Alaptalanul híreszteli Debrecen vezetése, hogy top 10-es listára tette a várost az Európai Bizottság a zöld törekvések elismeréseként. A Bizottság a Debrecinernek megerősítette: a pályázatokat valójában még ki sem értékelték.
Lassan egy egész alternatív univerzumot épít a Fidesz Debrecen zöld főváros pályázata köré
Június 3-án már beszámoltunk arról, hogy Debrecen vezetése egy sajtótájékoztatón, valamint a rendelkezésére álló felületeken sajátosan tálalta a tényt, hogy az önkormányzat érvényes pályázatot adott be a 2027-es Európa Zöld Fővárosa cím elnyerésére.
Papp László (Fidesz) polgármester a közösségi oldalán például a következőt írta: „Az Európai Bizottság elismeri Debrecen innovatív és fenntartható zöld törekvéseit. Ezt mutatja, hogy az Európa Zöld Fővárosa verseny TOP 10 versenyzője közé választotta”. Az önkormányzati média pedig azt közölte, Debrecen „az Európai Bizottság értékelése alapján a verseny első fordulóját követően bekerült a 10 legjobb közé”.

Forrás: Facebook
Ahogy már akkor megírtuk, az Európai Bizottság nem állított össze ilyen top 10-es listát, már csak azért sem, mert összesen 10 város jelentkezett a cím elnyerésére. Debrecen eddig mindössze a „pályázó város” (applicant city) kategóriába tudott bekerülni, a következő városok társaságában: Bielsko-Biała (Lengyelország), Csernyivci (Ukrajna), Heilbronn (Németország), Hmelnickij (Ukrajna), Kassa (Szlovákia), Klagenfurt (Ausztria), Lviv (Ukrajna) Rivne (Ukrajna) és Ternopil (Ukrajna).
Már az akkugyárak elismerését vizionálják
Mindez nem tántorította el Pósán László (Fidesz) országgyűlési képviselőt attól, hogy cikkünk másnapján a Facebookon azt állítsa, a „jelölés” bizonyítja, hogy „az itt kiépülő zöldtechnológia elleni hazai hecckampány minden szakmai alapot nélkülözött és egyértelműen politikai indíttatása volt”. A politikus vélhetően a debreceni akkumulátoripari beruházások elleni, változó intenzitással, de immár közel három éve zajló lakossági tiltakozásokra célzott.

Fotó: Kántor-Újvári Gerda
A képviselő azt is kiolvasta az általa jelölteknek titulált pályázó városok névsorából, hogy „Brüsszel” fel akarja venni Ukrajnát az Európai Unióba. „Az a tény, hogy a 10 jelölt között 5 ukrán város is nevesítve van, kétségtelenné teszi Brüsszelnek azt a politikai szándékát, hogy Ukrajnát fel akarja venni az unióba, pedig az ő esetükben háborús viszonyok közepette vélhetően csak egyetlen kritérium tekinthető tárgyszerűen kipipálhatónak, ez pedig az energiafogyasztás klasszikus visszaesése” – fogalmazott.
A következő napokban az önkormányzati média igyekezett tovább építeni a témát. Június 9-én a Dehir a Civaqua-programról írt cikket, amelyben megismételte azt a kijelentést, miszerint „Debrecen az Európa Zöld Fővárosa verseny TOP 10 jelöltje közé jutott”. Június 10-én pedig a közösségi kerteket mutatta be a portál, ennek kapcsán említette meg, hogy „ezek a példaértékű programok is kiemelt szerepet játszanak abban, hogy Debrecen bekerült az Európa Zöld Fővárosa pályázat TOP 10 jelöltje közé”. Egy félkövérrel kiemelt részben pedig még jobban kibontják ezt a gondolatot: „Debrecenben számos zöld szemléletű jó gyakorlat kialakult az elmúlt években. Közösségi kertek, a parkerdei madárlakópark sétány, a rovarhotelek vagy éppen a süngarázsok – ezek a környezettudatosságot erősítő programok is szerepelnek a város Zöld Kódexének intézkedései között. Mindezek fontos szerepet játszanak abban, hogy Debrecen bekerült az Európa Zöld Fővárosa pályázat TOP 10 jelöltje közé” – sorolják.
Csak most fogják kiértékelni a pályázatokat
Megkérdeztük az Európai Bizottságot, hogy van-e valami alapja a városvezetés híreszteléseinek, tényleg megelőzött-e bármilyen más pályázót Debrecen, ténylegesen megtörtént-e már az a kiválasztási forduló, amelyre a fideszes kommunikáció hivatkozik, és egyáltalán milyen feltételeket kellett teljesítenie Debrecennek ahhoz, hogy pályázó várossá válhasson.
Az Európai Bizottság a Debrecinernek küldött válaszában június 16-án megerősítette, hogy Debrecen valóban a jogosult pályázó városok között szerepel a 100 ezernél több lakosával – a különböző kizáró tényezők mellett ugyanis ez az egyetlen konkrét kritérium, amit a településeknek meg kell ugorniuk ahhoz, hogy pályázó városokká váljanak. „Ugyanakkor a pályázó városokat még ki kell értékelni – szűkített lista ez idáig nem készült” – szögezte le a Bizottság.

Fotó: Polgár Tóth Tamás
Tehát ami a valóságot illeti: ahogy arról korábban is írtunk, az Európai Bizottság nem ismert el semmilyen törekvést Debrecen részéről, nem választotta be semmilyen toplistára, az önkormányzat mindössze egy pályázatot adott be érvényesen, amelyet csak ezt követően fognak értékelni. Ettől függetlenül lehet, hogy a város végül felkerül a szűkített listára, ez azonban csak a közeljövőben fog kiderülni.