Az elmúlt napokban az ország több polgármestere jelezte, hogy a megnövekedett energiaárak és az általános infláció következtében veszélybe került az önkormányzati intézmények működtetése. Erről nyilatkozott többek között Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere előbb a Facebookon, majd a Válasz Online podcastjának, és ahogy arról mi is beszámoltunk, Hegedüs Péter (független), Balmazújváros polgármestere is az ATV híradójának.

Tartalékok nélkül várják a telet az önkormányzatok

Hegedüst most mi is megkerestük, kíváncsiak voltunk ugyanis arra, hogy milyen intézkedéseket vezet be az önkormányzat a különleges helyzetre való tekintettel. A polgármester a Debrecinernek elmondta, jelenleg folyamatban van egy javaslatcsomag összeállítása. Ezt erre a hétre vagy az azt követőre készíthetik el, utána a képviselő-testületnek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy érvénybe lépjen.

Hegedüs leszögezte, minden önkormányzat számít a kormányzati rezsitámogatásra, a polgármester álláspontja szerint legalább azokat az extraköltségeket kellene minden település számára kompenzálni, amelyek közvetlenül az energiaárak növekedése miatt keletkeztek. „Nem tudjuk. De mi másra számítsunk?” – reagált a városvezető arra a kérdésünkre, számít-e arra, hogy ezt a kompenzációt megadja a kormány.

A polgármester szerint az, hogy a települések képesek lesznek-e kigazdálkodni a megnövekedett energiaköltségeket, nagyban függ a tartalékaiktól. „Gyanítom, hogy nemcsak a balmazújvárosi, hanem több száz, több ezer másik önkormányzat is tartalékok nélkül várja most ezt a telet” – mondta.

A városvezető úgy látja, az önkormányzatok jelenleg ugyanannyira nem látják a jövőbeli lehetőségeiket, helyzetüket, mint az átlagos magyar háztartások. „Ha szigorítanunk kell egy intézmény nyitvatartási rendjén, akkor az nyilván kihat a dolgozókra, a bérekre, a családokra” – fogalmazott.

Átrendezés nélkül már az októberi számlákat sem tudják kifizetni Polgáron

A 8 ezer lakosú Polgáron szeptember 8-án ülésezett a település képviselő-testülete, ahol tárgyalták az energiaválság és az infláció városra gyakorolt hatásait is. Tóth József (DK) polgármester a Debreciner érdeklődésére elmondta, „brutális” szembesülést jelentett számukra a legutóbbi energiaszámlák megtekintése: ha nem hajtanak végre költségvetési átcsoportosítást, akkor akár már az októberi számlákat sem tudják kifizetni. A képviselő-testület ezért egyhangú szavazással úgy döntött, hogy a városvezetést felkéri egy válságterv szeptember 29-ig történő elkészítésére.

Tóth kifejtette, három fő céljuk van. Egyrészt meg akarják teremteni az energia többletköltségének finanszírozhatóságát, másrészt inflációt kompenzáló juttatást adnának a közel 350 önkormányzati dolgozónak (köztük a közfoglalkoztatottaknak), valamint megerősítenék a szociális támogatásokat is. Ezek elérését nehezíti, hogy nem tudnak külső forrásokat igénybe venni addig, amíg be nem bizonyítják, hogy minden önként vállalt teendőjüket (ilyen például az első lakáshoz jutás támogatása, a sport- és civil szervezetek támogatása és a tervezett karbantartások, javítások) feladták, mégsem képesek finanszírozni a kötelezően ellátandó feladataikat. A polgármester elmondta, az önkormányzatok hitelt is csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel. Ha ez lehetővé válik, akkor tudnak külső forrást igénybe venni, de ez meg eladósodáshoz vezetne.

„Az önkormányzati döntéshozók magukra maradtak a problémával” – fogalmazott Tóth. Mint mondta, most egy első fokozatú válságterven dolgoznak, amely alapján költségvetési átrendezéseket hajtanának végre. Ha ez nem elég, egy második csomagra lesz szükség, amely során intézmények átszervezéséről (nyitvatartás korlátozása, bezárások) kell dönteniük. „A harmadikat pedig már nem is merem mondani, mert az már a humánerőforrás-gazdálkodás, tehát a létszámleépítés” – fogalmazott a polgármester. Hozzátette, az elsőfokú válságterv a szeptember 29-i elfogadás esetén már október 1-én életbe lép.

Nehéz helyzetben, vagy egyenesen teljes kiszolgáltatottságban

Mivel Tóth József a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) hajdú-bihari vezetője, valamint a megyei közgyűlés tagja is, megkérdeztük tőle, hogy az információi és a tapasztalatai szerint milyen állapotban érte a megye településeit a válság. Azt mondta, nincs két egyforma helyzet, a településeket méretük, tartalékaik és bevételeik szerint másképp érinti a helyzet.

A polgármester kifejtette, a 3200 magyarországi önkormányzatból a 2700 kistelepülés nem rendelkezik értelmezhető nagyságú saját bevétellel. Ezek a legkiszolgáltatottabbak, ugyanis vagy kapnak állami kompenzációt, vagy csődöt jelentenek. A nagyvárosok, megyeszékhelyek, tehetős, jelentős iparűzési bevétellel rendelkező települések ugyanakkor a politikus szerint meg fogják oldani a helyzetet. A polgármester úgy látja, a kettő között van körülbelül 300 kisváros, amelyek értelmezhető saját bevétellel rendelkeznek. Polgáron 300 millió forint származik iparűzési adóból. Ebből az elmúlt években fontos helyi szükségletet finanszíroztak, amelyek feladása fájdalmas döntés lenne a város számára. Ugyanez vonatkozik a hasonló adottságokkal rendelkező településekre is. „Nincs könnyű helyzetben akár Hajdúdorog, Nádudvar vagy más ilyen méretű település sem, ha nincs valamilyen tartaléka” – fogalmazott Tóth József.