Szeptember 15-én ülésezett Debrecen közgyűlése a Megyeházán. Az eseményről 8 képviselő is hiányzott, Gulácsi Anna Ilona (DK), Mándi László (Momentum) és Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum), továbbá a Fidesz öt politikusa nem vett részt a szokatlanul hosszúra, közel háromórásra nyúlt ülésen. Az előzetesen érdekesebbnek, fontosabbnak ígérkező napirendi pontokat felvezető anyagunkban ismertettük. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a képviselők az előterjesztések felét kérdések és hozzászólások nélkül, egyhangú szavazással fogadták el, néhány javaslat ugyanakkor komoly vitát váltott ki a városvezetés és helyi ellenzéke között.

Teret adnak a kínaiaknak

A legnagyobb polémiát egy déli gazdasági övezetben található terület, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és a Debreceni Ingatlanfejlesztő Kft. részvételével történő versengő ajánlatkérés útján való értékesítése okozta. Papp László (Fidesz) polgármester a közgyűlésen elmondta, ezen a 105 hektáros területen épülne fel a későbbiekben a kínai CATL akkumulátorgyárának első üteme. A polgármester szerint a gyár vízigénye kapcsán felmerült kérdésekre megnyugtató válaszokat adott Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója. Azt is elárulta, hogy az önkormányzat előrehaladott tárgyalásokat folytat az ipari park egy másik befektetőjével az épülő gyár által kibocsátott tisztított szennyvíz hasznosításáról. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy e nélkül sem lennének vízellátási problémák, a város vízfogyasztása ugyanis nem fogja elérni az 1980-as évekbeli szintet sem.

Papp László kifejtette továbbá, hogy a helyi ellenzékkel folytatott zárt ajtós egyeztetésen elhangzott, a gyárnak ugyanolyan szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell majd megfelelnie, mint a Németországban létesített CATL-üzemnek. „Nyilván minden ipari létesítménynek van környezeti terhelése, de környezetszennyező vonatkozása nem lehet” – fogalmazott a polgármester.

Papp a napirendi pont kapcsán egy pillanatra futurológus szerepet öltött, azt fejtegette, hogy 10 év távlatában az európai háztartások jelentős része kell rendelkezzen energiatárolási kapacitással, azok az országok pedig, amelyek az energiatárolást egy stratégiai területnek tekintik, „picit a jövőbe is látnak”.

A polgármester közölte, hamarosan tájékoztató csatornákat fognak elindítani, amelyeken keresztül a lakosságot igyekeznek meggyőzni arról, hogy a gyár fontos a városnak és nem környezetszennyező. Jánki József (DK) kérdésére, miszerint milyen garanciákat vállalt a város a gyár megépítésére, Papp azt válaszolta, semmilyet, a BMW-gyártól eltérően még a közművek megépítésére sem.

Illyés János (Civil Fórum) felvetésére a városvezető elmondta, lépéseket tesznek azért, hogy a Magyar Akkumulátor Szövetség adjon tájékoztatást arról, mi történik egy akkumulátorgyárban, továbbá szeretnék, ha a CATL is bemutatná a nyilvános gyártási információkat. Madarasi István (MSZP) erre azt reagálta, hogy amíg a kínaiak nem adják be a kérelmet az építési engedélyre, addig nem fogják tudni, hogy pontosan mit akarnak csinálni Debrecenben. Papp erre azzal felelt, hogy a CATL németországi gyára megkapta a környezetvédelmi hatósági engedélyt, amelyet jelenleg is tanulmányoz a debreceni városháza.

Évszázadokra jósolt a polgármester

Vaszkó Imre (DK) azt vetette fel, hogy a vízműigazgató a zárt egyeztetésen minden alkalommal úgy fogalmazott a vízzel kapcsolatban, hogy „a jelenlegi tudásunk szerint” elegendő lesz. A képviselő szerint ugyanakkor a víz valamikor elfogyhat. Megjegyezte továbbá, hogy a gödi Samsung-gyár is betartott minden előírást, mégis lítiumot találtak a vízben. Papp László erre úgy reagált, hogy a vízműtől kapott tájékoztatás szerint a gödi vízben talált lítium tizede, néhol pedig csak százada annak, ami ásványvizekben található. „A következő évtizedekre vagy évszázadokra egészen biztosan van Debrecenben és környékén megfelelő mennyiségű víz” – reagálta Vaszkó másik felvetésére. Hozzátette, ha valami miatt mégsem lenne, akkor először az ipari létesítményeket kapcsolnák le a hálózatról.

A vitában Kőszeghy Csanád Ábel (független) állt a városvezetés mellé, aki azt kérte, hogy amíg nem látnak dokumentumokat, fogják vissza magukat a képviselők, és ne hergeljenek a gyár ellen. Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért is felelős alpolgármester pedig azt hangsúlyozta, hogy szerinte energiatárolás nélkül nem létezik zöld átállás, a képviselőktől pedig azt kérte, bízzanak a brüsszeli szabályozásokban.

Harmadik világbeli dolgozók rémképe

Állampolgári jogán szólt hozzá Varga Zoltán (DK) országgyűlési képviselő, aki azt kifogásolta, hogy egyes kalkulációk szerint a gyár első 5 évét, így a képviselő szerint harmadik világbeli munkásokat a magyar adófizetők fogják finanszírozni, Gödön pedig csak a gyár indulása után derült ki, hogy a végleges vízigénye nagyobb annál, mint amely alapján korábban engedélyeket szereztek.

Papp előbb reagált Varga egy korábbi sajtótájékoztatójára, amely során lemondásra szólította őt fel a DK politikusa. A polgármester szerint neki sokkal nagyobb legitimitása van, hiszen 1998 óta minden választást megnyert, amin elindult, míg Varga egyéniben 2006 óta egyet sem. Varga kritikáira azt válaszolta, hogy a debreceniek nem fogják fizetni a gyárat, valamint „fake news”-nak minősítette azokat a híreket, amelyek szerint többnyire külföldi munkavállalók fognak dolgozni az akkumulátorgyárban. „A harmadik világbeli dolgozók rémképét ne használja” – szólította fel az országgyűlési képviselőt.

Az előterjesztést hosszas vitát követően 2 nem és 3 tartózkodás mellett szavazták meg.

Megtartják a közel 60 milliárdos víziközmű-vagyont

Az akkumulátorgyár ügye egy későbbi előterjesztés kapcsán is felmerült. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Papp László javaslatára arról szavazott a közgyűlés, hogy átadja-e az önkormányzat a város víziközmű-vagyonát, valamint ezzel a szolgáltatási kötelezettségeit is az államnak. A polgármester kifejtette, nem támogatja az átadást, szerinte ugyanis a feltételek nem megfelelőek. Az érvelése szerint akkor, amikor a déli ipari parkban egy komoly vízigény jelenik meg, a város nem teheti meg, hogy kiengedi a kezéből a víz kormányzását. Elmondta, az álláspontjának pénzügyi vonatkozása is van, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-t ugyanis nehéz helyzetbe hozná a szolgáltató kiesése a holdingból. Elárulta, hogy tudomása szerint a jelenleg még a Debreceni Vízműhöz tartozó 33 másik település többsége az állami integrációt fogja választani az energiaár-robbanás miatt várható veszteségek finanszírozása helyett. Kőszeghy Csanád Ábel kérdésére Gorján Ferenc, a vízmű vezérigazgatója elmondta, a debreceni víziközművek 30 milliárd forintot, indexálás esetén pedig közel 60 milliárd forintot érnek. Vaszkó Imre érdeklődésére azt is elmondta, ha csak Debrecen marad a vízműnél, akkor a jövő évi vesztesége várhatóan 1,4 milliárd forint lesz.

Az állampolgári jogán hozzászóló Varga Zoltán szerint Magyarországon jelenleg egy szűk, kleptokrata kör próbálja megszerezni a víziközműveket. Úgy látja, Papp László vakmerő, és kérdés, hogy a kormány meddig tolerálja az ellenállását. Kifejtette, reméli, hogy kitart az álláspontja mellett. A polgármester a válaszában úgy fogalmazott, a vakmerőség ritkán jellemzi őt, és örül annak, hogy a város közgyűlése összhangot mutat az ügyben.

A víziközmű-vagyon megtartásáról szóló határozati javaslatot a képviselők egyhangú szavazással fogadták el.

Nem kapott szót a végén a DK országgyűlési képviselője

A közgyűlésen minden egyéb nyilvánosan tárgyalt előterjesztést elfogadtak, majd zárt ülés következett, végül az interpellációs szakaszban a képviselők kérdezhették a polgármestert, illetve tolmácsolhattak lakossági megkereséseket a városvezetés számára. A lehetőséggel Jánki József és Madarasi István élt, továbbá állampolgári jogán Varga Zoltán is szeretett volna megszólalni, de nem kapott szót.