Ungár Pétert idén augusztus 27-én választották meg az LMP társelnökének, de titkárként, valamint a párt legkiterjedtebb politikai és gazdasági kapcsolatrendszerrel rendelkező személyiségeként már korábban is a zöldek vezető politikusaként tartották őt számon. Az országgyűlési frakcióvezető egy akkumulátorgyárakról szóló lakossági fórum miatt látogatott Debrecenbe, ebből az alkalomból beszélgettünk vele.

Nyáron sokan azt vizionálták, hogy miután a lakosságot közvetlenül érinti az energiaválság és az infláció, be fog zuhanni a Fidesz népszerűsége. Ez az eddigi mérések szerint egyelőre nem történt meg. Ön szerint miért nem?

A legtöbb párt adós maradt azzal, hogy valódi alternatívát mutasson a Fidesszel szemben. A kritika önmagában nem elég. Ez az egyik oka ennek.

Ha csak ennyi lenne, akkor azt látnánk, hogy radikálisan nő a bizonytalanok száma, de valójában látványosan sokat nem veszít a táborából a Fidesz.

Szerintem ezek nem ilyen gyorsan történő dolgok. Az áprilisi választások az akkori ellenzékiösszefogás-ellenes szavazókat eredményeztek. Közülük nagyon sokan nem Fidesz-szavazók, csak azért szavaztak rájuk, mert rossz volt az ellenzék teljesítménye. A mi célunk az, hogy jobb teljesítményt nyújtva meggyőzzük az embereket. Mi vagyunk az egyik a két ellenzéki párt közül, amelyek a választások óta folyamatosan tudták növelni a támogatottságukat.

A másik párt, amelyikre utal, a DK.

Így van.

Valóban azt látjuk, hogy a DK szignifikánsan növelni tudta a népszerűségét, több kutatás szerint is a 20 százalékot közelítik. Az LMP-t ezzel szemben 2-3 százalék körül mérik, tehát hibahatáron belül tudott növekedni. Érdemi változások továbbra sincsenek az ellenzéki pártok versenyében, az ellenzéki szavazók többnyire olyan pártok között osztják meg a szavazataikat, amelyek vagy éppen bejutnának az Országgyűlésbe, vagy a parlamenti küszöböt sem érik el. Hogyan lesz ebből kormányváltás 2026-ban? Hogy lehet egy ilyen helyzetből legyőzni a Fideszt, hogyan kellene átalakulnia az ellenzéki pártstruktúrának?

Ha a számokat nézzük, akkor minden kutatóintézet szerint nőtt az LMP a választások óta..

Hibahatáron belül.

Egy párt, amely 1 százalékon állt, nem tud a hibahatáron felül növekedni. De a Republikon most 4 százalékra mért minket. Ilyen évek óta nem történt, ezért azt gondolom, nem önpromóció azt mondani, hogy most elindult valami. A választópolgárok egy jelentős része számára jelenleg szimpatikusabb a politikánk, mint korábban. Én nem egy értelmiségi kommentátor vagyok, hanem egy pártvezető. Nem feladatom az ellenzék egészével kapcsolatban csodálatos gondolatokkal rendelkezni. Az LMP-ről tudok beszélni, erre választottak meg, ezért tartozok felelősséggel. Szerintem az ellenzéki politika egyik problémája, hogy a legtöbb párt világnézethiányos. Mi nem vagyunk ilyenek, az LMP Magyarország zöld pártja.

Az LMP most arra készül, hogy nemcsak az egyszerre tartott önkormányzati és európai parlamenti választáson indul más-más stratégiával, hanem még az önkormányzati választáson is van, ahol együttműködésben, van, ahol önállóan méretteti meg magát. Hogyan lehet erre kampányt építeni?

Vannak olyan részei, amelyeket egyben lehet kezelni. A megyei listákat például nem lehet az EP-választástól külön kezelni. A településeken eltérő módon indul az LMP, ez pedig azért van, mert a települések eltérőek. Például van, ahol adott egy jó, ellenzékhez közel álló polgármester, és van, ahol fideszes vezeti a települést. A különböző feltételek más stratégiákat jelentenek.

Nem félnek attól, hogy 2010, 2014 és 2018 után ismét az LMP-t jelölik ki a bűnbakként az esetleges újabb sima fideszes győzelmek után? Hogyan tudják kikerülni ezt a helyzetet?

A legutóbbi választáson megvalósult a teljeskörű összefogás, és olyan kétharmad lett, amilyen korábban még nem volt. Ez megmutatta, hogy nem a mi hibánk. Lehet, hogy ez naivitás, de arra számítok, hogy a tények és a tapasztalat alapján látják a kommentátorok, hogy ez nem rajtunk múlik.

Az LMP-nek már ezért megérte..

Így van, megnéztük, milyen, ha beállunk az összefogásba. Nem működött. Most már mindenki hagyjon minket békén.

Miben bíznak Debrecenben? Bejelentették, hogy itt várhatóan külön indulnak a 2024-es önkormányzati választáson, de láthatóan az ellenzéki pártoknak összesen sincs 23 politikusuk, akiket sikerrel indíthatnának a Fidesszel szemben egyéniben. Vagy úgy látják, hogy már az siker lenne, ha újra lenne LMP-s képviselő a közgyűlésben?

Kezdjük ott, nem politikatörténeti tény, hogy Debrecen fideszes város. Volt itt például egy nagyon erős SZDSZ.

Így van.

Ez Magyarország második legnagyobb városa. Éppen azért beszélünk, mert ma lesz a fórumunk az akkumulátorgyár ügyében. Ha valahol van legitimitása az önálló zöld hangnak, az éppen Debrecen. Nemcsak az akkumulátorgyár miatt, hanem a vízhiány kapcsán is, tudjuk, hogy az aszály is különösen sújtotta a térséget, és más témákat is tudnék említeni.

A DK is számos alkalommal hangoztatta, hogy nem ért egyet az akkumulátorgyár építésével, és felhívták a figyelmet az aszály jelentette problémákra is.

Munkasikereket kívánok nekik.

A 2022-es választások előtt számos ellenzéki véleményformáló abban reménykedett, hogy az ellenzéki összefogásban helyet kapott Jobbik képes lesz megszólítani a vidéki szavazókat. Az eredmények ismeretében kijelenthető, hogy alaptalan volt ez a várakozás. Az LMP a fővároson és agglomerációján, valamint a megyeszékhelyeken kívül sosem tudott számottevő jelenlétet, erőt felmutatni. Tervez-e a párt változtatni a politikáján azért, hogy a jövőben ez másképp legyen? Alkalmas lehet-e erre valamikor az LMP?

Törekedni kell erre, de én már annak is nagyon örülnék, ha az összes magyar városban – tehát nem csak a megyeszékhelyeken – lenne önálló zöld képviselet. Ha ezt elértük, akkor mehetünk a kistelepülésekre.

A kistelepüléseken élők meggyőzése nélkül valószínűleg nem lehet leváltani a Fideszt.

A választók nem ilyenek, senki sem egydimenziós. A legrosszabb, amit tettünk ebben a kampányban, amit a kistelepüléseken élőkről mondtunk. Attól, hogy valaki kistelepülésen él, még be van kötve hozzá az internet, információkhoz jut. Ha sokat hangoztatjuk, hogy a falvakban mindenki csak a köztévét nézi, és ezért szavaznak a Fideszre, akkor még többen fognak rájuk szavazni. Magyarországon rettentően nagy az internetpenetráció aránya. Mondok egy állítást, amit nagyon sokan fognak kritizálni. A Nyomtass te is! valójában egy szörnyű dolog volt, mert arról szólt, hogy ki kell nyomtatnunk az internetet a vidéki embereknek. Hát hozzáférnek. Elég sokat kopogtattam ebben a kampányban, nem voltak információhiányosak az emberek.

Ha megnézzük a helyi sajtót, a KESMA megyei lapjai még mindig jóval több olvasóhoz jutnak el a kistelepüléseken, mint a független sajtótermékek.

Minden megyei lap példányszáma csökken, ez egyébként nem egy magyar sajátosság, egész Európában így van, különösen a nyomtatott regionális sajtóban. A megyei lapok szerintem nem rendelkeznek olyan erővel, mint amit nekik tulajdonítunk. Ahol szerintem nagyon súlyos a Fidesz médiatúlsúlya, az a rádió. Nincsenek független rádiók. Televízióban az ATV minden alkalommal veri a HírTV-t nézettségben…

Függetlennek tartja az ATV-t?

Igen. Mit jelent a független szó? Mindennek van tulajdonosa. Szóval az ATV veri a HírTV-t, az RTL híradója a legtöbbször veri a TV2 híradóját, a közmédia nézettsége pedig rettentően alacsony, ha épp nincs rajta focivébé.

A választások után azt mondta, hibás volt az ellenzék kampányban képviselt háborús álláspontja. Mi a jó álláspont ön szerint most, amikor a kormány megvétózza az Ukrajnának szánt uniós kölcsönt, miközben szankciós inflációról, szankciós benzinárról beszél, és gyakorlatilag minden válságjelenséget Brüsszelre hárít? Korábban éppen a Debrecinernek beszélt arról, hogy a globális elit pozíciójának felvétele miatt nem szavaznak kistelepüléseken az ellenzékre. Hogyan lehet úgy állást foglalni ezekben a kérdésekben, hogy ne kerüljenek a globális elit pozíciójába, de közben megmaradjanak EU-pártiaknak, és támogassák Ukrajnát a putyini agresszióval szemben?

Amikor azt mondom, hogy hibás volt a háborús álláspont, nem arra gondolok, hogy egyértelműen kimondtuk, Oroszország az agresszor, mi pedig elítéljük, hogy megtámadott egy független országot. Ez a része rendben volt. Abban hibáztunk, hogy megpróbáltunk megfelelni egy olyan nyugati elvárásrendszernek, ami sohasem létezett. Senki sem akarta, hogy küldjünk fegyvereket. Legyünk őszinték, ezt a háborút nem a magyar fegyverek fogják eldönteni. Én szankciópárti vagyok, szerintem a szankció helyes döntés. Akik ellenzik a szankciókat, azoktól azt kérdezném, hogy mi az alternatíva. Ezt kérdeztem Orbán Viktortól is a parlamentben. Tegyük fel, hogy mindenben igaza van. És akkor mit csinálunk? Bevonulunk Ukrajnába és főzünk egy kávét? De ez nem jelenti azt, hogy a nyugatról nem lehet kritikus dolgokat elmondani. Az is egy nyugatkritikus, egyben oroszellenes álláspont, hogy mi nem értünk egyet Orbán Viktorral, aki azt mondja, ha Angela Merkel maradt volna a német kancellár, nem lenne ez a háború. Pont azért van ez a háború, mert Angela Merkel a 2014-es krími háborúban mindenben engedett Oroszországnak. Lehessen a nyugattal szemben kritikus álláspontot megfogalmazni. Én csak ennyit mondok.

20. századi történelmi példák alapján egy stabilan berendezkedő rendszert kizárólag belföldről nem lehet megbuktatni, a széteséséhez valamilyen súlyos nemzetközi válságnak kell történnie. Ezt követően pedig az új helyzet általában nem is az addigi mainstream ellenzék, hanem egy radikális, antidemokratikus erő felemelkedését hozza magával. Tart-e ilyesmitől? Mit tehetnek a magukat demokratának definiáló ellenzékiek azért, hogy ne fordulhasson elő ilyen váltás?

Ha három hónappal ezelőtt beszélgetett volna velem, azt gondoltam volna, hogy ma a Mi Hazánk 10 százalék fölött fog állni a kutatásokban. Ez azért nincs így, mert egy rendkívül unalmas és karaktertelen politikát folytatnak. Ilyen unalmas szélsőjobboldala ennek az országnak még nem volt. Toroczkai Lászlót hallgatni olyan, mintha egy kazánházban szakácskönyvet olvasnék.

Szélsőjobboldalibb a Mi Hazánk a Fidesznél?

Természetesen. Meg kell nézni Toroczkai YouTube-videóit: összeesküvés-patchworkök, mindenféle összeesküvés-elmélet van bennük.

Hogyan lehet összeegyeztetni az atomenergia-ellenességet az Oroszországtól való energiafüggetlenségért való küzdéssel? Az európai energiapolitika az elmúlt időszakban láthatóan megengedőbbé vált az atomenergiával szemben az orosz gázfüggőség csökkentése érdekében. Felül kell-e vizsgálnia az LMP-nek az atomenergiához való hozzáállását?

Nem kell. Macron és a rendkívül gazdag nukleáris ipar lobbijának eredménye, hogy az Európai Unióban zöld energiaként tartják számon az atomenergiát. Ha úgy dönt a kormány, hogy Paks 2-t nem az oroszokkal, hanem egy nyugati céggel építteti fel, az LMP akkor is ellenezni fogja.

Mi a fő problémájuk az atomerőművekkel?

Az, hogy nincs biztonságos nukleáris erőmű. Akik támogatják, azoktól azt szoktam kérdezni, hová rakjuk a nukleáris hulladékot. Ki akarja felnevelni a gyerekét nukleáris hulladéktároló mellett? Bodán, Baranya megyében nem hiszem, hogy szeretnék ezt. Ráadásul az energetikában ez egy elavult technológia, a jövő nem erre fog épülni.

Az LMP már ciklusokkal ezelőtt beszélt a megújulókra való átállás és az energiafogyasztás csökkentésének fontosságáról, valamint hangsúlyozta az orosz befolyás növekedése által jelentett veszélyt is. Ezek az üzenetek azóta mind aktuálissá váltak, mégsem növekszik a párt népszerűsége. Mi a probléma, mit rontottak vagy rontanak el? Ez bizonyára nem magyarázható kizárólag a párt belső működési sajátosságaival.

Szerintem az nem sokat segített, hogy 2018-at követően páran szét akarták verni az LMP-t. Attól függ, mi az elvárás. Magyarország nem Ausztria és Németország, egy zöld párt itt nem tud úgy állni, mint Ausztriában és Németországban. Magyarországot a V4-ekhez, Horvátországhoz vagy Romániához lehet viszonyítani. Az egy fizikai tény, hogy mi vagyunk a régió legsikeresebb zöld pártja. Ciklusról ciklusra újrázni rajtunk kívül nem nagyon tudott senki ebben a régióban.

Tehát úgy látja, hogy csak a 2018 körüli belső problémák és a geopolitika idézte elő ezt a helyzetet?

Értelemszerűen jobban kell csinálni, de szerintem az már egy jó dolog, ha az LMP egy stabilan küszöb fölötti párt.

Választói visszaigazolásokat kapnak azzal kapcsolatban, hogy betaláltak a korábbi üzeneteik?

Igen. A zöldenergia kapcsán a kormány elveszítette a társadalmi többséget. Nem tudják a magyar nyelv szabályait betartva megindokolni, hogy miért nem lehet Magyarországon szélerőművet telepíteni. Nem képesek mondatokat formálni, amelyekkel ezt a gondolatot le tudnák írni, mert nincs ellenérv. Szerintem ez már mindenki számára látható. Orbán Viktor azt mondja, hogy a zöld energia a legdrágább, fél órával előtte a parlamentben pedig Koncz Zsófia még arról beszélt, hogy azért kormányoznak jól, mert milyen sok napenergia-kapacitást építettek ki. Összevissza beszélnek.

Egyes hírek szerint a kormányban elsősorban Palkovics László szorgalmazta a zöld energiára való átállást, valamint arról is beszélt, hogy megfontolandó az LMP által is javasolt, Németországban már bevezetett klímabérlet adoptálása. Sajnálják, hogy lemondott a miniszter?

Ha én elkezdem dicsérni, akkor azzal nagyon sokat ártok neki. Ő egy szakmai megalapozottságú ember volt, ez sok mindenen látszik. Az új energiaügyi miniszterről pedig azt tudom mondani, itt az ideje, hogy bizonyítson: meg kell változtatni a szélenergia szabályozását.

Hogyan látja, a jelenlegi helyzetben milyen lehetősége van egy ellenzéki pártnak hatni a kormányzati politikára? Látjuk, hogy még kormányon belülről sem könnyű.

Nem tudom, hogy Orbán Viktornak mi a baja, mikor bántotta őt gyermekkorában egy szélerőmű vagy egy napelem, de nagyon utálja ezt a zöld dolgot. Nem pontosan értem, miért, de a racionalitáson túlmutató módon utálja.

Korábban nyilatkozott arról, hogy a politika alapjának az érvelő vitát tekinti. Ha nem lehet hatni a kormányra, a médiatérben pedig hatalmas a Fidesz túlsúlya, akkor mit lehet elérni az érvekkel?

Nekünk nem feltétlenül a kormányra kell hatnunk, hanem a magyar választópolgárokat kell meggyőznünk, hogy nekünk van igazunk. Ha őket meg tudjuk győzni, a kormánynak előbb-utóbb lépnie kell. A médiatúlsúly kapcsán azt tudom elmondani, hogy mi bejárunk mindenhová, ahová hívnak, és ott próbáljuk azoknak a szavazóknak is kifejteni, hogy a szélenergiát nem feltétlenül kellene tiltani, akik alapvetően nem szimpatizálnak velünk.

Ez a jó megoldás ön szerint? Nem szabad nézni, hogy egy orgánum propaganda-e vagy független sajtótermék, ha hívnak, be kell menni hozzájuk?

Igen, szerintem ez a helyes.

Milyen médiastratégiával terveznek nekivágni a 2024-es választásoknak? Lesz LMP-s párttévé, pártrádió, pártújság, pártpodcast? Hogyan viszonyulnak a közösségi média platformokhoz?

Én rosszul, még az Instagramot sem tudom használni rendesen. Nem biztos, hogy én vagyok a legjobb ember, akit erről kérdezni lehet.

Akkor nem öntől fogjuk megismerni a párt TikTok-stratégiáját sem?

Nem. Úristen, a TikTok, Jézusom.

Széles Diána debreceni alpolgármester a város novemberi közgyűlésén élesen kritizálta az ellenzéki obstrukciót a szociális törvény módosításának parlamenti vitájakor, mondván, evidencia, hogy mindenkiért elsősorban saját maga a felelős, és csak legvégső esetben az állam. Mit gondol erről?

Alpolgármester asszonyt én nagyon kedvelem, de szerintem ebben egyáltalán nincs igaza. Persze, hogy mindenki felelős magáért, senki nem szeret olyan helyzetbe kerülni, amikor nem tudja önmagát ellátni. Alapvető emberi tulajdonság, hogy szeretünk önfenntartók lenni. De vannak élethelyzetek, amikor ez nem megoldható. Abszurdum az a sorrend, amit felállítottak, ahol az állam az utolsó. Nézzük például az idősgondozást: van egy ember, itt él Debrecenben, ledolgozott 40 évet, 72 éves lesz, szegényt Alzheimer-kórral diagnosztizálták. Van két gyereke. Az egyik Győrbe házasodott, de a másik is két műszakban dolgozik, hogy fenn tudja tartani magát és a két saját gyerekét. Én értem, hogy a család felel érte, de mit csináljanak? Csekkoljon ki az egyik gyerek a munkaerőpiacról a 68 ezer forintos ápolási díjért? Az egész, amit mondanak, egy mesevilág, aminek nincs köze a valósághoz. Találkoztam alpolgármester asszonnyal a debreceni idősotthonban, amikor itt voltam…

Ez mikor történt?

Két éve talán.

Az energiaválságra hivatkozva azóta számos idősklubot zártak be a városban..

Pont erről akartam beszélni, akkor mondta az intézetvezető nekem, hogy ezek az idősklubok a legfontosabbak, mert a demencia lefolyását súlyosbítja, ha valakinek nincsenek személyes interakciói. Ha el tudnak járni a nyugdíjasklubba, akkor sokkal később kell beköltözniük azért, mert nem tudják magukat ellátni. Ez egy kutatott jelenség. Ha bezárják a nyugdíjasklubokat, akkor hogy fognak tudni magukról gondoskodni? Teljes abszurdum. Onnan lehet tudni, hogy alpolgármester asszonynak nincs igaza, hogy a liberális elhajlásokkal nem vádolható Székely János püspök úr, aki olyanokat szokott genderezni, hogy a fakanál is beleáll, ő is kifejtette, hogy ez a törvény nem oké. Pedig ő nem egy Soros-bérenc.

Mi a lényegi különbség a Fidesz, a többi ellenzéki párt és az LMP szociális politikája között?

A Fidesz szociálpolitikája az, hogy mindenki gondoskodjon önmagáról, esetleg a családjáról, és ha már minden összeomlott, akkor az állam valamennyit segíthet. Mi ezt komplexen nézzük. Az egy hazugság, hogy a jelenlegi megnövekedett élethosszal az emberek többsége segítség nélkül fogja tölteni az utolsó évtizedét. Ez az élet és a téridő komplexum haladásából következő faktum. Tehát a mi álláspontunk az, hogy a közösség – amelyet az állam képvisel – primer feladata, hogy gondoskodjunk egymásról. A gondoskodás egy igen alulértékelt munka. Az egy igazán rendszerkritikus, zöld kérdés, hogy mit tekintünk munkának, és melyiket hogyan értékeljük. Ha valaki a demens anyósát ápolja, az munka. Ez valójában egy nagyon radikális állítás.

Az LMP az elmúlt hónapokban több tüntetést is szervezett, előbb az erdőirtásokat lehetővé tévő kormányrendelet ellen, majd a szociális törvény módosítása ellen. Ezektől a civil szervezetek jellemzően távol maradtak, az erdők ügyében pedig egy külön LMP-mentes demonstrációt is szerveztek. Milyen a párt viszonya a civil szervezetekkel? Az első parlamenti ciklusuk idején még nagyon aktív kapcsolatuk volt számos hazai szervezettel. Világos, hogy az elmúlt bő évtized ellenzéki politizálása hozzájárult ahhoz, hogy a politikusok elveszítsék a civilek bizalmát. De mit tett és mit tesz az LMP annak érdekében, hogy helyreállítsa ezt? Vissza lehet-e egyáltalán nyerni a bizalmat?

Nagyon sokat dolgozunk azon, hogy bizalommal viszonyuljanak hozzánk a civilek. A legfontosabbak nekünk a zöld civil szervezetek, értelemszerűen a szociális szektorban dolgozó szervezetekkel is van élő kapcsolatom. Szakszervezetek is voltak a szociális tüntetésen, nagyon sok civil szervezeti vezető volt az erdőtüntetésen. Nem értem, honnan jön az az elvárás, hogy egy parlamenti párt közösen szervezzen tüntetést civil szervezetekkel, Európában nem nagyon szokott ilyen lenni…

Az erdőket érintő tüntetés kapcsán több szervezet konkrétan elhatárolódott önöktől.

A jó viszony fenntartása érdekében nem fogok erről semmit mondani. Abból a szempontból sikeres akció volt mind az LMP, mind a civilek részéről, hogy a kormány visszakozott az erdőirtásos tervétől.

Mennyire tekinthető ez teljes sikernek? Sokan felhívták a figyelmet arra, hogy hiába adtak ki egy miniszteri utasítást, az nem ír felül egy kormányrendeletet. Több kritika érte az LMP-t azért, mert győzelmet hirdetett a közösségi médiában.

Persze, az egy győzelem volt. Nem egy totális győzelem, de egy részsiker. Ezt nagyon szeretem: miért nem lehet a kormány politikájára hatni, ha pedig sikerül, akkor ne örüljünk neki. Kicsit életellenes és valóságellenes logikának tartom. Az egy részsiker volt, megalapítottuk az erdővédő csoportokat, már több olyan eset volt, ahol megakadályoztuk, hogy fákat vágjanak ki. Pest megyében volt ilyen legutóbb. Egy teljesen abszurd történet volt: favágóversenyt szerveztek természetvédelmi területen. A legnagyobb győzelem az, hogy a nagy állami erdőgazdaságokban nem kezdték még el természetkárosító módon kitermelni a fákat. A győzelem az a fa, amit nem vágnak ki, ez a faktum.

A debreceni Nagyerdőre az aszály és a talajvízszint folyamatos csökkenése jelenti a legnagyobb veszélyt. Ezt a problémát a Civaqua-program teljes megvalósítása tudná kezelni, de egyelőre úgy tűnik, ott tartunk, mint az elmúlt 50 évben mindig: az első ütemet ugyan teljesítik, de az erdőt megmenteni hivatott második ütemre továbbra sincs pénz. Mit tesz az LMP annak érdekében, hogy Debrecen erdőit megvédje?

Ez egy nagyon fontos kérdés, ütnünk kell, én személyesen az Országgyűlésben is fogok ezzel foglalkozni. Azt ugyanakkor nem pontosan értem, hogy a város három országgyűlési képviselője miért nem lobbizik ebben az ügyben.

Ők azt állítják, hogy ezt a projektet megvalósítják. Ez valóban elképzelhető, de az elmúlt évtizedekben ugyanezt hallgatták a debreceniek.

Ezt akkor fogjuk látni, ha elkezdődik az építkezés. Onnan tudjuk, hogy megvalósítják, hogy látjuk történni azt, amit most nem látunk.

Korábbi interjúnk:

– „Magyarországnak az az érdeke, hogy koalíciós kormányzás vezesse”