A résztvevők aláírtak egy informális szándéknyilatkozatot, valamint egy ajánlásokat tartalmazó fejlesztési koncepciót. Konkrét, számonkérhető vállalásokat a felek nem tettek. Megpróbáltuk kibogozni, miről is szólhat nálunk ez az európai uniós program.
Kötelezettségek nélkül, uniós források felhasználásával zöldítene gyógyfürdőket a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat
Debrecen, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Bogács, Mezőkövesd és Sárospatak polgármesterei, az ezekben a városokban működő fürdők vezetői, valamint Katona Ilona, a Termál-Egészségipari Klaszter elnöke június 16-án írták alá azt a szándéknyilatkozatot, amellyel hitet tettek a Kelet-magyarországi Zöld Gyógyfürdő Hálózat nevű informális együttműködés létrehozása mellett. A dokumentumot az Átlátszó rendszerén keresztül, közérdekű adatigényléssel kértük ki a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattól. (Érdemes megjegyezni, hogy a kérésünket rekordgyanús idő alatt, másfél órán belül teljesítették, amire eddig még nem volt példa a Debreciner adatigényléseinek történetében.)
A szándéknyilatkozat szerint a hálózat elsődleges célja a térségben működő, gyógyfürdővel rendelkező települések természeti örökségének megőrzése, valamint a helyi és regionális fejlesztésben történő fenntartható hasznosítása. Célként jelölik meg továbbá a gyógyfürdők által érintett természeti és társadalmi környezet terhelésének csökkentését, a fürdők fenntartható fejlesztését és a természeti erőforrások védelmét. „Ennek érdekében elkötelezzük magunkat, hogy fejlesztéseink során a lehetőségekhez mérten mindent megteszünk a környezeti tényezők erőteljesebb figyelembe vétele érdekében” – olvasható a dokumentumban. Azt is leszögezik, hogy erősítenék az egészségipart, valamint támogatnák az ökológiai értelemben is felelős gyógyfürdők „minél szélesebb körű szerepvállalását”. Az, hogy miben kellene szerepet vállalniuk a fürdőknek, a szövegből nem derül ki.
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat
Hároméves együttműködés
A hat érintett település közül mindössze Debrecen hivatalos honlapján találtunk információkat az aláírással kapcsolatban. Itt az önkormányzati médiaként működő Dehir tudósítását vették át. Az anyagból érdemi új információként nagyjából annyi derült ki, hogy a szándéknyilatkozat egy hároméves együttműködés részeként született meg, a projektben részt vevő települések pedig megosztják majd egymással a tapasztalataikat és jó gyakorlataikat.
Egy rövid kereséssel kideríthető, hogy a szóban forgó együttműködés az Európai Unió HealingPlaces (Gyógyhelyek) nevű programja keretében, a lengyel Központi Bányászati Intézet vezetésével valósult meg, Magyarországon a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. koordinálásával.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat honlapjáról az is kiderül, hogy a hivatalosan 2019. április 1-től 2022. március 31-ig tartó projektre 10 európai partnerszervezet összesen 2 135 724 euróból (ez cikkünk írásakor éppen 843,36 millió forintot jelentett) gazdálkodhatott. Ebből a hajdú-bihari önkormányzat 219 250 eurót (mostani árfolyamon 86,58 millió forintot) kapott. Ahogy a honlapon olvasható, a projekt célja a gyógyfürdők, gyógyhelyek fenntartható fejlesztésének javítása a természeti örökség védelmének alapelveire építve.
A hálózat résztvevői elfogadtak egy fejlesztési koncepciót is
Mivel a kapott forrás elköltésével kapcsolatban nem találtunk részletes információkat, ismét a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzathoz fordultunk, ahonnan június 29-én kaptuk meg a projekthez készített beszámoló anyagot. Ebben a projekt időtartamának végeként június 30-át tüntették fel. Mint írják, a munkát a Debreceni Egyetem, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig), egyes megyei turisztikai egyesületek, a Termál-Egészségipari Klaszter, valamint az érintett települések és gyógyfürdők munkatársai segítették. A projekt három munkacsomagot foglalt magában: a környezeti feltérképezést és értékelést, a pilot tevékenységeket valamint a közös stratégia kidolgozását.
A beszámolóból kiderül, hogy 2019. szeptember 30-án Debrecenben tartották a projekt nyitórendezvényét. A három résztvevő hajdú-bihari települést és fürdőt az alapján választották ki, hogy azok nemcsak az adott város, hanem a térség fejlesztésében is jelentős szerepet játszanak.
A környezeti feltérképezés és értékelés eredményeképpen jelentéseket állítottak össze, amelyek alapján a lengyel partner elkezdett kidolgozni egy döntéstámogató eszközt, amely segít annak megértésében, hogy az adott település környezeti kapacitása milyen mértékű turisztikai fejlesztést képes hosszútávon károsodás nélkül elbírni. Ezt június végén teszik közzé a projekt honlapján.
A pilot tevékenységek keretében döntöttek a Kelet-Magyarországi Zöld Gyógyfürdő Hálózat létrehozásáról, valamint az ebben szereplő önkormányzatokat és fürdőket támogató fejlesztési koncepció kidolgozásáról. Ez utóbbit a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat készítette el, június 16-án a hálózat tagjai is elfogadták. Ugyancsak a pilot tevékenységek között szerepelt a résztvevő 6 gyógyfürdő eddig megvalósult vagy folyamatban lévő zöld fejlesztéseit bemutató kisfilm elkészítése.
4 intézkedéscsoportot határoztak meg
A 81 oldalas Fenntartható Gyógyfürdőfejlesztési Koncepció egy testületi ülés előterjesztésének mellékleteként tölthető le a megyei önkormányzat honlapjáról.
Fontos hangsúlyozni, hogy ebben ajánlások szerepelnek, tehát nem kötelező érvényűek a koncepció aláírói számára.
4 fókuszterületet határoztak meg, amelyek további alterületekre bomlanak:
1. a termálvíz fenntartható hasznosítása
– tudatos termálvíz kitermelés és termálvíz hasznosítása
– környezetbarát vízkezelés
– használt termálvíz kezelése és hasznosítása
2. az épületek és az infrastruktúra energiatakarékos és környezetbarát fejlesztése
– környezetbarát építkezés és ingatlanfejlesztés
– környezetbarát épületek
– korszerű energetika alkalmazása
– vízellátás optimalizálása
– korszerű világítás kialakítása
3. menedzsment és üzemeltetés területén fenntartható megoldások alkalmazása
– vállalatirányítási rendszerek alkalmazása
– környezettudatos humánerőforrás kialakítása
– fenntartható és környezetbarát üzemeltetés
4. Fenntartható szolgáltatásfejlesztés
– gyógyászati, egészségmegőrző szolgáltatások fenntartható fejlesztése
– wellness szolgáltatások, rekreáció fenntartható fejlesztése
– szállás szolgáltatás fenntartható fejlesztése
– étkezés, ellátás szolgáltatás fenntartható fejlesztése
– fenntarthatóság elvét figyelembe vevő események, rendezvények szervezése
A koncepció üzen a politikusoknak is: „környezetbarát fürdőszolgáltatások, infrastruktúra és általános megközelítés felé való elmozduláshoz olyan vezetőkre van szükség, akik a fenntarthatóságot nem trendként, hanem felelősségként fogják fel” – olvasható az 51. oldalon.
A koncepció szempontjából kevésbé hangsúlyos, de az elmúlt hónapok eseményei tükrében ma már kissé furcsának hat a szövegben az a rész, amelyben a régió geopolitikai helyzetét vázolták fel: „Közép-Európa reneszánszát éli, folyamatosan fejlődik és dinamikusan erősödik, valamint egyre mélyebbé és stabilabbá válik a visegrádi négyek közti együttműködés is”.
hungarospa.hu
3 jó gyakorlatot osztottak meg az európai partnerekkel
A közös stratégia megalkotásához a magyarországi partnerek három hazai jó gyakorlatot osztottak meg a régiós szervezetekkel. Ezek az alábbi címeket viselik:
– A Termál- és gyógyvíz optimalizált újrahasznosítása és környezeti terhelésének csökkentése innovatív mikrobiológiai, ipari és kavitációs technikák alkalmazásával – ERFA és a Magyar Kormány által támogatott projekt (GINOP-2.2.1-15-2016-00029)
– Termál-Egészségipari Klaszter – Különböző szereplők és ágazatok együttműködése
– Hévízi-tó Átfogó Tóvédelmi Program
A felelős partnerszervezet által kidolgozott angol nyelvű integrált stratégiát június végén ugyancsak a projekt honlapján teszik közzé.
Ahogy a beszámolóból kiderül, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat látta el a projekt kommunikációs feladatait is.
„A két megyét érintő gazdasági, területi, társadalmi és környezetvédelmi tervezési eljárások
meghatározását tekintve a HealingPlaces által elért eredmények várhatóan hatékonyan szolgálják a páratlan gyógyfürdők, mint természeti örökség és potenciál természetközelibb, felelősségteljesebb és különösen fenntartható jövőképének megvalósítását” – olvasható az anyagban.
Sajnos a dokumentumból az nem derül ki, hogy a fentebb felsorolt tevékenységekre külön-külön mennyi pénzt költött a megyei önkormányzat.
300 millió eurós uniós forrásra nyújthatnak be pályázatokat
Szabó Tünde, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat nemzetközi referense június 22-én a DTV-ben utalt arra, hogy a projektben való részvétellel későbbi európai uniós forrásszerzéseket készítettek elő: a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, ideértve a társadalmi átalakulásokat misszió keretében a következő két évben ugyanis egy összesen 300 millió eurós forrásra tud majd pályázni.
facebook.com/Aquaticum
