A debreceni Atomki kutatójának részvételével zajlott kutatás során üledékminták elemzésével jutottak erre az eredményre.
Az élővilág a vártnál gyorsabban és érzékenyebben reagál a klímaváltozásra
Tóth-Hubay Katalin, a debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) kutatója is részt vett abban a nemzetközi vizsgálatban, amely során a németországi Hämelsee tóból vett üledékmintákat összehasonlították Európa azon részeiről származó olyan, korábban vett minták eredményeivel, amelyeket a legutóbbi jégkorszak idején hó és jég borított. Az eredményeikből írt tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg.
Az Atomki szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleménye szerint összesen 18 méternyi üledékréteget vetettek alá alapos és komplex vizsgálatoknak. Megállapították, hogy a Hämelsee jól megőrizte a tóban élő növények és állatok mikroszkopikus és makroszkopikus maradványait, a közvetlen közeléből és távolabbi területekről belekerült szerves és szervetlen anyagokat. A növényi maradványok közül külön kiemelendők a különböző pollenek, amelyek nagyon jól ellenállnak mindenféle külső hatásnak, ezért azonosíthatóan megőrzik az egykori virágos növények fajtáit.
A kutatók az üledékrétegek vizsgálatával a tó keletkezési idejéig, az utolsó jégkorszak utánig, mintegy 15 ezer évig tudtak „visszatekinteni”. „Az üledékrétegek a fa évgyűrűihez hasonlóan részletgazdag rétegződésben őrzik meg a múlt eseményeit, így elemzésükkel nagy időfelbontásban lehet következtetni a klimatikus viszonyokra és az élővilág alakulására” – olvasható a közleményben.
Háromféle módon határozták meg az üledékrétegek korát. Egyfelől radiokarbon vizsgálattal, ebben vett részt az Atomki kutatója. Másrészt a fa évgyűrűihez hasonló leszámolási módszerrel, harmadrészt pedig ismert időpontokban történt vulkánkitörésekből származó hamurétegek beazonosításával. Mint írják, a precíz kormeghatározás elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a múltban rendkívül gyorsan lezajló változások hatását vizsgálni tudják.
A régmúlt megértése lehetővé teszi a mostani hatások előrejelzését
Ahogy a közleményben olvasható, a jégkorszakot követő felmelegedés közben ismét egy hirtelen lehűlés következett be körülbelül 12 820 évvel ezelőtt. „Az üledékminta növényi maradványai és rovardarabjai azt mutatják, hogy a tó és környékének élővilága azonnali változással válaszolt erre a lehűlésre” – írják, valamint hozzáteszik, hogy ugyanezt az eredményt adják, és ezzel egyidejű változásokat mutatnak az Északnyugat-Európa más helyeiről származó adatok is. „Mindez azt jelzi, hogy az élővilág rendkívül gyorsan és érzékenyen reagál a külső hatásokra, így a klíma átalakulására is” – állapították meg a kutatók.
Az Atomki közleménye hangsúlyozza, a régmúlt időkben lezajlott folyamatok jobb megértése alapján lehetővé válik a napjainkban zajló klímaváltozás hatásainak előrejelzése, és ennek alapján a kárenyhítési tervek elkészítése.