A hatóságok sem tudták kideríteni, mi okozhatta a szúrós, acetonos szagot januárban Hajdúhadházon

A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egységei a beavatkozás során a csatornában lévő folyadékból is mintát vettek, az önkormányzatnak küldött levelük szerint azonban a vizsgálat nem vezetett eredményre.

Idén január közepén számoltunk be róla, hogy a hónap 14. napjának estéjén a hajdúhadházi Hunyadi utca lakói szúrós, acetonos szagra lettek figyelmesek. A bűzt néhány helyen lakásokon belül is tapasztalták, ezért a helyiek értesítették a katasztrófavédelmet. A kiérkező tűzoltók öt lakóházat ürítettek ki, a katasztrófavédelem egy mobil labort is felállított, de azt állapították meg, hogy nem terjednek ártalmas anyagok a levegőben. A lakásaikat elhagyni kényszerült hadháziak ezután nem sokkal hazamehettek.

Egy újságunknak akkor nyilatkozó helyi lakos elmondása alapján a szennyvízelvezető nyílások körül volt nagyon erős a szag, ami így több helyen is szivárgott a levegőbe. Ez szinte az egész utcán tapasztalható volt, de még néhány kereszteződést is érintett.

Hajdúhadház

Papp-Kunkli Nóra, a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az eset kapcsán januárban a Debrecinernek kifejtette, helyszínen megjelenő egységeik a lakóingatlanokban és a csatornahálózatban légtérelemző műszerekkel méréseket végeztek, és a szag eredetének felderítésére avatkoztak be. Elmondása szerint a mérések eredményei nem mutattak ki veszélyes, illetve tűz- és robbanás veszélyes anyag jelenlétét sem a lakóingatlanokban, sem pedig a csatornahálózatban. A szag forrását ekkor még nem lehetett biztosan tudni, hiszen a minták vizsgálata még folyamatban volt.

Júliusban az lett az eredmény, hogy nincs eredmény

A Hunyadi utcában terjengő bűz ügye ezután látszólag hónapokig nem mozdult előre, az eredmények ugyanis júniusra sem érkeztek meg. Emiatt Koós László (Élhetőbb Hajdúhadházért Egyesület) önkormányzati képviselő július 21-én közösségi oldalán számolt be arról, hogy a város testületi ülésén rákérdezett a témára.

Azt a választ kaptam, hogy a kormányhivataltól ’semmi megnyugtató válasz’ nem érkezett. Ezt követően tisztázásra került, hogy valójában egyáltalán nem érkezett válasz, tehát ezzel a jelenséggel kapcsolatban ki lehet jelenteni, hogy semmiféle információval nem rendelkezünk, azaz olyan, mintha maga az esemény meg sem történt volna” – fogalmazott a képviselő.

Leírta ezután, hogy szerinte az ügy tárgyi súlya indokolná azt, hogy az önkormányzat járjon utána a témának, szerezze be a szükséges dokumentumokat, szakértői véleményeket és tájékoztassa a lakosságot.

Koós bejegyzése után nyolc nappal, július 29-én lett végül fejlemény az ügyben, hiszen a városi képviselő-testület ekkor fogadta el a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatóját a hajdúhadházi szennyvízhálózatot január 14-én ért szennyezésről.

Csáfordi Dénes (Fidesz) polgármester előterjesztésében ugyancsak ott van, hogy a katasztrófavédelem egységei a lakóingatlanokban és a csatornahálózatban méréseket végeztek, azonban az elvégzett mérések eredményei negatívak voltak, azok veszélyes, illetve tűz és robbanás veszélyes anyag jelenlétét nem mutatták ki. Szerepel még a leírásban, hogy a beavatkozás során a csatornában lévő folyadékból is mintát vettek a szakemberek, „azonban a vizsgálat nem vezetett eredményre”.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztálya április 17-én kelt határozatának indoklásában döntését több dologgal indokolta.

Ebben le van írva, hogy a vízügyi és vízvédelmi hatóság a rendelkezésére álló információk, valamint megküldött tájékoztatások és vizsgálati jegyzőkönyvek alapján megállapította, hogy az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.), mint üzemeltető által megtett kárelhárítási megoldások, helyreállítási intézkedések „elegendőnek bizonyultak a szennyezés felszámolására, a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására”.

Úgy fogalmaztak, hogy „a szennyezést okozó ismeretlen eredetű anyagot nem sikerült beazonosítani, de a vizsgálati eredmények alapján magas aceton tartalmú anyagról lehetett szó”. Az aceton koncentrációról az alábbiak kaptak helyet a dokumentumban:

A megtett intézkedések hatékonynak bizonyultak, mert a szennyezés észlelésénél a Hajdúhadház Hunyadi u.-Honvéd u. kereszteződésében lévő aknából 2026. 01. 16-án vett mintában az aceton tartalom 439000 µg/l, Hajdúhadház szennyvíztelep nyers szennyvízében 388 µg/l, míg a szennyvíztelep tisztított szennyvizében már csak <0,01 µg/l volt. 2026. 0I. 21-én az ammónia értéke szintén határérték alatti volt.

A lezárásban azt is elmondták, hogy az okozó/felelős környezethasználó személye a vízügyi és vízvédelmi hatóság által elvégzett felderítés során nem volt megállapítható.

Az ÉRV Zrt. január 20-án a szag miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, ennek hatására a Hajdúhadházi Rendőrkapitányság környezetkárosítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen elkövetővel szemben büntetőeljárást indított. A kapitányság viszont az üggyel kapcsolatos büntetőeljárást megszüntette, tekintettel arra, hogy „nem volt bizonyított, hogy a szennyvíz rendszerbe környezetre káros anyag került”.

A Hajdúhadházzal foglalkozó további cikkeinket itt olvashatják.

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék