Nagy vitákat nem, csak nagy egyetértéseket hozott 2023 első ülése, amely kevesebb mint egy óra alatt véget ért.
Fel kell készülni arra, hogy a posta nem nyitja ki többé a bezárt hivatalait – mondta Papp polgármester Debrecen közgyűlésén
Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!
Január 19-én délelőtt ülésezett Debrecen közgyűlése. A lényegesebb napirendi pontokat előzetesen már ismertettük itt és itt. A 33 tagú testületből 29-en vettek részt az eseményen, Gulácsi Anna Ilona (DK), Majer Tamás (Fidesz), Szabó Bence (Momentum) és Varga András (Fidesz) hiányoztak. Az ülés kevesebb mint egy óra alatt lezajlott.
Felháborította a postaügy a képviselőket
Az első fontosabb előterjesztés alapján az önkormányzat 124 millió forintot fizetne a Magyar Posta Zrt.-nek azért cserébe, hogy 2024. június 30-ig újra nyitva tartsa a Galamb utcai és a Jánosi utcai postahivatalt, amelyeket a szolgáltató több más telephellyel együtt még tavaly novemberben zárt be az energiaválságra hivatkozva. Mándi László (Momentum) kérdésére Papp László (Fidesz) polgármester elmondta, azért másfél évre állapodnak meg, mert a Magyar Posta csak ebbe egyezett bele. A városvezető leszögezte, ezt a két postát hosszútávon fenn kell tartani, de nem olyan áron, hogy később is az önkormányzat finanszírozza azokat. Mint mondta, ezzel kapcsolatban a következő másfél év folyamán kell megállapodniuk.
Kőszeghy Csanád Ábel (független) felháborítónak nevezte a Magyar Posta álláspontját. Arra a kérdésére, hogy mennyire számít átmenetinek a telephelyek bezárása, Papp László azt mondta, számolni kell azzal, hogy nem fogják újranyitni a novemberben bezárt postákat, ezért ahol szükséges, ott postapontokat alakítanának ki, amelyek nem olyan költségesek, mint egy postahivatal.
Madarasi István (MSZP) tisztességtelen és önkormányzat-ellenes lépésnek, hatalommal való visszaélésnek nevezte a Magyar Posta ajánlatát. Hozzá hasonlóan Papp Viktor, a Fidesz frakcióvezetője is kijelentette, képviselőcsoportja elfogadhatatlannak tartja a posta hozzáállását, de keleti városrészi képviselőként köszönetet mondott a polgármesternek a megállapodásért.
Az előterjesztést egyhangúlag fogadták el a képviselők.
A polgármester nem érti
A településrendezéssel kapcsolatos 3. napirendi pontban többek között számos városrészt kiemelt fejlesztési területté nyilvánítottak volna, valamint döntöttek a maximális épületmagasság emeléséről több belvárosi helyszínen 12,5-ről 18 méterre, míg a Kishegyesi és István utak, valamint a Kürtös és Sesztina utcák által határolt területen 12,5-ről 25 méterre. Mándi László a hozzászólásában kifejtette, nem tartja jó iránynak a zöldterület folyamatos csökkentését és a beépíthetőség növelését. Papp László erre azt reagálta, hogy nem érti a képviselő hozzászólását. Gábor István főépítész nem reflektált a politikus felvetésére. Az előterjesztéshez tartozó hét határozati javaslatot egyaránt 28 igen szavazattal, Mándi László ellenszavazatai mellett fogadták el.
Kinyitják a belvárosi üvegpiramist
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a közgyűlés elé terjesztették a Nagytemplom melletti, évek óta zárva tartó, az egykori Verestorony maradványait rejtő üvegpiramis ügyét is. A javaslat szerint az önkormányzat február 1-től kezdődően határozatlan időre ingyenes használatba adja a létesítményt a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség számára, miközben vállalja a karbantartási és felújítási költségeket, valamint szerepet vállal az üzemeltetés finanszírozásában is. Papp László a közgyűlésen elmondta, a városvezetés javaslatot fog tenni egy bronz makett elkészítésére, amely bemutatja majd a korábban a Nagytemplom helyén állt András-templomot. Az előterjesztéshez egy kiegészítő határozati javaslatot kapcsoltak hozzá, amely szerint az Attila téri templom felújítása miatt a görögkatolikus egyház kezelésébe adnák annak környezetét. Kőszeghy Csanád Ábel kérdésére a polgármester elmondta, az egyház valószínűleg templomkertként hasznosítaná a területet, és nem tud arról, hogy terveznék a körbekerítését.
Az előterjesztés mindkét határozati javaslatát egyhangúlag fogadta el a testület.
Nem lehet lakóövezetben munkásszállókat kialakítani
A közgyűlés végén tartott interpellációknál Papp Viktor a tulajdonosi bizottság elnökeként bejelentette, a bizottság egyhangúlag támogatta, hogy 91 önkormányzati bérlakás pályázatát fogja meghirdetni, ebből 52-t szociális támogatással, 39-et pedig anélkül. A képviselő közölte, a pályázatokat február elsején fogja meghirdetni a Cívis Ház Zrt.
Jánki József (DK) lakossági megkeresés alapján arról számolt be, hogy a Darabos, a Bethlen és a Thaly Kálmán utcai lakókat felháborította, hogy habár egy hónapja gallyazták az ott található fákat, a napokban tapasztalt viharos szél mégis letördelte a gallyakat, van, akinek az autójára esett. Papp László polgármester azt ígérte, utánajárnak, hogy az önkormányzat vagy az áramszolgáltató végezte-e a gallyazást, és eltakarítják a még ott lévő darabokat.
Madarasi István arról kérdezte Szekeres Antal főjegyzőt, hogy milyen lehetőség van a bérlakások „megvétózására” abban az esetben, ha azok a gyakorlatban munkásszállókként működnek. Mint mondta, egyre több helyen tapasztalni ezt a jelenséget lakóövezetekben. A főjegyző erre azt válaszolta, engedély nélkül nem lehet sem munkásszállót, sem panziót létrehozni, ahol ezt tapasztalják, azokat bezáratják, és eltiltják a működtetőket a tevékenységüktől. A főépítész ezt azzal egészítette ki, hogy a jelenlegi szabályozás szerint lakóövezetben egy 900 négyzetméteres telken legfeljebb két vendégszobát lehet kialakítani, ez pedig nem éri el sem egy panzió, sem egy munkásszálló léptékét.