Nem a Civaqua-programból biztosítanák a debreceni akkumulátorgyár vízigényét a város és az állam megállapodása alapján

A déli gazdasági övezet szennyvizét a debreceni szennyvíztisztító telepre, a csapadékot pedig a Köselybe vezetnék. A beruházás során két csatorna medrét is leburkolják.

Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!


papp lászló és navrecsics

facebook.com/drpappl

„Debrecen és a magyar kormány tovább írja a Déli Gazdasági Övezet sikertörténetét”számolt be Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere október 28-án arról, hogy az önkormányzat részéről együttműködési megállapodást írt alá az államot képviselő Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel. A közzétett fotók tanúsága szerint az eseményen részt vett Pósán László (Fidesz), Debrecen egyik egyéni országgyűlési képviselője, valamint Barcsa Lajos (Fidesz), a város gazdasági alpolgármestere is.


Papp László - Navracsics
Kézjegyek a megállapodás alján
Debreciner

Az eseményről számos Fidesz-közeli sajtótermék tudósított, az önkormányzati médiaként működő Dehir.hu anyaga szerint a polgármester elmondta, az új megállapodás biztosítja a déli gazdasági övezet már megkezdett fejlesztéseinek továbbvitelét. Papp László szerint a kormány támogatásával „a magyar gazdaság, és ezáltal Debrecen gazdasága is Európa egyik legmeghatározóbb szereplőjévé tud válni”.

Az állam segít

Kérésünkre Szekeres Antal, Debrecen jegyzője elküldte számunkra a megállapodás elektronikus másolatát. A 36 oldalas dokumentumban a megállapodás tárgyát a következőképpen fogalmazták meg: „Az Állam és az Önkormányzat együttműködésének és kötelezettségeinek szabályozása a Projektek és az Infrastrukturális Beruházások sikeres előkészítése és megvalósítása érdekében”.


papp lászló és navrecsics

facebook.com/drpappl

A megállapodás szerint az állam az 1025/2022. (I.27.), az 1041/2022. (II. 4.) és az azt módosító 1255/2022. (V.9.) számú kormányhatározatok alapján forrásokat biztosít és kötelezettséget vállal a déli gazdasági övezetben tervezett infrastrukturális beruházások műszaki leírások és ütemterv szerinti megvalósítására. Az állam elősegíti az önkormányzat, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) és a MÁV közötti együttműködés kialakítását, valamint a vasúti és közúti infrastruktúra kiépítésével összefüggő megállapodásaik megkötését. Az állam elősegíti továbbá az önkormányzat és a villamosenergia-ágazati szereplők közötti együttműködés kialakítását, valamint a fejlesztésekkel összefüggő megállapodásaik megkötését. A 3.9-es pont rögzíti, hogy „jelen Megállapodás pénzügyi kötelezettségvállalással nem jár”.


papp lászló és navrecsics

facebook.com/drpappl

Tehermentesítő hatást ígérnek

A dokumentum az infrastrukturális beruházások között út-, vízügyi-, energetikai és hírközlési fejlesztéseket részletez. Az útfejlesztésekkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a megállapodás szövege szerint a fejlesztések „a település távolabbi részein is tehermentesítő, forgalom átrendeződési eredményt produkálhatnak”, ami mindenképpen meglepőnek hat annak fényében, hogy a déli ipari park a tervek szerint rengeteg munkavállalót fog vonzani (csak a CATL akkumulátorgyára 9 ezer munkással üzemelne), az útfejlesztéseket pedig kifejezetten az ipari terület bővítése miatt hajtják végre. Az övezetben egyébként a belső feltáró utakat leszámítva kerékpárúthálózatot is kiépítenek. Az útfejlesztéseket összesen 9 ütemben hajtják végre.

Navracsics: Debrecen a Kárpát-medencei gazdasági térség egyik erőközpontja

Mivel az ipari parkba tervezett beruházások kapcsán elsősorban a vízfelhasználással összefüggésben vannak jelentős lakossági aggodalmak, a dokumentum ezen részével részletesebben foglalkozunk.

Vízvezetékeket fektetnek, csatornamedreket burkolnak

A megállapodásban olvasható információk szerint a gazdasági övezet vízellátása jelenleg a 47-es főút melletti városi vízvezeték meghosszabbításából megoldott, de az újonnan betelepülő cégek által igényelt kapacitáshoz „szükséges egy, a belvárosi hálózatot elkerülő gerincvezeték létesítése a vízmű telep irányából”. Az anyag szerint kell továbbá egy, a repülőteret nyugatról megkerülő, a 106-os vasútvonal mentén lefektetett ivóvízvezeték, valamint egyéb meglévő vezetékeket kell összekötni. A jelenlegi ivóvíz-kapacitás 180 köbméter per óra, ezt fejlesztenék 1770 köbméter per órára.

A beruházás során fejlesztik az övezet szennyvízelvezető-hálózatát is. Egy új átemelőt építenek, amelyet összekötnek a debreceni szennyvíztisztító teleppel. A 146 köbméter/óra kapacitást 770 köbméter/órára növelnék. A szennyvíztisztító telep és a gazdasági övezet között ipari víz (tisztított szennyvíz) célvezetéket is kiépítenek.


papp lászló és navrecsics

facebook.com/drpappl

A csapadékvíz kapcsán kifejtik, hogy az ipari parkban keletkezett felszíni vizeket a Kösely-csatornába vezetik. A dokumentum szerint a mikepércsi 71 hektáros, egykori szennyvízderítő tavakat újra kell aktiválni ideiglenes késleltető puffertározókként. Ezek addig tárolnák a csapadékot, amíg a Kösely-csatorna telítettsége le nem csökken.

A beruházás során leburkolják a Kondoros- és a Kisgugyori-csatorna medrét is. A Kondoros 47-es főúttól keletre eső szakaszán záportározót hoznak létre, a csatorna többletterhelését pedig egy összekötő meder segítségével átkormányozzák a Tócó-csatornába. A Tócó nyugati oldalán elhelyezkedő egykori szennyvízelvezető csatorna nyomvonalán megvizsgálják egy új csatornaszakasz létesítésének lehetőségét. Ez a csatornaszakasz a Debreceni Vízmű Zrt. üzemen kívüli, egykori 71 hektáros szennyvíztisztító tóegységébe vezet, amely elfolyó vizeit a Kösely-csatorna fogadja be.

Úgy tűnik, nem terveznek a Civaqua vizével

Mivel a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül Debrecenbe juttató Civaqua-program I-es szakasza a Tócót fogja vízzel feltölteni, a déli ipari parknak – elsősorban a kínai CATL akkumulátorgyárának – pedig hatalmas lesz a vízigénye, az elmúlt hónapokban sokan azt sejtették, hogy a vízügyi beruházást kifejezetten az akkumulátorgyár miatt hajtják végre. Papp László polgármester az aláíráskor igyekezett eloszlatni ezeket a félelmeket. A Dehir.hu beszámolója szerint úgy fogalmazott, „a déli gazdasági övezet vizes infrastruktúra-fejlesztése a Civaqua-programtól teljesen függetlenül működik”.

A kormány és a városháza között megkötött megállapodás valóban egyetlen ponton sem hivatkozik a Civaquára, sem azt nem említik, hogy a Tócóból bármennyi vizet is kapnának a park létesítményei.

Kedves Olvasónk! A véleményedet megoszthatod a Debreciner közösségi oldalán. Gyere, szólj hozzá!

Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!