A hatalmas vízfogyasztás mellé óriási energiaigény is társul, a hírportál információi szerint egy paksi blokknyi áramot kellene biztosítani az üzem számára.
Várhatóan a magyar adófizetők finanszírozzák a debreceni akkumulátorgyár első 5 évét – írja a 24.hu
Annyi állami támogatást fog adni a magyar kormány a Debrecenben akkumulátorgyárat építő kínai CATL-nek, hogy gyakorlatilag az első 5 évben az adófizetők fogják finanszírozni az üzem működését – írja egy Bod Péter Ákos volt jegybankelnök által idézett elemzésre hivatkozva a 24.hu.
24.hu
Szakmai körökben terjedő elemzés szerint az alapinfrastruktúra 88 milliárd forintos fejlesztésén túl a kormány további 250 milliárd forinttal fogja megtámogatni a 3 ezer milliárd forintos beruházást. A számítások szerint a CATL a Magyarországon működő német autógyártókhoz hasonlóan kiviszi majd a profitot az országból, a gyártáshoz szükséges gépeket pedig nem itt fogják előállítani, ezért – feltételezve, hogy a várhatóan nagy számú vendégmunkások nálunk költik el a fizetésüket – a fogyasztással és az azon keresztül megfizetett áfával járul hozzá a vállalat a magyar gazdaság erősítéséhez. Ez az említett kalkuláció szerint évi 50 milliárd forint lesz, így jött ki, hogy az első 5 évben Magyarország állja a működés költségét.
A 24.hu az elemzés alapján ír arról is, hogy a gyár hatalmas vízigényét (Palkovics László technológiai és ipari miniszter a Telex beszámolója szerint korábban óránként ezer köbméterről beszélt) nem lehet majd a felszín alatti vizekből kielégíteni, ezzel ugyanis még mélyebbre süllyesztenék az amúgy is folyamatosan csökkenő talajvízszintet. (A cikkből nem derül ki, hogy a dokumentum számol-e a Civaqua-program megvalósításával, amely során a Keleti-főcsatornán keresztül Debrecenbe vezetnék a Tisza vizét.)
A hírportál arról is ír, hogy az elképesztően nagy energiafogyasztás is kihívásokat jelent majd a CATL-gyár kapcsán. A szakértői számítások szerint a szükséges árammennyiséget egy 500 megawatt teljesítményű, tehát egy paksi blokknyi erőmű tudná biztosítani. Azonban a paksi bővítés jelenlegi határideje 2030, tehát biztosan nem készül el 2025-re, amikorra Debrecenben a tervek szerint már el kellene indulnia a gyártásnak. „A jelenleg működő blokkok által termelt áramot pedig a globális energiaválság közepette az ország alapellátásának az importnál olcsóbb biztosítására kell fordítani, újabb, méretes ipari igények kiszolgálása nem nagyon jöhet szóba rövid távon” – írják.
További részleteket a 24.hu cikkében olvashatnak.
Kapcsolódó írások:
– Merre fordíthatja Debrecen sorsát a kínaiak akkugyára?
– Erről szól a közszolgálat? Médiaaránytalanság Debrecenben
– Semmit sem mond a debreceni akkumulátorgyárról a Future of Debrecen és a Nagyerdőért Egyesület
– Nem vesz részt a DK a debreceni akkumulátorgyárról szóló városházi, zárt ajtós egyeztetéseken
– Nem tudja garantálni Debrecen biztonságos vízellátását a városvezetés – közölte a DK
– Még egy kínai akkumulátorgyár épül Debrecenben?
– Helyi népszavazást kezdeményez az LMP a kínaiak debreceni akkumulátorgyáráról
– Aggodalmát fejezte ki a DK a Debrecenbe települő CATL-akkumulátorgyárral kapcsolatban
– Sürgősségi megvitatást kért a Debrecenben felépítendő kínai gigagyár ügyében az MSZP-s képviselő
