Egy fémmegmunkáló üzemre panaszkodik az a negyven ondódi lakos, akik egy kérelmet is aláírtak, s eljuttatták mind a megyei kormányhivatalnak, mind Debrecen önkormányzatának, de külön Szekeres Antal jegyzőnek, sőt azóta már személyesen Papp László polgármesternek is. A Polgár József vezette Betonacél Szerelő Kft. ugyanis szerintük túl hangosan végzi tevékenységét, ráadásul főleg éjszaka teszi ezt, többen nem tudnak aludni tőle – írják. Az üzem odatelepítését semmiféle környezeti hatástanulmány nem előzte meg (ezt a járási hivatal is elismerte), igaz, a hatóság szerint ebben a speciális esetben nem is volt szükség erre a vizsgálatra. A lakosok – akik közül senki nem akarta magát nyilvánosan megnevezni – ennek törvényszerűségét azonban vitatják, akárcsak azt a zajszint mérést, amelyet azután végzett el a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának Laboratóriumi Osztálya 2019. július 29-én és 30-án, hogy a lakossági felzúdulás megtörtént.

Az érintett lakosok ugyanakkor számos dolgot furcsállnak. Soroljuk.

Lakossági fórum volt, mindkét fél máshogy értékeli

A panaszosok elmondása szerint a fémüzem cégvezetője, Polgár József egy zárt közösségi csoporton belül meghirdetett lakossági fórumot hívott össze. Már ezt is furának találják, hiszen a panaszosok nem jelentették fel őt, ami után a hatóság nyilván értesíti a feljelentett felet. Ők csak egy kérelmet juttattak el a városi önkormányzathoz, hogy szeretnének belenézni a cég odatelepítését megelőző hatástanulmányba (ami nem is készült el, mint kiderült). Kérelmüket egyfelől elutasították, mondván nincs joguk beletekinteni, mivel nem ügyfelekről van szó, illetve a kormányhivatalhoz küldték őket. Másfelől viszont a lakosok úgy okoskodnak, hogy a cégvezető vélhetően rögtön fülest is kaphatott a polgármesteri hivataltól, hiszen amúgy miért akarta volna hirtelen összehívni a lakossági fórumot. Ahol aztán a panaszos lakosok szerint a cégvezető érdekes dolgokat mondott, amelyek részben ellentmondanak egyes hivatalos állásfoglalásoknak, másfelől fura hozzáállást mutatnak.

Kezdve azzal, hogy Polgár József az aláírásgyűjtő lakosok szerint kijelentette, miért nem gondolkoztak előre akkor, amikor oda költöztek… Ezt a „no comment” címkével látták el a lakók, hiszen ők voltak ott hamarabb, nem a két éve odatelepült üzem. Azt viszont meg egyenesen hüledezve hallották, amint (szintén az ő elmondásuk szerint) a cégvezető azt is közölte, hogy sok pénzébe került neki ez a zajszintmérés. Márpedig úgy tudjuk, a laboratórium által elvégzett mérést akkor kell kifizetnie az érintett cégnek, ha az elmarasztaló rá nézve, egyébként viszont mivel nem ő rendeli meg, nem őt terhelné. Éppen ezért okoskodnak úgy a lakók, hogy itt már kilóg a lóláb. Kinek és miért fizetett a cégvezető a zajszint méréskor?

Azt gyorsan azért jegyezzük meg itt, hogy lakók alatt a panaszosokat értjük, van ugyanis egy része az ondódiaknak, akik a fórumon nem ellenezték a fémüzem működését – a panaszt tevők szerint azért, mert van, akit megfélemlítettek, mások pedig nem törődnek azzal, hogy mi történik a közösséggel, netán messzebb laknak, s őket kevésbé zavarja a hang. Ugyanakkor tény, hogy nem az egész ondódi lakosság írta alá a petíciót.

Polgár József egyébként hasznosnak és a lakosság egy jó része által támogató hangvételűnek ítélte meg az említett lakossági fórumot. Illetve a Debrecinerhez eljuttatott levelében megjegyezte még, hogy igyekeztek meghallgatni minden kérelmet, és a hatósági elvárásoknak is megfelelni.

Mit és mikor mértek?

A másik vitára okot adó tétel, hogy a lakosok úgy tudják, bizonyos időintervallumon belül átlagértékeket mértek a zajszintet illetően. Ami messze nem ugyanazt eredményezi – lévén az üzem nem folyamatosan hangos, hanem sok másodperces időszakokat követ egy-egy hevesebb zaj, majd ismét majdnem teljes a csend –, mintha csak külön a maximális értékeket vennék. Mindemellett a lakók egy része úgy van vele, hogy messziről jött ember azt mond, amit akar, ők ugyanis nem látták, tényleg mértek-e éjszaka is (az esti, hajnali zajok miatt panaszkodnak ugyanis leginkább), vagy csak nappal. A hivatal az eljárásról tájékoztató levelében azt írja, nappal és éjszaka is mértek.

A panaszos ondódiak nemcsak az üzem működését találják számukra elfogadhatatlannak, de azt is, hogy mióta beindult a termelés, az egyébként kevéssé használt, oda vezető Kádárdűlő közutat sokkal nagyobb terhelés éri. A kamionok, elmondásuk szerint, olykor 80-90 km/órás sebességgel száguldoznak 20 tonna feletti tömegükkel a házsorok végétől pár méterre. A nem ilyen terhelésre tervezett utat ezért nagy amortizáció éri – vélik a lakosok –, emellett ez is plusz zaj- és veszélyforrás, amiből nem kérnének.

A járási hivatal ugyanakkor jogszabályra hivatkozva azt közölte levélben a panaszosokkal, hogy ez a fajta fémmegmunkálás, amit a Betonacél Szerelő Kft. végez, nem minősül előzetes környezeti hatásvizsgálat lefolytatására szükséges tevékenységnek. Értjük ezalatt, hogy a hivatal álláspontja szerint magát az üzemet kellett csak megvizsgálniuk, amikor már működik – ám ott rendben találtak mindent –, de a telephely létrehozása előtt nem kellett megvizsgálniuk, hogy a környezetre milyen hatással lehet, ha megépül. Ez azért is csavar egyet a történeten, mivel így az üzemen kívüli zaj (kamionok közúti forgalmának megnövekedése) vagy egyéb esetleges káros hatás sem megvizsgálandó a hivatal szerint. Az ugyanis nem minősül üzemi zajnak ezáltal. Pedig, ha előzetes környezeti hatásvizsgálatra lettek volna kötelezve, akkor magát a később oda építendő üzemet és egy bizonyos távolságban tőle a teljes környezetét, így az autóforgalom várható megnövekedését is meg kellett volna vizslatniuk.

Itt szimpla jogszabály értelmezési dilemmába kerültek a lakók, szerintük ugyanis az, amit a járási hivatal állít, nem igaz. Ők azt olvassák ki a jogi mondatokból, hogy ez a fémmegmunkálás is előzetes környezeti hatásvizsgálat köteles. S mint ilyent, törvénytelenül telepítették oda, s ezáltal működése is az, szerintük.

Volt már zajproblémájuk?

Az üzemnek a korábbi, Balmazújvárosi úti telephelyéről is ezért kellett áttelepülnie máshová – állítják az ondódiak –, mert ott is gond volt a zajjal, amivel a munkálatok jártak. Ha ott ugyanez a tevékenység hangos volt, náluk miért nem találták annak? Amikor a Debreciner munkatársa Ondódon megnézte nappal az üzemet (kívülről készítve pár felvételt, be nem engedtek minket, udvariasan hárították el közeledésünket), a cégvezetőhöz közel álló személy jött ki kerítésen kívülre. Ő annyit elmondott, hogy valóban voltak gondjaik a Balmazújvárosi úti telepen is, ám sok nehézséggel küzdenek, szeretnék, ha már végre elfogadnák őket itt. Arról is beszámolt ez a férfi (hivatalosan nem a gyár alkalmazottja, Polgár Józsefék családi barátjaként mutatkozott be), hogy igyekeznek minden követelménynek eleget tenni, megmutatta, hogy hol telepítenek hangfogó növényzetet a gyár köré, s azt is elmondta, hogy a jelenleg nyitott üzem (egyszerűen nincsenek kész még a falai mindenhol, bár már működik) idővel zárt lesz.

Később a cégvezető Polgár József is kapott kérdéseket a Debrecinertől levélben, amelyekre válaszlevélben reagált, igaz, nem mindenre. (Későbbi kérdéseink pedig már megválaszolatlanok maradtak.) A levélben a cégvezető leírta, hogy minden hatósági engedély a birtokukban van, s betartják a jogszabályi előírásokat – amit a fórumon a lakossággal közöltek is.

Emellett Polgár József kijelentette, hogy a beruházás eddigi értéke megközelíti az 1 milliárd forintot, s 50 új munkahelyet teremtettek általa. A panaszos lakosok viszont azt mondták, hogy ők a fórumon rákérdeztek erre is, és ott a cégvezető állítólag beismerte, hogy az 50-60 munkás közül összesen 2 ondódi, vagyis az üzem ellenzői szerint ez nem éppen nevezhető az ondódiak számára munkahelyteremtő vállalkozásnak, holott akként állították be.

A cégvezető barátja a személyes látogatásunkkor úgy érvelt ezzel kapcsolatban, hogy nyáron amúgy is kiszámíthatatlan a munkások összetétele, mert többen elmennek idénymunkára a mezőgazdaságba dolgozni, de szerinte ők visszatérnek majd, s köztük is van ondódi.

Átminősítették ipari területté

Egy szintén az egyik panaszos általi megjegyzést szúrjunk ide be, miszerint: „az, hogy az üzem nyilván fizet iparűzési adót Debrecennek, nem érezzük, hogy nálunk fejlődést eredményezne, hiszen amit a nagy zsákba beszednek, abból ide Ondódra gyakorlatilag semmit sem adnak már vissza”.

Ezt alátámasztandó az egyik panaszos levelükben meg is említik, hogy már rendszeres orvosi rendelés sincs a nem éppen tip-top épületben, mindennemű fejlesztés elkerüli őket, és egy bevásárlásért is elutaznak Debrecen belső területeire. Ugyanakkor akik mégis ide költöznek, azért teszik, mert kellemes, csendes, nyugodt környezetet kapnak, amiért megérik az egyéb kellemetlenségek. Viszont egyesek ezt a nyugalmat érzik most veszélyben.

Polgár József válaszaira visszatérve, némileg bemutatta üzemét: a legmodernebb fémhajlító és daraboló gépekkel dolgoznak, a telephely befejezése (oldalfalak megépítése, illetve újabb épület felhúzása stb.) legkésőbb 2021-re várható („6-18 hónap múlva”). Vagyis szerinte akkorra mindenképpen csökkenni fog a zaj, mert a falak is gátolják majd, és az idővel megnövekedő élő sövény is. A lakosok érthetően nem várnának ezzel 2021-ig, őket most zavar pár dolog az üzemmel kapcsolatban, s egyébként is sérelmezik az egész üzem odakerülését is már. Erre példa az is, hogy, Ondód ugyebár lakóövezet, körben mezőgazdasági terület van, ám ezt a kis részt nem sokkal korábban a debreceni önkormányzat mezőgazdaságiból ipari területté nyilvánította.

A Debreciner rákérdezett arra is, hogy mennyiben befolyásolta az ide településüket a nem messze építendő BMW gyár. Polgár József: „A BMW gyárral sajnos jelenleg semmilyen kapcsolatban nem állunk, építőipari kivitelezéshez kapcsolódó cégként csak remélni tudjuk azt, hogy esetlegesen lehetőséget kapunk arra, hogy debreceni cégként beszállítóként közreműködhessünk a következő években várható kivitelezési munkák során ezzel újabb munkahelyeket teremtve.”

A képviselőjük hallgat

Keresték önkormányzati képviselőjüket is az aláírók, ám Hernádi Zoltán (Fidesz) már úgy tűnik, nem nagyon foglalkozik a kerületével, hiszen nem reagált semmit. Egyébként tudható, ő október 13-án nem indul újra a helyhatósági választásokon. Mindenesetre sem Hernádi, sem egyelőre Papp László polgármester (bár ő nemrég kaphatta kézhez a maga levelét) nem reagált az ondódi panaszokra. A kormányhivatal, a környezetvédelmi hatóság és a városi önkormányzat pedig bizonyos kérdésekben egymásnak dobálgatta a labdát, hogy melyik témában ki az illetékes.

Az ondódi aláírók mindeközben azt érzik, hogy semmibe se nézik őket, problémájukkal nem foglalkoznak azok, akiknek kellene.

Igaz, a hivatal szerint minden rendben van, hiszen ők úgy mérték, az éjszakai hivatalosan maximálisan elfogadható 40 decibel alatti volt a zaj mértéke (nappal egyébként 50 decibelig engedélyezett). Ugyanakkor a panaszosok ezt a mérést, mint fentebb írtuk, vitatják.

A Debreciner munkatársa a helyszínen fotókat készített az üzemről, kívülről, annak elhelyezkedéséről. Az üzem saját tapasztalatunk szerint időszakosan produkált hangos termelést, a csendes időszakokat követték rövid, intenzív fémes hangok. A lakóövezetben már kevésbé hallatszottak ezek. Igaz, mindez nappal történt, s a lakók állítják, éjjel a csendben ez a zaj a nappali sokszorosa.

Ha nem jutnak dűlőre a panaszosok, felvetődött, hogy az Európai Unió valamelyik szervéhez fordulnak, ha nem hallgatják meg itt, otthon őket.