A Magyar Péter nagyváradi látogatása előtti napokban minden oldalról felkorbácsolták az indulatokat a közösségi médiában.
„Senki sem tudta, mit akar ez az ember azon kívül, hogy ráijeszt a társadalomra” – interjú Szűcs László nagyváradi költővel, újságíróval
Ha csak a magyarellenesség lett volna a probléma George Simionnal, aki a szélsőjobboldali AUR jelöltje volt a romániai elnökválasztáson, lehet, hogy megválasztották volna – mondta el a Debrecinernek Szűcs László nagyváradi költő, újságíró, az Újvárad folyóirat főszerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke. „Szélsőségesen nacionalista, Európa-ellenes, az orosz-ukrán konfliktusban nem az ukrán féllel szimpatizáló jelölt volt. Senki sem tudta, mit akar ez az ember azon kívül, hogy ráijeszt a társadalomra” – sorolta. Szűcs úgy látja, a választás két fordulója között sokan féltek a nagyváradiak közül is attól, hogy végül ő nyeri az elnökválasztást. Megjegyezte, a magyarok szavazataival is nyert a bukaresti polgármester, Nicușor Dan, de ez önmagában nem lett volna elég a győzelméhez.

Az újságíró szerint a helyzet bizonytalanságát tetézte, hogy nem lehetett tudni, a nagyszámú román diaszpóra hogyan fog szavazni. Körükben végül a vártnál szűkebben nyert Simion. Azt Szűcs László aggasztónak tartja, hogy a román többségű megyék nagyobbik részében nyerni tudott a magyarellenes jelölt.
Ady Endre és Léda is élt itt
Az interjút a Léda-házban (Stern-ház) készítettük. Stern Márton, Ady Endre múzsájának, Lédának a nagybátyja építtette 1902-ben. Abban az évben halt meg Léda édesapja, ezután költözött ide Léda, az édesanyja, valamint a húgai, Berta és Margit. Szűcs László elmondta, irodalomtörténeti jelentősége, hogy Ady sokszor járt itt 1905-től, legintenzívebben 1907-08-ban. Ekkoriban született Ady és Léda kislánya. Sokszor megfordultak itt a holnaposok, Ady itt verseket, leveleket írt.
Stern később valószínűleg eladta az épületet, az 1950-es években békéltető bíróság, az 1970-es években, az 1980-as évek elején pedig a vasúti szakszervezet klubja működött itt. Az 1980-as években Róma bár néven működött egy rossz hírű intézményként, még a rendszerváltás után is.
Az épületet néhány éve vásárolta meg a Léda Alapítvány. A koronavírus-járvány utáni években már tartottak itt kulturális rendezvényeket, a helyi színház pedig próbateremnek használta. Egy romániai projekten keresztül 2024-ben indult az épület felújítása, május 3-án készült el.
Felkorbácsolták az indulatokat
A román sajtó többnyire tényszerűen foglalkozott Magyar Péter menetével, de nem mondhatni, hogy az esemény felfokozott várakozást váltott ki. Megjegyezte, az elmúlt napokban a közösségi médiában minden oldalról az indulatok felkorbácsolását lehetett tapasztalni, de szerinte ez nem feltétlenül tükrözi a társadalom valós reakcióját a Tisza Pártra.
A nagyváradiakat foglalkoztató fontos ügyek között említette Szűcs László, hogy sokan aggódnak a lej leértékelődése miatt, amelyen Simion megválasztása tovább rontott volna. Úgy látja, az embereket elsősorban az érdekli, hogyan tudnak kijönni a fizetésükből és a nyugdíjukból, mennyit ér a pénzük, ha elmennek vásárolni. Elmondta, az ország nincs jó pénzügyi helyzetben, a kiadások csökkentésére, adóemelésre szorulhat a költségvetés egyensúlyba kerüléséhez.

Szűcstől azt is megtudtuk, az elmúlt években sok beruházás zajlott a térségben, így Debrecenhez hasonlóan itt is inkább a munkaerőhiány jelent problémát. „Nagyváradon nem igazán lehet arra panaszkodni, hogy nem fejlődött volna a város” – fogalmazott.
Nagyon rosszul indult az év a nagyváradi és a partiumi magyar nyelvű sajtó helyzetét illetően, mivel napilap formájában megszűnt a két utolsó ilyen magyar sajtótermék, az Aradon megjelenő Nyugati Jelen és a Bihari Napló. Szatmár megyében még rosszabb a helyzet, ott már évek óta nincs magyar nyelvű napilap és hetilap. Kiemelte ugyanakkor, hogy a romániai közszolgálati televíziók és rádiók jól működnek, valamint egyre színesebb az online média.
Már pesszimista a vasúttal kapcsolatban
Kérdeztük az újságírót Nagyvárad és Debrecen testvérvárosi kapcsolatáról is, ami szerinte messze nem működik úgy, ahogy kellene. Komoly akadálynak tartja a közvetlen vasúti összeköttetés hiányát, amit már hosszú ideje ígér a magyar és a román kormány is. Habár az utóbbi hetekben azt olvasni, hamarosan kiírják a közbeszerzéseket a román oldalon tervezett beruházáshoz, azonban mint mondta, ezt is többször belebegtették már a döntéshozók, ezért pesszimista ezt illetően. Az Újváradnak már vannak tervei arra az esetre, ha mégis megvalósulna a projekt: felolvasásokat tartanának Nagyvárad és Debrecen között oda-vissza.
Megjegyezte, kulturális szinten vannak kapcsolatok a két város között, többször találkoztak Puskás István debreceni alpolgármesterrel, bekapcsolódtak a Könyv barátai projektbe, a debreceni önkormányzat részt vett a tavalyi Festum Varadinumon, június 16-án pedig az újváradosok mennek Debrecenbe, ahol bemutatják azt a két könyvet, amelyeket tavaly adtak ki a holokauszt évfordulójára. Azt is elmondta, a Léda-ház már lehetőséget teremt arra, hogy meghívjanak debreceni alkotókat, kulturális szervezeteket, amit terveznek is a jövőben.
