Az Európai Civil Fórum (European Civic Forum – ECF) ma közzétett „Fighting for Democratic Empowerment and Resilience” című új jelentése rávilágít a polgári szabadságjogok Európa-szerte tapasztalható gyengülésére, és arra is, hogy a civil társadalom mindmáig a demokrácia és a jogállamiság alappillére.

2022-ben a civil társadalom – korlátozott ereje és eszközei ellenére – igyekezett megküzdeni a kihívásokkal. Az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán civil szervezetek és önkéntesek siettek azonnal a rászorulók segítségére. Mint mindig, most is sokszor ők érkeztek elsőként, és ők távoztak utolsóként, amikor a társadalom szükségleteire reagáltak. A civil szervezetek a közjóért dolgoznak és munkájukkal biztosítják, hogy a törvényeket ne a vállalati érdekek és a profitorientált törekvések vezéreljék.

A civil szervezetekre, egyesületekre és mozgalmakra azonban uniószerte nagy nyomás nehezedik, és kihívásokkal szembesülnek mind a demokratikus folyamatok erodálódása, mind a jogállamiság sérülése miatt.

Számos tagállamban továbbra is törvények akadályozzák az egyesülési jog gyakorlását, valamint a civil szervezetek és egyesületek tevékenységét. Magyarország nyomdokaiba lépve Lengyelországban és Bulgáriában is napirendre kerültek a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket célzó törvényjavaslatok.

Mindezek mellett olyan országokban is tetten érhetőek korlátozások, ahol a demokrácia még mindig erős. Erre példa Franciaország, ahol törvény írja elő, hogy minden egyesületnek, amely állami finanszírozásra pályázik, szerződésben kell elköteleznie magát a „köztársasági elvek mellett”, illetve Németország is, ahol a túlzott politikai szerepvállalás miatt kerültek célkeresztbe a civil szervezetek.

„Egy virágzó európai civil szféra megteremtéséhez az európai intézmények és a tagállamok közös elköteleződésére van szükség. Ha az Unió meg akarja védeni a demokráciát, akkor meg kell hallania az emberek igényeit, és a közpolitikák alakítása valóban a közjót kell szolgálja. Meg kell erősíteni a demokráciát, és ezt prioritásként kell kezelni: támogatni és védelmezni kell a civil szervezeteket és azokat, akik az emberi jogok érvényesüléséért küzdenek, hiszen tevékenységükkel nap mint nap életben tartják a demokráciát” – mondta Alexandrina Najmowicz, az Európai Civil Fórum főtitkára.

A demokráciáért, a jogállamiságért és az emberi jogokért dolgozó civil szervezetek és aktivisták, valamint az újságírók egyaránt szembesültek lejárató kampányokkal, szóbeli és fizikai támadásokkal, jogi zaklatással (Strategic Litigation against Public Participation – SLAPP). Ezek az aggodalmak tükröződnek a CIVICUS Monitor legfrissebb megállapításaiban is, amelyek szerint a civilek mozgástere összességében globálisan és az EU-ban is csökken, idén pedig két tagállam, Görögország és Ciprus minősítése romlott.

Különösen a kirekesztett csoportok, például a muszlimok, a migránsok, az LMBTQI+ emberek, valamint a nők kerültek célkeresztbe.

Görögországban civil szervezeteket és humanitárius önkénteseket támadtak meg azért, mert felhívták a figyelmet az illegális visszatoloncolásokra, amelyek létezését a kormány tagadja. Romániában LMBTQI+ egyesületek több halálos fenyegetést kaptak, többek között – különböző csatornákon – náci szimbólumokat és az LMBTQI+ emberek megölésének részletes módját bemutató, nyugtalanító képeket.

Napjainkban az európai demokráciára nyomás nehezedik, részben azért, mert a demokratikus intézményrendszer gyengülése az egész EU-ban tapasztalható, részben pedig azért is, mert sokan féltik a jövőjüket, és sokan egyre kevésbé bíznak abban, hogy a nemzeti intézmények képesek olyan politikát folytatni, amellyel meg tudja védeni őket.

„Az EU-nak nem szabad elszalasztania a lehetőséget, hogy a demokrácia védelméről szóló csomagjában támogassa és megvédje a civil társadalmat. Hosszabb távon az európai intézményeknek európai stratégiát kellene elfogadniuk a szabad civil szféra és az erős civil társadalom érdekében” – folytatta Alexandrina Najmowicz.

A civilek politikai döntéshozatali folyamatban való részvétele szintén aggodalomra ad okot, mivel azt sok civil szervezet „ad hoc”-nak, „informálisnak” vagy „jelképesnek” minősíti. Horvátországban egy 2016-os, a rövid életű és szélsőjobboldali elemektől sem mentes kormányzás tapasztalatai óta akadályozzák a civil párbeszédet és részvételt. Spanyolországban pedig arra volt nagyon kevés lehetősége a civil társadalomnak, hogy megfogalmazza követeléseit, és nyílt és nyilvános párbeszédet folytasson a kormánnyal az Állampolgárok biztonságáról szóló törvény reformfolyamata során.

„Magyarországon sajnos már hosszabb ideje látjuk, hogyan szűkül a civilek mozgástere, ami 2022-ben is folytatódott. A lejáratókampányok mellett az álságos gyermekvédelmi népszavazáson érvénytelen voksolásra mozgósító civilek megbírságolása, a tanárok sztrájkjogának megnyirbálása és a polgári engedetlenségben résztvevőkkel szembeni megtorlások mind ebbe a trendbe illeszkednek” – mondta Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója.

A tiltakozás a részvétel kulcsfontosságú eszköze, különösen akkor, ha a társadalmi és civil párbeszéd intézményesített csatornái, valamint a demokratikus fékek és egyensúlyok rendszere gyengül vagy megszűnik. 2022-ben EU-szerte számos tüntetés zajlott, többek között az Oroszország háborúja ellen, Ukrajnával való szolidaritásból, a megélhetési költségek emelkedése és a veszélybe került munkavállalói jogok miatt, valamint a környezeti és klímavészhelyzet miatt. Franciaországban az elmúlt hetekben több százezren tüntettek és kezdtek sztrájkba a vitatott nyugdíjreform miatt.

Az elmúlt években azonban Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Görögország, Olaszország és más tagállamok olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek korlátozzák a békés gyülekezési jogot, és szigorítják a gyülekezésekkel kapcsolatos szankciókat.

Több tagállamban aggasztóak voltak a tüntetésekre adott válaszlépések: többek között a tüntetők megfélemlítése és zaklatása, a tüntetők őrizetbe vétele és túlzott erőszak alkalmazása. Magyarországon a Belügyminisztérium a budapesti középiskolák 14 tanárát bocsátotta el önkényes módon, egyértelműen azzal a céllal, hogy elrettentsen másokat a tiltakozásoktól, amelyek a pedagógusok romló munkakörülményei miatt kezdődtek a sztrájkjoguk megnyirbálását követően. Németországban a rendőrség tizenegy klímaaktivista otthonát kutatta át általuk szervezett akciókkal kapcsolatban, amelyek során 2022 tavaszán olajvezetékek működését zavarták meg.

A tagállamok között vannak azonban olyan pozitív példák is, amelyeknek mindenhol alapvetéssé kellene válniuk. Szlovéniában, Ausztriában, Litvániában és Cseh Köztársaságban előremutató lépések történtek a társadalmi párbeszéd előmozdítását és a civil társadalom strukturált részvételét illetően.

Az Európai Civil Fórum (ECF) egy páneurópai hálózat, amely 29 európai ország közel 100 civil szervezetét tömöríti. A Civic Space Report 2023 összesen 14 országjelentést tartalmaz, amelyeket az egyes nemzetek szervezetei és szakértői írtak.