Sajtótájékoztatót tartott február 23-án Debrecenben a Mi Hazánk Mozgalom. Az eseményen az akkor éppen zajló városi közgyűlés miatt nem tudtunk jelen lenni, Salánkiné Kuti Zsuzsannát, a párt választókerületi elnökét azonban elértük telefonon. A politikus kifejtette, a sajtótájékoztatón arra reagált, hogy a helyi választási bizottság (HVB) az előző napon elutasította az általa benyújtott, a Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezés hitelesítését.

Ezek voltak a kérdések

Az elmúlt hetekben hárman is nyújtottak be kérdéseket a helyi választási irodának (HVI).
Elsőként, január 23-án Mándi László (Momentum) önkormányzati képviselő, akinek a kérdése így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?”.
Egy nappal később Salánkiné Kuti Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalomtól, aki a következőképp ragadta meg a témát: „Egyetért-e Ön azzal, hogy olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesülhessen vagy üzemelhessen Debrecen közigazgatási területén belül, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az évi 100 ezer tonna, vagy az ivóvízigénye eléri a napi 10 ezer köbméter értéket?”.
Tóth-Beeri Szilvia magánszemély pedig azt kérdezte volna a debreceniektől: „Egyetért-e ön azzal, hogy le kell állítani, meg kell tiltani a Debrecen közigazgatási területén belül értékes termőföldjeinken elkezdett, és a már megkötött szándéknyilatkozattal rendelkező súlyosan környezetszennyező, veszélyes anyagokat felhasználó és vizeinket jelentős mértékben megterhelő, jelentős részben külföldi munkaerővel működő akkumulátorgyárak létesítését?”.

A választókerületi elnök szerint politikai döntés született. „A jog ilyen szintű megerőszakolásával ez egyértelmű” – fogalmazott. Az álláspontjuk szerint a város vezetése a bizottsággal együttműködve nem meri megkockáztatni, hogy a párt civilekkel együttműködve megakadályozza a beruházást. A döntést megfellebbezik, szükség esetén az Alkotmánybíróságig viszik az ügyet.

Szinte pontosan az LMP korábbi kérdését adják be

Salánkiné Kuti Zsuzsanna közölte, február 23-án újabb helyi népszavazási kérdést adott be hitelesítésre. Ez így hangzik: „Egyetért-e ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni vagy üzemeltetni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 450 köbméter értéket?” A kérdés mindössze 3 szóban tér el attól, amelyet tavaly októberben az LMP adott be, majd hitelesített a HVB. A vízfogyasztást „átlagos vízfogyasztásra” pontosították, a létesítés mellé pedig bevették az üzemeltetést is. Megkérdeztük, miért éppen 450 köbmétert adtak meg az új kérdésben. A választókerületi elnök kifejtette, azért, mert az LMP is ezt adta meg, és a bizottság egyszer már elfogadta ezt az értéket.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna a Debreciner kérdésére elmondta, minden lépésüket az előzi meg, hogy egyeztetnek a Debrecen térségében élő civilekkel is. „Egyeztettem mikepércsi lakosokkal is, akik támogatták, hogy elinduljon a népszavazás, és tegnap borzasztóan csalódottak voltak, hogy ebben egyelőre nem értünk célt” – fogalmazott.

A HVB feloszlatását kéri a Momentum

Február 23-án délután a Momentum is sajtótájékoztatót tartott a Régi Városháza előtt. Mándi László, a párt önkormányzati képviselője ugyancsak a HVB döntésére reagált. A politikus szerint egy olyan kérdést utasított el a bizottság, amelyet korábban már átengedett – utalt az LMP őszi kísérletére. Közölte, a Momentum fellebbez a döntés ellen, és mellé áll minden olyan kezdeményezésnek, amely segítségével véleményt nyilváníthatnak a debreceniek.

Szabó Bence, a párt másik debreceni önkormányzati képviselője kijelentette, politikai döntést hozott a választási bizottság, és jogsértést követett el vagy ősszel, amikor átengedte az LMP kérdését, vagy most, amikor elkaszálta az ő kezdeményezésüket. A képviselő éppen ezért Szekeres Antal főjegyzőhöz fordult levélben, akitől azt kérte, oszlassa fel a HVB-t. „Most megkérem szóban is őket: adják vissza azt a pozíciót, amit betöltenek, mert nem alkalmasak ennek a munkának az elvégzésére!” – üzente a politikus.

Megkérdeztük, mi volt az oka annak, hogy a Momentum nem szólt hozzá Debrecen 2023-as költségvetésének közgyűlési vitájához, valamint módosító indítványokat sem adott be. Mándi László kifejtette, a költségvetéstervben látható volt, hogy habár 200 milliárd forint fölötti mérlegfőösszeggel rendelkezik a város, a „választások, népszavazások” soron 0 forint szerepelt. A képviselő szerint a városvezetés egyértelműen deklarálta, hogy ebben az évben nem kívánnak költeni erre a célra, ezért úgy döntöttek, nem kívánják a vitához történő hozzászólással vagy módosító javaslatokkal legitimálni a költségvetést. Mándi hozzátette, úgy tapasztalták, hogy a képviselőket nem tekinti partnernek a városvezetés, amit jól mutat az, hogy a médiát minden évben előbb tájékoztatják a költségvetés számairól, mint őket. (A Debrecinert ezekről a sajtótájékoztatókról még egy alkalommal sem értesítette a városvezetés, ezért kérdéseket sem tudtunk feltenni a költségvetéstervről a polgármesternek és/vagy négy helyettesének.)

A pártok anyagi hozzájárulását várja a harmadik kezdeményező

Tóth-Beeri Szilvia civil, a harmadik visszadobott népszavazási kérdés megfogalmazója közleményt küldött el szerkesztőségünknek, amelyben szintén reagált a HVB döntésére. Ebben azt írta, mivel még nem kapta meg a határozatot a hitelesítés elutasításáról, az ülésen elhangzott indokok pedig az álláspontja szerint nevetségesen gyengék, szakmaiatlanok és a lakosság érdekeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyják, egyelőre nem tud biztosat mondani azzal kapcsolatban, hogy fellebezni fog-e. Azt ígéri ugyanakkor, hogy a civilek mindenképpen olyan lépést helyeznek előtérbe, amely mielőbbi lehetőséget ad az akkumulátorgyár-beruházások megállítására.

Tóth-Beeri Szilvia egy javaslatot is tett a folytatásra vonatkozóan, amelyet változtatás nélkül közzéteszünk:

„Amennyiben a pártok képesek a civil emberek mögé állni és a nemzeti egységet támogatni, akkor azt mutatják az emberek felé, hogy tényleg a civil emberekért dolgoznak. Amennyiben erre nem képesek, nyilvánvalóvá válik, hogy egyéni érdekek mentén és a pártok érdekei szerint kívánnak működni a jelenleg regnáló hatalom kiszolgálóiként. A társadalom érdeke az egység és nem a megosztottság. A pártok közpénzből kapnak finanszírozást, tehát becsülettel visszaforgathatják annak egy részét az adófizető társadalom érdekképviseletére. Nem várható el, hogy magánemberek alulfizetett bérekből társadalmi célok megvalósítását saját szűkös családi kasszájukból finanszírozzák. Kérem a pártok debreceni képviselőit, hogy üljünk le egy asztalhoz, és beszéljük meg az együttműködést a közös érdek mentén. Minden mást tegyünk félre, és cselekedjünk együtt a családjainkért, a nemzet feltámadásáért! Várom megkeresésüket a következő e-mail-címre: aszovetsegalapitvany_KUKAC_gmail_PONT_com, illetve Messenger-üzenetben.”