Február 23-án ülésezett Debrecen közgyűlése, a Régi Városháza felújítása miatt a Megyeházán. Eddig példátlan módon a nyilvános eseménynek helyet adó terem minden bejáratát közterület felügyelők őrizték. Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) kérdésére, miszerint ki és milyen céllal rendelte oda a „huszárokat”, Szekeres Antal főjegyző azt felelte, az önkormányzat bérlőként tartózkodik az épületben, a közterületesek pedig azt biztosítják, hogy csak a bérelt épületrészt használják, tehát vagyonvédelmi feladatokat látnak el.

Elbúcsúztak Gulácsi Anna Ilonától

Papp László (Fidesz) polgármester az ülés elején bejelentette, hogy Gulácsi Anna Ilona (DK) önkormányzati képviselő elhunyt. A politikust kedves, szorgalmas, konstruktív képviselői munkát végző személyként jellemezte, majd az önkormányzat együttérzését és részvétét fejezte ki a gyászoló családnak Ezt követően egy perc néma felállással emlékeztek meg a képviselőről.

Kivonult a DK, mert szerintük cinikus az előterjesztés

A gyászszünet után Vaszkó Imre (DK) ügyrendi felszólalásában jelezte, elfogadhatatlanul cinikusnak tartják, hogy miközben a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárnak hatalmas lesz a szén-dioxid-kibocsátása, a költségvetési javaslat előterjesztése szerint a városvezetés folytatná a kibocsátás csökkentését. Ő és Jánki József (DK) képviselőtársa ezért kivonultak az ülésről, amelyre csak a költségvetési vita lezárását követően tértek vissza. Papp erre úgy reagált, hogy Debrecenben az autós közlekedés éves szinten több millió tonna szén-dioxidot juttat a levegőbe, az akkumulátorgyártással pedig ez is csökkenthető.

„Permanens válságok ciklusa”

A polgármester kifejtette, a költségvetést kihívások és akadályok között készítették, a 2019-től kezdődő önkormányzati ciklust pedig „a permanens válságok ciklusának” nevezte. A városba tervezett kínai akkumulátorgyár kapcsán Papp László arról beszélt, sem energiabeli, sem erőforrásbeli, sem munkaerőbeli korlátja nincs Debrecen fejlesztésének. Szerinte az ország ipari és gazdasági súlypontja Nyugat- és Közép-Magyarországról éppen áttevődik Kelet-Magyarországra, ebben pedig komoly szerepe van Debrecennek. Leszögezte, a város felszíni vizei nem az ipart szolgálják, de a Civaqua-program jelentősen javítja a város vízgazdálkodását. Bejelentette, hogy a kormány a következő hetekben hozza meg a döntéseit az ipari célra történő szürkevíz-felhasználáshoz szükséges beruházásokról, ő pedig ragaszkodott ahhoz a tárgyalásokon, hogy fejlesszék a lakossági célú víziközműrendszert is. Azokra a kritikákra, amelyek szerint Debrecenben nincs elég munkaerő a CATL-gyárhoz, azt felelte, Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében magasabb a munkanélküliség, mint Budapesten és Nyugat-Magyarországon.

Papp László arról is beszélt, hogy szerinte a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egyik motorja a közlekedés átalakítása lesz. Bejelentette, hogy az önkormányzat idén 500 millió forintot fordít a panelprogramra, amelynek kiírásáról az áprilisi közgyűlésen dönthetnek, nyáron pedig már beérkezhetnek az első pályázatok. Mint mondta, ha tovább bővül a debreceni gazdaság, akkor tovább növelhetik ezt az összeget. A polgármester szerint 2026 körül nagy változás áll be a helyi adóbevételben, akkorra érkeznek be a most épülő nagyberuházások költségvetési hozzájárulásai.

Nem nyújtottak be módosító indítványokat

A költségvetés vitájához az ellenzék soraiból egyedül Madarasi István (MSZP) szólt hozzá. A politikus arról beszélt, hogy a kormány elveszi az önkormányzatok mozgásterét a szolidaritási adóval, a kapott támogatásokat ugyanis már célzottan adják, azok felhasználásáról nem lehet szabadon dönteni. Papp László a válaszában elmondta, Debrecen nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint bármely másik vidéki önkormányzat. Megköszönte a hozzászólást, majd jelezte, mivel egyetlen módosítási javaslatot sem kaptak a költségvetéstervhez, úgy értelmezi a helyzetet, hogy a fő célokban egyetértenek a városvezetéssel az ellenzéki képviselők.

Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester arról beszélt, hogy a költségvetés minden elemében megjelenik a fenntarthatóság és a zöld gondolat. „Szeretnénk majd ezt a várost egyszer jobb állapotban átadni gyermekeinknek, mint ahogy átvettük elődeinktől” – fogalmazott. Később az alpolgármester kijelentette, hogy Debrecen klímamérlegét alapvetően a közlekedés és a lakossági fűtés befolyásolja, a nagy ipari szén-dioxid-kibocsátók pedig „nem is kell, hogy beleszámítódjanak”. Mindezt azzal indokolta, hogy szerinte a városok nem tudnak olyan intézkedéseket tenni, amelyekkel teljes mértékben ellensúlyozzák az ipari létesítmények környezeti hatásait. Az alpolgármester szerint erre találták ki, hogy a cégek kereskedhetnek a szén-dioxid kvótáikkal.

Debrecen 2023-as költségvetését a közgyűlés 24 igen szavazattal, 5 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el.

Miért nem ír ki népszavazást a városvezetés?

Az ülés egyetlen komolyabb vitáját a 9. előterjesztés váltotta ki, amely alapján értékesítik a kínai akkumulátorgyárnak is helyszínt adó déli gazdasági övezet egy ingatlanát. Mándi László (Momentum) arra kérte a polgármestert és a főjegyzőt, hogy fogalmazzanak meg egy olyan népszavazási kérdést, amellyel törvényesen megkérdezhetik a debreceni lakosok véleményét a CATL beruházásáról, mivel a közgyűlés előtti napon a helyi választási bizottság mindhárom referendum-kezdeményezést elutasított. Papp László erre úgy reagált, hogy megvárja a bíróság döntését a Momentum fellebbezésére.

Szabó Bence (Momentum) ugyanezt kérdezte még konkrétabban: ha érdekli a városvezetést a debreceniek véleménye, miért nem írnak ki népszavazást az ügyben. Papp a válaszában ismét arról beszélt, hogy kíváncsian várja a bírósági folyamat végét, másrészt 2019-ben azt vállalta a választási kampányban, hogy tovább erősíti a város gazdaságát, ebben pedig komoly szerepe van a déli ipari parknak is. Szerinte a lakosság ennek tudatában választotta őt újra. „Nem árultam zsákbamacskát 2019-ben sem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy 2024-ben újra lehetőségük lesz a debrecenieknek arra, hogy állást foglaljanak.

Jánki József a kormány kommunikációs kampányát átírva arról beszélt, hogy a debreceniek 97 százaléka nem akar akkumulátorgyárat. Szerinte akkora az elutasítás, hogy az még a Holdról is látszik. Azt is bejelentette, újra benyújtják majd a legutóbb formai okokra hivatkozva elutasított, Papp Lászlóval szembeni fegyelmi indítványukat. A polgármester a válaszában arról beszélt, hogy az ellenzéki politikusok hisztériát gerjesztenek az akkugyárral kapcsolatban. Kacsának nevezte, hogy bármilyen probléma lenne a gödi ivóvízzel. Szerinte az akkumulátorgyártás a jövő. „Önök szembemennek a jövővel” – fogalmazott. Megjegyezte, szerinte inkább a DK-s politikusok ellen kellene fegyelmi eljárást kezdeményezni, amiért kivonultak a költségvetés tárgyalásáról. „Természetesen leszek annyira lovagias, hogy nem bombázom önöket ezzel” – szögezte le.

Számháború polgármesteri csúsztatással

Vaszkó Imre a hozzászólásában egyrészt fölhívta a figyelmet az akkumulátorgyár hatalmas, évi 500 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátására, valamint leszögezte, a déli gazdasági övezettel kapcsolatban semmilyen előterjesztést nem fognak megszavazni, mert tavaly nyáron megvezették őket az ipari park kapacitásfejlesztése kapcsán. Papp László a válaszában kiigazította a DK-s képviselőt, mondván, a CATL szén-dioxid-kibocsátása nem 500 ezer tonna, hanem 288 ezer tonna lesz. (Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a gyár környezethasználati engedélye szerint a tüzelőberendezések éves szinten 288 ezer tonna, a gépjárműforgalom 50 ezer tonna, a szükséges villamos energia előállítása pedig 169 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátással jár majd. Ez összesen évi 507 ezer tonna.)

Gondola Zsolt Zoárd ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai cég elismerte a magas szén-dioxid-kibocsátást, azt kommunikálták, hogy ezt a gyártott termékek fogják ellentételezni globálisan. A polgármester érdemben nem reagált az elmondottakra. Gondola később egy másik hozzászólásában arról beszélt, hogy Debrecenben 10 év múlva 2-3 fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet az üvegházi gázok miatt. A városvezetés részéről erre sem érkezett reakció.

Kínai negyed épül a Vágóhíd utcánál?

Madarasi István arról beszélt, hogy az MSZP kérdéseket tett fel a kormánynak, a kapott válaszok pedig nincsenek összhangban a beruházó által tett nyilatkozatokkal. Megjegyezte, a közgyűlés által tárgyalt előterjesztéssel Debrecen önkormányzata hozzájárul a beruházáshoz. A politikus azt is megemlítette, hogy elkezdődött a városban a kínai negyed kiépítése. Papp László kérdésére, miszerint hol épül ilyen, Madarasi azt felelte, „meg kell nézni, és meg fogják tudni”. Ezt nevetés követte a fideszes széksorokból, mire a képviselő konkretizálta, hogy tudomása szerint a Vágóhíd utcán és környékén zajlik a folyamat. A polgármester a válaszában megismételte az elmúlt hetekben emlegetett városházi mantrát, miszerint tavaly nyáron a közgyűlés napi 24 ezer köbméterben maximalizálta az ipari park vízfogyasztását. (Ahogy azt korábban megírtuk, maximalizálásról nincs szó a hivatkozott döntésben, ellenben Papp később egy együttműködési megállapodást írt alá Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel arról, hogy óránként 1770 köbméterre fejlesztik a vízkapacitást. Ez napi 42 480 köbméter.) Az aktuálisan tárgyalt előterjesztésről azt mondta, a területet nem akkumulátorgyártásra, hanem logisztikai célokra akarják használni.

A polgármester ezt követően az ellenzéki képviselők szemére vetette, hogy a jövővel szemben hergelik a lakosságot, miközben 20 év múlva ők is mind elektromos autókban fognak ülni. „Tegyünk le mindent, amiben akkumulátor van, vagy akkor ne hülyítsük egymást” – korholta a képviselőket. Jánki József erre úgy reagált, az ellenzékiek egyáltalán nem állították, hogy az akkumulátor rossz, csak azt nem akarják, hogy itt gyártsák. Szerinte a polgármesternek nem a saját meggyőződését, hanem azt kellene szem előtt tartania, hogy mit akar a 200 ezer debreceni lakos. Papp a válaszában kijelentette, a debreceniek szolgálatára tette fel az életét, és minden, ami a költségvetésben szerepel, a debreceniek érdeke.

A napirendi ponthoz tartozó határozati javaslatot a testület 25 igen szavazattal, 6 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el.

Néhány napon belül legyen helyreállítva a világítás

A napirendi pontok után a képviselőknek lehetőségük volt egyéb témákban is kérdéseket feltenni a városvezetésnek. Jánki József arról érdeklődött, miért nem oldották még meg a Csemete utca egy szakaszán a világítás meghibásodását, amelyről már korábban beszélt a közgyűlésben. Papp László a válaszában elmondta, nem kapcsoltak ki egyetlen lámpát sem, tehát műszaki meghibásodás történhetett. A területért felelős főosztályvezető kifejtette, a hibát már jelezték a szolgáltatónak. A polgármester azt kérte, a főosztályvezető a hálózati engedélyest határozottan kérje a feladatuk „normális végrehajtására”, néhány napon belül legyen helyreállítva a szakasz.

Madarasi István azt kifogásolta, hogy a Debrecen kártya nem érvényes az Aquaticum termálfürdőjébe, miközben a strand részre igen. A polgármester megköszönte a jelzést és azt ígérte, intézkednek az ügyben.