Imre, Kovács Zoltán, Ménes Andrea, Pajna Zoltán, Simon Zoltán, Tasi Sándor (Fidesz-KDNP), Demeter Pál (Jobbik), Bódi Judit (MSZP), Tóth József (DK).

Mentek

Akik már nem tagjai a testületnek: Bernáth László, Buczkó József, Dombi Imréné, Tímár Zoltán (Fidesz-KDNP), Gál László Csaba, Gurbán László, Mohácsi László, Rigán István (Jobbik), Gyula Ferencné, Nagy Zsolt (MSZP).

A leköszönő megyei képviselők közül 4 fideszes, míg 6 ellenzéki, vagyis a kormánypárti többség nagyjából egyben maradt, inkább az ellenzéki oldalon voltak nagyobb változások. A Jobbik például Demeter Pál frakcióvezetőn kívül teljesen kicserélődött, s bekerült az ifjúsági vonalat erősítő Keresztesy Gergő és a pártban nemrég újra pozíciót kapott, korábbi antiszemita megnyilvánulásairól elhíresült Kulcsár Gergely is.

Kormányfölény

Országosan minden megyében a Fidesz-KDNP van fölényben, tehát megyei szinten megmaradt a 2014-ben is már meglévő hegemónia. Más kérdés, hogy a megyei önkormányzatok hatásköre erősen csökkent a 2010-es évek eleje óta. A kormányzó Fidesz akarata elvett tőlük sok mindent, így például a régebbi időkben iskolákat és kórházakat is működtető, sokkal nagyobb mozgástérrel és döntéskörrel rendelkező megyei önkormányzatok kapcsán volt már olyan vélekedés is, hogy azokat idővel (legalábbis az Orbán-éra alatt) felülről jövő intézkedésként akár el is sorvaszthatják, és feladataikat részben a kormányhivatalok veszik át, részben más szervezetek. Ez meg is történt. Más kérdés, hogy a megyei közgyűlést, mint magyar történelmi hagyományos szervezetet megtartották gyakorlatilag nulla valóságos hatáskörrel, néhány látszattevékenységgel.