Ezt a kínai cég nyilatkozta február 1-én. A Debreceni Vízmű Zrt. szerint ugyanakkor dolgoznak a megoldáson. Azt ígérik, hogy a zaj- és rezgésterhelés várhatóan megfelel majd a jogszabályi előírásoknak, a szennyező anyagok pedig nem juthatnak be a talajba és a felszín alatti vizekbe.
„A keletkező szennyvizek újra felhasználása nem megvalósítható” – olvasható a kormányhivatal akkugyárról hozott határozatában
Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a CATL debreceni akkumulátorgyára február 13-án megkapta a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivataltól a környezethasználati engedélyt. A döntést teljes terjedelmében február 18-án hozzák nyilvánosságra, de már közzétették annak kivonatát a hivatal honlapján. A dokumentum néhány fontosabb pontját ismertetjük az alábbiakban.

facebook.com/drpappl
A határozat szerint az engedély 2028. február 18-ig hatályos, az abban foglalt követelményeket pedig legalább ötévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határideje 2027. december 20.
Normál üzemmenet mellett nem juthatnak ki a szennyező anyagok
A zöldhatóság által közzétett adatok szerint a gyár termelési kapacitása évi 40 gigawattóra, az átlagos vízigénye napi 3378 köbméter, a csúcsvízigénye pedig napi 6232 köbméter (ennek közel 85 százalékát elpárologtatják) lesz, és „egyidejűleg” 2700-an fognak dolgozni a telephelyen. Mindebből jól látszik az, amiről korábban már többször is írtunk, hogy a kormányhivatal csak a tervezett beruházás első üteméről döntött. A bejelentések szerint a végleges kapacitás évi 100 gigawattóra, a csúcsvízigény körülbelül napi 20 ezer köbméter, a dolgozók száma pedig 9 ezer lesz.
Az akkumulátorcellák kialakítása során anód és katód fóliákat bevonatolnak, az eljáráshoz évi 2000 tonna N-metil-2-pirrolidont (NMP), valamint évi 115 tonna bután-diolt használnak fel. A dokumentumban olvasható információk szerint a vegyi anyagokat tartályokban tárolják, amelyek műszaki védelme miatt szennyező anyag normál üzemmenet mellett nem juthat a talajra és a felszín alatti vízbe.
Még csak most vizsgálják, hogy használható-e a szürkevíz
Az engedély előírja a lehető legkorszerűbb technológia alkalmazását (BAT követelmények), amelyek között említik, hogy a katód bevonatolása során használt vízgőz kondenzálására a cellagyártó csarnokban hőcserélő berendezést kell telepíteni, a kondenzált vizet pedig a gőzkazánokhoz vissza kell vezetni. Azt is kikötötték, hogy a tervezett NMP vákuumdesztilláció során fűtésre használt gőzt hőcserélőn keresztül vezetve kondenzálni kell, és gondoskodni kell az így kondenzált víz felhasználásáról. A határozat indoklásában a kormányhivatal leírja: a CATL egy önkéntes nyilatkozatban vállalta, hogy ezeket végrehajtják, így a két megoldással napi 19 és 284 köbméter vizet tudnak újra felhasználni.
A kivonat szerint továbbá a BAT követelményeknek megfelelően a telephely ipari vízigényét a lehető legkisebb mértékben elégíthetik ki ivóvízből. A CATL február 1-ei önkéntes nyilatkozatában azonban az alábbi, csillaggal jelölt megjegyzés olvasható: „A vízfelhasználás minimalizálása, illetve a technológia vízminőséggel szemben támasztott szigorú követelményei miatt a keletkező szennyvizek újra felhasználása nem megvalósítható”. Elképzelhető, hogy ezt a megállapítást csak egy konkrét technológiai folyamatra, nem a gyártás egészére értik, ez a szövegből nem derül ki egyértelműen.
Ehhez képest mindenesetre a kormányhivatal indoklásában az szerepel, hogy a Debreceni Vízmű Zrt. nyilatkozata szerint „dolgoznak azon, hogy a Déli Ipari Parkba betelepülő vállalkozások nagy mennyiségű technológiai vízigényét ún. szürkevízzel oldják meg elsődlegesen”. Mint írják, ez azt jelenti, hogy a debreceni szennyvíztisztító telepen megtisztított szennyvizet (esetleges további kezelést követően) eljuttatnák az üzemekhez. A vízmű hivatkozott arra a kormányhatározatra is, amely szerint „felmérésre kerül, hogy az ipari vízre vonatkozó igény tisztított szennyvízből vagy nem ivóvíz minőségű vízből hogyan valósítható meg”.

debreciner.hu
Azt is írják, hogy amennyiben a későbbiekben a Déli Ipari Parkban kialakítandó, ipari vízigény kielégítését szolgáló, nem ivóvíz minőségű vízellátó rendszerből kívánják az üzem vízigényének egy részét kiváltani, akkor a műszaki megvalósítás tervét előzetesen be kell mutatni a vízügyi és vízvédelmi hatóságnak.
A kormányhivatal határozatában arra vonatkozóan tehát semmilyen konkrét kikötés nem szerepel, hogy a CATL-nek szürkevizet kellene felhasználnia, hiszen egyelőre csak vizsgálják, hogy egyáltalán technológiai szempontból megoldható-e az ivóvíz kiváltása. Mindez annak fényében kiemelendő, hogy a beruházást támogató állami és önkormányzati szereplők az elmúlt hetekben éppen ezzel igyekeztek nyugtatni a lakosságot, egy, a debreceni városvezetés által terjesztett szórólap például már kész tényként írta, hogy a vízigény „túlnyomó többsége újrahasznosított tisztított szennyvíz”.

Debreciner
Azért nem lesz természetvédelmi sérelem, mert már most is leromlott állapotú a terület
A határozat indoklásából további fontos részletek derülnek ki. Például az, hogy zajvédelmi szakértő igazolta: a gyár építésének és üzemeltetésének zaj- és rezgésterhelése „várhatóan megfelel a jogszabályi követelményeknek”. Azt is rögzíti a dokumentum, hogy a hatásterületen védendő létesítmények nem találhatóak.
A kormányhivatal megállapította, hogy az akkumulátor nem sért természetvédelmi érdekeket, mivel „a helyszín területén leromlott természetességi állapotú élőhelyek találhatóak, valamint, hogy az ipari park területén jelentős zavaró hatások vannak jelen jelenleg is, melyekre elkerülő magatartással reagál az állatfajok egyedeinek túlnyomó része”. Azt írják, a területen védett, fokozottan védett növényfaj egyede, állománya nem fordul elő.
Az elmúlt hetekben többen felhívták a figyelmet az üzem hatalmas szén-dioxid-kibocsátására. A dokumentum szerint a tüzelőberendezések éves szinten 288 ezer tonna, a gépjárműforgalom 50 ezer tonna, a szükséges villamos energia előállítása pedig 169 ezer tonna, tehát a gyár összesen évi 507 ezer tonna szén-dioxidot bocsát ki.
A hatástanulmányt készítő Enviprog Group Kft. szakértőjére hivatkozva azt írják ugyanakkor, hogy ezen emissziót ellensúlyozzák a legyártott akkumulátorok. „A számítások alapján a telephelyen egy év alatt gyártott cellák elektromos autóba építve életciklusuk alatt 26 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást váltanak ki”.

Debreciner
A CATL kínai akkumulátorgyár debreceni ügyeiről itt olvashatod a Debreciner cikkeit.