Nagyon figyejjé’ kicsi csinovnyik, csak az a nagyon elhülyített ország lakója gondolja azt, hogy ő privilegizált helyzetben van. És gondolja! A „sötétben trágyával etetett gomba” képe kicsit nagyon erős ugyan, de tényleg azt hiszik némelyek, hogy ott a világ közepe, ahol ők vannak. Milliónyi ember fel nem fogja, hogy mennyire, de mennyire átverik ezzel a rettenetes, évek óta tartó, primitív, párszavas propagandamódszerrel! Még felsorolni se lehet azt a sok blődséget, azt a sok aljasságot, amit a választások előtt, annak idején és utána is hatalmas plakátokon toltak az arcunkba azért, hogy „megértsük” az M1-en és a Kossuth rádióban elhangzott rettentően káros, az egyszeri emberből bősz és büszke vadállatot csináló nemzeti álszamarakat vagy álszamaritánusokat!

Ezzel a mocskos „kicsi énes”, „gyűlölködős”, „lenézős”, a másik – a velük egyet nem értő – embert semmibe vevő propagandával sikerült a kormánynak elérnie, hogy magyar ember a magyar emberre fújt a legjobban, de közben úgy küzdött Brüsszel ellen, mintha valaha járt volna ott, itta és hitte a miniszterelnök és többiek minden szavát. Sikerült ellenzék nélkül maradnia. Ez tény! Ez veszélyes! Ez a haza ellen való vétek! Ez több, mint a jogállamiság lebontása, ez hazaárulás! Ez vétek! Ez veszélyes! Ennyire kitolni az ellenzékkel, hogy vagy pénz nélkül maradnak (és pénz nélkül nincs ám politika, ezt tudják Orbán és a többiek, akik ma még szolgalelkűek, holnap lehet, hogy már ennének a vezér húsából), vagy felesküdnek a Fidesz tákolmányára, nagyon durva. A pitiáner ellenzék pedig felesküdött, mert mi mást is tehetett volna. Meg is szűnt létezni.

Mert a kormány mindent bevetett! A Facebook lett a miniszterek otthona, mintha onnan jártak volna haza meg tárgyalni mindenfelé. Szinte előttünk élték át a „jó” stábbal, „jó” helyen és „jó” időben elsütött politikai poénjaikat, emberközeli olykor például parasztos, máskor manökenes, sportolós, rendezvényekre járós, aztán igen komoly szakmai és egyéb diplomáciai küldetéseiket, mind-mind felhasználták arra, hogy az igazságot megkeverjék a célzott hazugságaikkal.

Hősöknek akartak látszani és sokak szemében hősök lettek. Sokan hitték és még hiszik a mai napig is, hogy ők az államunkat vezető kivételes embergárda, akik a nép gyermekei maradtak, pedig egyáltalán nem; mert amíg mi dobozban (a tudatlanság és az átverés sötétjében), félelmek és rettegések közepette – sokan kispénzen – éltük az életünket hosszú éveken át, hogy mi lesz velünk, lesz-e munkánk, ha az a csúnya Brüsszel nem ad pénzt, ha a Sorosok lerohannak minket, ha engedünk a nagy kitalált LMBTQ-háborúban az embertársainknak, akkor itt vége lesz a világnak, és minden migráns keveredik majd velünk, tönkre megy a kereszténységünk, és az egyébként oly nagyon tiszta magyar faj a végén eltűnik Európa olvasztótégelyében…

Nem mondom, hogy nem kell büszke és becsületes embernek lenni, aki igenis büszke a származására, de ugyanez engedtessék már meg a másiknak is! Én például – bár elég kevert fajú vagyok egy miniszterelnöki szemüvegen keresztül – büszke cigánynak érzem magam, aki magyarul álmodik, akinek magyar az anyanyelve (és elég jól is beszéli az átlaghoz képest), és magyarként dobog a szíve is. És milyen jól esik már, amikor kiröhögnek azok, akiknek lehet, hogy több a mongol, török, német, szlovák, szerb vagy bármilyen más felmenője, mint a magyar; de ők fehérek, ergo magyarok, lassan tiszta fajú árja… Ha bekukkantunk a Parlament falai közé, ahol Horthy-szobrot avatnak a szerintem náci érzelmű magyarok! Hát, nem esik jól ez a fajta kirekesztés sem… Persze, elviselem, mért ÉN tudom, hogy ki vagyok, nem kell hozzá nekem külső megerősítés, mint ahogy az elveimhez, döntéseimhez sem.

Most azt mondom, hogy ennek a kormánynak, ennek a kormányzópártnak messzire nagy ívben el kellene tűnnie, még a hatalom közeléből is. Mások valószínűleg – talán éppen a rettenetes hosszú évek óta tartó propaganda, nomeg egy kis projekt, egy-egy állami kedvezmény a párna alatt lévő mellé (egy kis ingyen pénz) hatására – egészen másképp gondolják!

Ők nem akarják látni, hogy kb. 3,5-4 millió magyar polgártársuk sárba tiprása és földöntartása kapcsán kaphatnak többet a megosztó államtól, amelytől azt várnánk el, hogy szolidáris alapon ossza vissza azt a közpénzt, amit nem nekik adtunk borravalóként, hanem azért, hogy ott segítsen, ahol kell! Ehelyett ott segít a kormány, ahol érdekében áll a hatalom megtartása végett. Ott segít, ahol tehetősebbek az emberek. Ott segít, ahol még fizetőképesek a fiatalok. (Hogy aztán évek múlva a sok segítség a babaváró hitel, a CSOK és a többi kvázi hitel nem borul-e úgy a gyermekink fejére, mint a miénkre a devizahitel, azt ma még senki nem tudja, de sajnos esélyes, hogy borul.)

Tudom, majd jönnek a Bayer Zsoltok és kimutatják az agymosottaknak, hogy a Horváth Feri milyen elfogult és hülye cigány, minek kellett ennek is tanulnia, hogy lehet egy ilyen ember a jog- és államtudományok doktora, stb-stb. Horváth Feri „veszélyes”, mint ahogy 2010-ben is volt, amikor megvonták a passzív választójogát!
Horváth Ferinek azonban vannak elvei, és nem szállt el magától, nem is nyal azért, hogy fideszes díszjankó legyen egy levart szőnyegen, közelébe nem megy a klónozott állami cigánypolitikának, csak egyszerűen elmondja a véleményét. Teli tűzdelhetné ezt a jegyzetet hivatkozással, de még hisz abban, hogy a hozzá hasonlók olvasni képesek és érdekli őket még a világ ebben az apatikus banánköztársaságban!

Annyira emlékszem az orosz-ukrán háború kezdetére. Annyira emlékszem a sok kicsi magyar emberre, hogy mennyire segíteni akartak a fehér bőrű, háború elől menekülő társaiknak. (A cigányoknak már nem annyira, pedig olyan ízesen beszéltek magyarul.) Alig maradt itt ukrán, de úgy emberkedtek Orbánék, mintha mind a majd egymillió itt képzelte volna az életét nálunk! Annyira emlékszem arra, hogy hányszor kilógott a lóláb, boldog boldogtalan lopta magának haza a menekülteket, pedig tulajdonképpen csak meg akarta mutatni a magyar kisember, hogy ő különb a sok-sok ukránnál, akik nem nézik jó szemmel Szijjártó és a többiek arrogáns magyarkodásait, miközben tömegével jöttek kettős állampolgárok szavazni, a pénzért, a jó nyugdíjért, a betegellátásér,t és jelentkeztek be elhagyatott határközeli házakba akár több százan is. Jó biznisz. Megérte nekik is és a fideszes többségű magyar kormánynak is. Káosz volt az egész, azt se tudták, mit csináljanak a menekültekkel, merthogy a déli határszélhez voltak szokva a jó magyarok!

Csak mi voltunk és vagyunk a durákok, merthogy oly sokan megeszik ezt a „nagy magyar testvériség” dumát. Pedig, ha belegondolnak, a régi kis parasztgyerekekből mit tesz isten oligarchák lettek, amíg maguk (a nép) szinte ugyanabból a pénzből éltek, mint 2010-ben. Mostanában, amikor a pénz értéke romlik, érdekből és kényszerből is tolják fel a béreket, fizetéseket, Matolcsy (aki szintén nem lett szegényebb, mint volt, és akkor igen finoman fogalmaztam a közpénz jellegéről) a kamatot, hadd örüljön a hiteles is még valaminek. Többet közeledtünk arányaiban 1 év alatt a nyugati társadalmakban található átlagbérekhez, mint annak előtte 30 évig! Alig 12, de lehet, hogy 30 év késéssel.

Mit tesz isten, folyamatosan röppentek fel a hírek, hogy ehhez a politikushoz, ahhoz a politikushoz köthetően kicsi aranyos kastélyok épültek fel Erdélyben és sok-sok más helyen is. Ilyen cég, olyan projekt, ilyen átadás, olyan eladás, ilyen támogatás, emilyen támogatás, és egyszer csak a magyar közpénzhez már semmi, de semmi köze nem lett a külföldön megépült birtokoknak, földeknek, akárcsak a kipcsak krumplinak. Mondjuk, nálam még mindig a sohasem látott mexikói templomok felújítása viszi a pálmát. Két milliárd forintért, ami bizonyára egy csekély összeg, ha Pusztavacsról körbe nézek az európai uniós projektek, alapítványok, vállalkozások sűrűjében. Vagy Hatvanpusztára például… De most tényleg! Egy volt gázszerelő visz mindent? Nálunk gazdagabbá vált néhány év alatt egy ember, mint az angol királynő? Vagy apu és a többiek? Nekik minden bejött?

Írtam már arról, hogy milyen az, ha túlfűtik a gazdaságot, aztán elszabadul a pokol, amikor a bérek emelkednek (mint most a rendvédelem egyes ágazataiban), amikor az árak is, akinek pedig nem emelkedik a jövedelme, az csak néz ki a fejéből. Pumpálják a pénzt a gazdaságba, ki tudja honnan!
Hazudnak gátlástalanul: Szijjártó feláldozza magát, hogy legyen a magyaroknak földgáza: nyugodtan nevezhetnek a Gazprom bármijének; Holoda pedig azt mondja végül is, hogy a külügyér emberke össze-vissza beszél, ahogy a politikai érdeke a kormánynak megkívánja. Én csak annyit mondok: vakcina. Meg azt, hogy a szlovákoknál egyszerűbb az energiahelyzet, és fogadjunk, nem fognak a télen többen megfagyni, mint nálunk! Vagy amikor Varga Judit, aki igazságügyi miniszter, azzal büszkélkedik, hogy „2010 óta annyi gyerek születik Magyarországon, amelyre az elmúlt 120 évben nem volt példa”. Akkor mi volt az a Ratkó-korszak körüli mizéria, tessék mondani? Hajdú István kimutatása a smafu, vagy az, hogy egy komoly pozíciójú ember úgy hazudik, mint a vízfolyás, mert megteheti. Büntetlenül. Mindig.
1975-ben 194 ezer gyermek (2,34), 1991-ben 129 ezer gyermek (1,78), 1994-ben 117 ezer gyermek (1,64). 2021-ben 93 ezer (1,59)., Az elmúlt 12 évben soha nem érte el a százezret sem a születések száma – írja Hajdú István. Akkor most ki a hülye?

A mi kormányunk társadalmi mérnökösködése a rezsiharccal a kicsiknek nem bőkezű, de némileg szolidáris, a közepeseknek átok, a nagyokat meg nem érdekli. Közben adják-veszik az energiát Szijjártóék, és mondanak nagyokat. Játék az egész, ha a pék, a tehenész, a kanász és a multiplex mozis belebetegszik a piaci versenyalapú rezsiharcba. (Mondanak majd akkora árakat szegények mind, hogy Vitya készítheti az újabb ársapkáját, mint Kádár az ötödik ötéves tervben! A közpénz pedig el fog fogyni. Meg a sok munka is, Vityenka!

A limit feletti nyolcszoros földgázár-fellövés, no, az magyar találmány, maradjuk annyiban! Hasonlítják itt magukat a németekhez, a franciákhoz, játszák az agyukat, hogy ők mennyivel is jobbak, miközben akár az ördögnek is eladják a lelküket a pénzért, és közben arra trenírozzák a társadalmunkat, hogy egy agresszor elleni gazdasági embargó az nem a szolidaritás jele a megtámadott ország mellett, hanem egy nagy hülyeség, mert az agresszor még ebben is jobb, mint Európa. Mindezt az Európai Unió tagállamaként. Sok-sok olyan emberrel, akik mindig arra fordulnak, amerről a szél fúj. Némelyek most fordulnak. A cigányok is. Ez veszélyes, propagandisták! A napraforgók fordulnak. Igaz, még nincs ki felé, de már fordulnak… Ez veszélyes! Tán még Soros is jöhet egy Leonidásszal, oszt mehetünk küzdeni a Kurultájra, ahol Brüsszel lesz a gyevi bíró, esetleg a keresztény európai főispán… Mondják meg őszintén! Min csodálkoznak még? Néha már csak nevetni tudok ekkora elvetemültség láttán. Mert én már semmin sem nem tudok csodálkozni…

Kellemes hétvégét, és egyáltalán ne érezzék úgy magukat, hogy októberben itt a világvége, mert lesz még lágy kenyér és karácsony is. Szegényebben talán jobban fogjuk szeretni és tisztelni egymást!

(Az írást olyan 2021. október 23-ai békemenetes fotókkal illusztráltuk, amiket hajdú-bihari kormánypárti politikusok és hívek osztottak meg a közösségi hálón.)