Augusztus 18-án délelőtt, közel 3 órán át ülésezett Debrecen közgyűlése a Kölcsey Központban. Az érdekesebb napirendi pontokat előzetesen már bemutattuk. Ezek közül egyet, a rendőrpalota építése miatti főépítészi előterjesztést visszavonták, a többi 15 előterjesztést nyilvánosan tárgyalták. Előzetesen a Civil Fórum és a Momentum is arra kérte a debrecenieket, hogy vegyenek részt az ülésen, amelyen a napokban bejelentett, Debrecenben épülő CATL-akkumulátorgyár kapcsán adott tájékoztatást Papp László (Fidesz) polgármester, ám a hétköznap délelőtti eseményen a közönség soraiban csak néhányan jelentek meg.

Gábor István városi főépítész előterjesztésére a városvezetés a településszerkezeti tervről szóló polgármesteri határozat és a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet módosítását javasolta a BMW-gyár, továbbá a mellette található beszállítói park és kamionterminál területének egyes részeivel kapcsolatban.
Utóbbi két helyszín összesen 114,46 hektáros területén az előterjesztés szerint 25-ről 20 százalékra (tehát közel 6 hektárral) csökkentik a zöldfelület minimális nagyságát. Vaszkó Imre (DK) képviselő jelezte, aggódva figyelik a városi zöldterület folyamatos csökkentését, valamint megkérdezte, tudják-e már, milyen környezetromboló kínai gyárat hoznak a területre. Papp László erre válaszolva kijelentette, Debrecenbe még egyetlen környezetromboló beruházás sem érkezett, mindegyik gyárban a környezetvédelmi előírások betartásával folytathatnak majd tevékenységeket. Az előterjesztést a Fidesz, a Civil Fórum és Kőszeghy Csanád Ábel (független) szavazataival fogadták el, a DK és a Momentum képviselői nemmel szavaztak.

Arra törekednek, hogy elsősorban debreceniek dolgozzanak a gyárban

A déli gazdasági övezet egy önkormányzati tulajdonban álló területének eladásával kapcsolatos polgármesteri előterjesztés okán beszélt Papp László a CATL nevű kínai nagyvállalat Debrecenben létesítendő akkumulátorgyáráról, illetve reagált a projekt kapcsán felmerült ellenzéki kérdésfelvetésekre és kritikákra. A polgármester elmondta, az előterjesztés – amelyből kiderül, hogy egy korábbi földtulajdonos beperelte az önkormányzatot a kisajátítás miatt – nincs kapcsolatban a kormány által a napokban bejelentett beruházással. Emlékeztetett, Madarasi István (MSZP) önkormányzati képviselő kérte tőle, hogy foglalkozzanak a témával a közgyűlésen.

Papp László tájékoztatásából kiderült, hogy a CATL-gyárat a déli gazdasági övezet déli részén hoznák létre. Mint mondta, először 2018-19 környékén találkoztak a vállalat képviselőivel, de aztán leálltak a tárgyalások, a kínaiak ugyanis inkább Németországban építettek gyárat. A 9 ezer új munkahely kapcsán kijelentette, ez a szintű foglalkoztatás több ütemben valósul meg.
„A város oktatási rendszerét évek óta készítjük fel arra, hogy ki tudja szolgálni azokat a munkahelyteremtő beruházásokat, amelyek a városban jelen pillanatban tapasztalhatók” – fogalmazott, majd kijelentette, arra törekednek, hogy a CATL-gyárban elsősorban Debrecenben kiképzett dolgozókat alkalmazzanak. A polgármester leszögezte, az elmúlt 8 évben azért dolgozott, hogy a szakemberek a városban találhassanak munkahelyet maguknak.

Több ütemben építkeznek

A polgármester elárulta, a gyárat 221 hektáron létesítik, ebből az első ütem 107 hektárt jelent, amelyen már hónapok óta zajlanak a régészeti feltárások. Mint mondta, a CATL-gyáron kívül a déli ipari parkban összesen 3500-an fognak dolgozni. Elmondta, a városvezetés számításai szerint Debrecen 2024-2025 körül éri el azt a pontot, amelyhez képest már nem kell tovább növelni a város ipari területeit, és nincs is szándékuk ezt megtenni.

A gyárral kapcsolatos környezetvédelmi aggályokra úgy reagált, hogy szerinte az Európai Unióban nem kap építési engedélyt az a beruházás, amelyik olyan hatásokkal jár, mint amilyeneket a politikustársai „vizionálnak”. Az érvelése szerint Európában nem épült volna 40 akkumulátorgyár az elmúlt években, ha valóban károsak lennének ezek az üzemek. Az ellenzéki képviselőknek azt üzente, szóljanak Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság alelnökének (aki az európai zöld megállapodásért felelt), mivel korábban azt javasolta, 2035 után ne lehessen belső égésű motorral működő autókat forgalomba hozni.

Ha a folyók kiszáradnak, bajban leszünk

„Az életünket negatívan befolyásoló környezeti szennyezésre nem kerülhet sor” – jelentette ki Papp László. A polgármester a Debreceni Vízmű adataira hivatkozva elmondta, az 1980-as évek közepén volt eddig a legtöbb a város vízfogyasztása, és a politikus szerint ha megtelik Debrecen ipari kapacitása, akkor sem fogja megközelíteni ezt a szintet. Papp szerint a felszín alatti vizek és a Keleti-főcsatornából származó víz elég lesz a városnak. „Amíg olyan klimatikus viszonyok nem lesznek a Földön, hogy a folyók kiszáradnak, addig normálisan tud működni. De ha a folyók kiszáradnak, akkor egyéb problémák is lesznek, akkor biztos, hogy az akkumulátorgyárak sem fognak működni” – mondta a polgármester. (Papp László egyébként telibe trafált az érvelésével, hiszen az állami média éppen augusztus 13-án számolt be arról, hogy több magyarországi folyó, többek között a Tisza vízszintje is a tartós aszály miatt a valaha mért legalacsonyabbra csökkent az elmúlt hónapokban.)

A polgármester cáfolta azokat a véleményeket, amelyek szerint valójában nem a Nagyerdő és az erdőspusztai tavak, hanem az akkumulátorgyárak miatt valósítják meg a Civaqua-programot, amelynek keretében a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül elhoznák Debrecenbe. Papp azt is felvetette, át kellene gondolni, hogy a városban lehullott csapadékot hogyan lehetne megtartani annak elvezetése helyett.

Papp László azt ígérte, több lakossági fórumot is fognak tartani a CATL-gyár építése kapcsán, de egyelőre még nem ismerik a beruházás részletes műszaki paramétereit.

Még nem végezték el a környezeti vizsgálatot

Jánki József (DK) a polgármester egyik mondatára reagálva azt mondta, ők az aggodalmukat fejezték ki, nem félelemet keltenek, az aggodalmat pedig jogosnak érzi, hiszen a 2010-es vörösiszap-katasztrófa előtt Kolontáron és Devecseren is az előírásokban bíztak. A Papp László által bemutatott, a Debreceni Vízmű adatait mutató diagramról azt mondta, az a jelenlegi állapotokat tükrözi, a klímaváltozás miatt nem biztos, hogy ugyanilyen marad a város vízfogyasztása. A polgármestertől azt kérdezte, a hatástanulmány ismerete nélkül hogyan tudja azt állítani, hogy a gyár nem lesz környezetszennyező.

Papp László a válaszában elmondta, a déli ipari park kapcsán több környezeti hatásvizsgálat is készült, az építési engedélyezési eljárásnak pedig vannak környezetvédelmi engedélyezési folyamatai. Szekeres Antal jegyző ezt azzal egészítette ki, hogy egyrészt a területfelhasználás, másrészt egy-egy konkrét üzem kapcsán végeznek a hatóságok környezeti vizsgálatot, a déli gazdasági övezet kapcsán pedig az elsőt 2017-ben hajtották végre. A jegyző azt is elmondta, hogy a CATL-gyár kapcsán még nem történt környezeti vizsgálat, a környezetvédelmi hatóságnak pedig kötelező lesz közmeghallgatást tartania. A jegyző megjegyezte, ez a legszélesebb nyilvánosság előtt történik. (Debrecen önkormányzatának a közmeghallgatások tartásával kapcsolatos gyakorlatával korábban már több anyagunkban is foglalkoztunk.)

Óránként 1080 köbmétert fogyasztana az egész ipari park

Szabó Bence (Momentum) köszönetet mondott a tájékoztatásért, majd megkérdezte a polgármestert, hogy napi szinten mennyi vizet fog felhasználni a gyár, hányan fognak elkezdeni dolgozni az első ütemben, Papptól továbbá azt kérte, hogy ne „brüsszelezzen” a közgyűlésen. Szabó megjegyezte, a gyurcsányozást és az orbánozást is ellenezni szokta.

Papp László a válaszában kifejtette, a szándékai szerint nem pejoratíven beszélt az Európai Unióról, hanem arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy az Európai Unió klímacéljainak betartásához akkumulátorokra van szükség. Szabó vízmennyiségre vonatkozó kérdésére azt felelte, ezt néhány héten belül tudják megmondani, előbb a cég igazgatóságának és részvényeseinek jóvá kell hagyni a beruházást.

Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a közgyűlés június 23-án hozott egy döntést, amely alapján a déli gazdasági övezet jelenlegi teljes vízkapacitását 180 köbméter/óráról 1080 köbméter/órára emelik. Papp László hangsúlyozta: a testület ezt a döntést egyhangú szavazással hozta meg. „Ennél többet nem tudok tenni sem az önök, sem a nyilvánosság tájékoztatása érdekében, mintsem hogy halálpontosan, részletesen a közgyűlési előterjesztésben leírjuk, hogy mi fog történni, ezt itt megvitatjuk, és kérem az önök támogatását” – fogalmazott a polgármester, aláhúzva, hogy az elfogadott kapacitást nem növeli az új beruházás. (Érdemes emlékezni, a Telex beszámolója szerint Palkovics László technológiai és ipari miniszter idén májusban a parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy egy 100 gigawatt kapacitású akkumulátorgyártásra képes gyárnak óránként 1000 köbméter a vízigénye.)

Visszavonul a politikától Papp László, ha elveszik Debrecentől a gyárat

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) megkérdezte, a kínai fél tud-e a vízfelhasználásról szóló közgyűlési döntésről, lesznek-e külföldi munkavállalók a gyárban, továbbá tud-e az önkormányzat politikai garanciát szerezni arra, hogy ne minősítsék kiemelt gazdasági övezetté az akkumulátorgyár területét. „Ez legrosszabb rémálmomban sem merült fel eddig” – reagált a polgármester, hozzátéve, semmilyen esélyt nem lát arra, hogy a kormány ilyen, a gödi Samsung-gyárhoz hasonló döntést hozna. „Abban a pillanatban fejezném be a politikai pályafutásomat, ha ezt megtenné a kormány” – szögezte le Papp László. A politikus a leendő dolgozók kapcsán elmondta, a munkaerő szabad áramlása miatt majdnem biztos benne, hogy lesznek külföldi munkavállalók a gyárban, ahogy a BMW-üzem esetében is. A vízfelhasználással kapcsolatban azt mondta, a tárgyalások során a CATL-lal rögzítették azokat a paramétereket, amelyekbe a gyárnak bele kell férnie.

Mérnököket és technikusokat várnak majd a gyárba

Madarasi István a polgármestertől azt kérte, önálló napirendi pontként tárgyalják a beruházást, továbbá megjegyezte, a lakosság tájékoztatásához szükség lenne a részletes technológiai adatokra. A politikus érdeklődött arról is, milyen képzettségű munkásokra lesz szüksége a gyárnak. Papp László a válaszában kifejtette, a gyár a mérnöki képzést végzettekre, valamint technikusokra fog fókuszálni, a cég oktatási igényeit a városban működő intézmények ki fogják tudni szolgálni.

Vaszkó Imre sérelmezte, hogy a gyár építéséről szóló döntést az emberek feje fölött hozták meg, a vízkapacitással kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy a Debreceni Vízmű igazgatója ellentmondó nyilatkozatokat tett a város rendelkezésére álló víz mennyiségéről, a képviselő ezért a valóság tisztázására kérte a polgármestert. Papp László erre azt válaszolta, hogy igény esetén a képviselők közvetlen konzultáción kérdezhetik a vezérigazgatót.

Kőszeghy Csanád Ábel azt vetette fel, hogy a gödi Samsung-gyár esetében is engedélyekkel működik az üzem, ennek ellenére is felmerült, hogy szennyező tevékenységet folytatnak. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a Papp által említett közgyűlési előterjesztésben a szennyvízkapacitást sokkal kisebb mértékben emelték, mint a vízkapacitást. A polgármestertől azt kérdezte, mi történik majd azzal a vízzel, ami nem szennyvíz formájában távozik a CATL gyárából. „Az a célunk, hogy szürkevízként újra legyen hasznosítva az a víz, amit technológiai célokra használ” – közölte Papp, hozzátéve, hogy jelentős tűzivízkapacitást is kell biztosítani, továbbá a 12-15 ezer ember napi vízfogyasztása is számottevő.

„Kiverte a biztosítékot” a debrecenieknél

Gondola Zsolt Zoárd a hozzászólásában arról beszélt, a BMW-gyártól eltérően most a föld mellett a debreceni ökoszisztéma alapját jelentő vizet is megpróbálják eladni, ez pedig „kiverte a biztosítékot” a város lakói körében. Megjegyezte, továbbra sem tudjuk, hogy a kínai félnek pontosan milyen igényei vannak. A képviselő szerint közmeghallgatást kell tartani, a szakértőknek pedig lehetőséget kell adni arra, hogy eloszlassák a félelmeket, az eddig elhangzott információk ugyanis nem megnyugtatók. Papp László a válaszában felajánlotta, hogy a Gondolát az ülés előtt megkereső szakértőkkel konzultál az ügyben.

Mándi László (Momentum) hangsúlyozta, a magas vízfogyasztás mindenképpen komoly környezetterhelést mutat. Azt is megjegyezte, hogy a kilencezer új munkahely óriási terhelést fog jelenteni a város infrastruktúrája számára, tovább növeli majd az ingatlan- és albérletárakat, valamint a város sorsa erősen fog függeni a gyártól és a Kínai Kommunista Párttól.

A lakosság érdekére hivatkozik a polgármester

Madarasi István (MSZP) azt mondta, a beruházásról csak a megfelelő információk birtokában lehet dönteni. Arról is beszélt, nem szabad előfordulnia, hogy a kormány elveszi Debrecentől a gyárat, a városvezetésnek szerinte dolgoznia kell ennek elkerüléséért. Papp László a válaszában azt hangsúlyozta, a gazdaságfejlesztés a lakosság érdekeit szolgálja, e mellett más területekre is fókuszálnak. Azt is megjegyezte, hogy Debrecenhez képest Graz, Brno és Kolozsvár gazdasági teljesítménye körülbelül másfélszeres, kétszeres. (A Wikipédia szerint egyébként Graz 289 ezer, Brno 379 ezer, Kolozsvár pedig 325 ezer lakossal rendelkezik, szemben a 201 ezres Debrecennel.) A polgármester azt mondta, meggyőződése, hogy az általuk végrehajtott gazdaságfejlesztés megteremti a város későbbi fejlődésének a lehetőségét.

Barcsa Lajos (Fidesz) alpolgármester elmondta, a gyár helyszíne kellő távolságra, 3 kilométerre van a legközelebbi lakóterülettől. Azt ígérte, a környezetvédelmi szempontok a jogszabályoknak megfelelően kellő nyilvánosságot fognak kapni.

Illyés János (Civil Fórum) azt javasolta, hogy az önkormányzat a lakosság megnyugtatására készíttessen egy kisfilmet, amely bemutatja, milyen gyártási folyamatok zajlanak egy akkumulátorgyárban. Papp László polgármester támogatta ezt a felvetést.

Robbanásveszélyes anyagokra figyelmeztet Varga Zoltán

Állampolgári jogán szólalt fel a közgyűlésen Varga Zoltán (DK) országgyűlési képviselő, aki arról beszélt, hogy a CATL-nek adandó víz nem a miénk, hanem a következő generációké. „Nagyon könnyen osztogatjuk azt a vizet, ami rövid időn belül kincs lesz” – fogalmazott. A politikus azt mondta, a Debreceni Vízmű hivatalosan közzétett adatai szerint a város éves vízkapacitása 13 251 000 köbméter, az éves vízfogyasztása pedig 10 368 667 köbméter. Varga szerint a Papp által idézett júniusi közgyűlési döntés alapján a kínai akkumulátorgyár éves vízfogyasztása 9 millió köbméter körül lesz. A politikus hangsúlyozta, a gyár robbanásveszélyes anyagokkal dolgozik. Azt is megjegyezte, ugyanennek a cégnek egy másik üzemét a napokban vízhiány miatt zárták be. Papp László megköszönte a hozzászólást, valamint jelezte, hogy szakmai vitát fognak folytatni a témában.

Az akkumulátorgyárhoz szorosan nem kapcsolódó, eredeti előterjesztést 21 igen szavazattal, 3 nem és 4 tartózkodás mellett fogadták el, majd szünetet rendelt el a polgármester.

A polgármester úgy látja, nincs gond a magas óvodai csoportlétszámokkal

Felvezető anyagunkban bemutattuk azt az előterjesztést, amely alapján 82 óvodai csoportban összesen 232-vel emelnék meg a maximális létszámot – 25-ről 30-ra. Vaszkó Imre jelezte, apaként aggódva gondol a magas csoportlétszámokra, amelyeket szerinte azért kell csökkenteni, mert amellett, hogy a pedagógusok számára túlterhelést jelent, a gyerekeknek sem jó ez a helyzet. Papp Lászlótól arról érdeklődött, tesz-e valamit a városvezetés az ügy érdekében. A polgármester elmondta, az elmúlt időszakban több városrészben is épült óvoda. Kifejtette, a szakmai tapasztalatok alapján a nevelési folyamatokat nem befolyásolja a 30-as létszám. Az előterjesztést 21 igen szavazattal, 3 nem és 3 tartózkodás mellett fogadták el.

Hitelre lenne szükség Papp László szerint, ha nem vonnák vissza a bölcsődeépítéseket

Írtunk arról is, hogy Papp László az elmúlt hónapokban megfigyelhető tendencia szerint ismét korábban már bejelentett beruházások visszavonását javasolja. Ezúttal két bölcsődeépítést, amelyek keretében 96-96 férőhelyet alakítottak volna ki. A polgármester elmondta, a projekteket a Top Plusz program keretében valósítanák meg. Jánki József kifogásolta, hogy már a sokadik beruházás jár így. A polgármestertől azt kérdezte, próbálkoztak-e más forrás átcsoportosításával. Papp a válaszában arról beszélt, hogy a beruházások megvalósításához jelenleg saját erő biztosítására lenne szükség, most azonban a város egyéb teendőinek a finanszírozása is komoly kihívást jelent a magas energiaárak miatt, Debrecen hitelekkel történő eladósítását pedig elkerülnék. Jelezte ugyanakkor, hogy további hasonló előterjesztéseket már nem kíván tenni. Az előterjesztést 22-en támogatták, 5-en nemmel szavaztak.

Fertőzött és kiszáradt facsemeték

A napirendi pontok megtárgyalását követően a képviselőknek lehetőségük volt kérdéseket intézni a polgármesterhez. Gondola Zsolt Zoárd, Jánki József, Madarasi István és Gulácsi Anna Ilona (DK) lakossági megkereséseket tolmácsolt, ezekre a polgármester jellemzően támogatóan reagált.

Illyés János jelezte azt a problémát, amellyel az elmúlt időkben egyre gyakrabban találkozhatnak a debreceniek: nemrég elültetett facsemeték sokasága szárad ki. A polgármestertől azt kérdezte, hogy áll a néhány éve meghirdetett fásítási program, hány fát kell pótolni, nem betegek-e a látszólag elszáradt fák. A polgármester a válaszában kifejtette, az elmúlt években ültetett fák körülbelül 10 százaléka mutatja a kiszáradás jeleit, néhol egy vírusos fertőzés miatt. Papp László azt ígérte, a beteg fákat fertőzésveszély esetén, szakvélemény alapján cserélni fogják, ahogy az elszáradtakat is. Azt is elmondta, egyes parkokban állandó öntözőrendszereket fognak telepíteni, máshol öntözőzsákkal gátolnák meg a csemeték kiszáradását. A városvezető közölte, az idén ősszel telepítendő fákkal együtt el fogják érni a program keretében vállalt 10 ezres számot.

A közgyűlés végén Varga Zoltán országgyűlési képviselő állampolgári jogán kérdezett a polgármestertől. Arra volt kíváncsi, hogy történik-e valamilyen változás a debreceni autóbuszpályaudvar és környéke erősen leromlott állapotával kapcsolatban. Papp László elmondta, az év elején egyeztették az épületfelújítás terveit a Volánnal. Mivel a terület nem önkormányzati fenntartású, ezért azt ígérte, az ülés után felveszi a kapcsolatot az ügyben a közlekedési cég képviselőivel.