Augusztus 20-án délben tartotta hivatalos megemlékezését Debrecen önkormányzata az államalapítás ünnepén. Az eseményben közreműködőkön túl legfeljebb 100 érdeklődő gyűlhetett össze a Dósa nádor téren, akiknek a fele már a Himnusz elhangzása után elszivárgott. A Csokonai Színház előadásának végére már csak néhány tucatnyian maradtak a területen.

Az ünnepi műsor egyébként Szent István király Imre herceghez írt intelmeit jelenítette meg. A fiát jó királlyá nevelő István szerepét valamiért nem egy férfi színész, hanem Újhelyi Kinga, a Csokonai Színház Jászai Mari-díjas színművésze játszotta el, kiegészülve Patalenszki Bálinttal, az Ady Endre Gimnázium diákjával, aki minden bizonnyal Imrét szimbolizálta volna, ehhez képest ő is István intelmeiből idézett.

A magyar génekről értekezett a külföldi vendégek körében

Ezt követően állt a mikrofon mögé Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere, aki az elmúlt években tapasztalt folyamatos ellenségkép-gyártáshoz képest merőben eltérő hangszínt ütött meg: az aktuálpolitikai szereplők megnevezése nélkül ugyan, de a beszédében egyértelműen azt próbálta levezetni István királyra hivatkozva, hogy a Tisza-kormánynak meg kell békélnie a Fidesz által felépített rendszerrel.

Mint mondta, Debrecen nemcsak tiszteli Szent István örökségét, de gyarapítani és éltetni is igyekszik azokat az értékeket, amelyeket az elődök hagytak ránk. Szerinte az első magyar király útmutatásai követendők minden, a hazáját és a nemzetet szolgálni kívánó ember számára. „Az állami intézményrendszer megerősítése, a határok védelme, az európai országokkal együttműködő, de a magyar szuverenitásért kiálló diplomácia, a kereszténység megóvása ma is nagyon fontos célkitűzések és értékek számunkra” – sorolta. Papp (vagy a beszédírója) nyilvánvalóan fontos szerepet tulajdonított ennek a gondolatnak, ugyanis a polgármester néhány mondattal később szinte szó szerint megismételte.

Papp hangsúlyozta, István nemcsak egy hatalmi gépezetet, hanem egy otthont is akart alkotni. „Mi magyarok a génjeinkben hordozzuk az otthon tiszteletét és szeretetét, ezért is ragaszkodunk hozzá erősebben, mint sok más nemzet” – üzente a polgármester éppen egy olyan társaságban, ahol képviseltette magát, később pedig koszorúzott is Debrecen számos testvérvárosa és más külföldi települések: az ukrajnai Beregszáz, Harkiv és Ungvár, a romániai Marosvásárhely és Székelyudvarhely, a lengyelországi Lublin, a bulgáriai Sumen, valamint a németországi Paderborn. A polgármester ráadásul hozzátette, az otthon a magyarok számára az egész Kárpát-medencét jelenti: „annak minden szegletét, ahol egyetlen magyar is él”.

Nem szabad megalázni egymást – akkor sem, ha korábban volt erre példa

A polgármester sajátosan értelmezte a magyar történelmet, az államalapításra ugyanis szerinte az együttműködés volt a jellemző, nem pedig a bosszú a régi rend híveivel szemben. Mint mondta, államalapító királyunk az ősök munkájára támaszkodott, abból építette fel az új magyar állam alapjait és falait. „Aki haraggal, indulattal, ész nélkül lerombolja, amit korábban felépítettek, aki saját meggyőződésétől vezérelve egyszerre bont le jót és rosszat, az nem ér célt. Hiszen az nem egyszerűen a múltat rombolja le, hanem a jövőt is” – hangsúlyozta, hozzátéve, a hatalmat nem a rombolásra, hanem az építésre kell használni.

Szent István intelmeiből is idézett a polgármester: „Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod”.

Papp arról is beszélt, az ország ereje nem a széthúzásban, nem egymás megalázásában vagy ellehetetlenítésében van, hanem az egymásba vetett bizalom megerősítésében, a közös minimum keresésében. Szerinte ugyan volt már példa ennek az ellenkezőjére, de tanulni kell a történelmi hibákból.

A polgármester a beszédében tehát egyszerre hivatkozott István életművére, és azonosította a saját politikai közösségét Koppánnyal és híveivel – hiszen a jelenlegi magyarországi viszonyok között ők feleltethetők meg a régi rend képviselőivel.

A tiszás képviselők távol maradtak

A megemlékezésen ismét részt vett, és az első sorból koszorúzott Konsztantyin Leonyidovics Dracsevszkij orosz főkonzul, de koszorút helyezett el Krzysztof Filipowicz lengyel konzul, valamint több nemzetiségi önkormányzat, többek között az ukrán is, Netreba Vitalij képviseletében.

A pártok közül az ünnepségen csak a Fidesz és a Mi Hazánk vett részt. Hosszú idő után ez volt az első olyan nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezés Debrecenben, amelyen nem volt ott a magyar országgyűlés egyetlen országgyűlési képviselője sem. Mint ismert, az április 12-i választáson valamennyi debreceni választókerületben a Tisza Párt jelöltje győzött.

Megkérdeztük Tárkányi Zsoltot, a hajdú-bihari 1-es választókerület képviselőjét, mi az oka annak, hogy a Tisza egyik politikusa sem ment el a rendezvényre. Leszögezte, csak a saját nevében tud nyilatkozni, mivel minden képviselő szabadon dönt, nincs számukra központi iránymutatás vagy elvárás a különböző eseményeken való részvétel tekintetében.

A politikus kapott meghívást az ünnepségre, azonban ezt a napot inkább a családja körében töltötte. „Mivel az elmúlt hónapok intenzív munkaterhelése a családom részéről is sok lemondással járt, így az augusztus 20-i napot a szeretteimmel töltöttem, az önkormányzati ünnepség idején pedig a virágkarneváli forgatagban volt alkalmam debreceni polgárokkal találkozni, beszélgetni” – mondta.