A napokban már közzétettük a hajdú-bihari kötődésű országgyűlési képviselők 2023-as parlamenti teljesítményéről készített elemzésünket.
2020-hoz, 2021-hez és 2022-höz hasonlóan szigorúan objektív szempontok mentén ismét elemeztük Debrecen képviselő-testületének egyévi munkáját is, méghozzá a mennyiséget illetően. A kapott eredmények ismertetése előtt le kell szögeznünk, hogy sajnos néhány pontatlanság óhatatlanul előfordulhat az információk között. Ennek az az oka, hogy Debrecen önkormányzatának hivatalos honlapján továbbra sincs olyan statisztika, amely a parlamenti képviselőkhöz hasonlóan mutatná, mely önkormányzati képviselő hány alkalommal szólalt fel, hány előterjesztése és hány módosító indítványa volt – mi pedig éppen ezekre az adatokra voltunk kíváncsiak.

Ráadásul a közgyűlésekről készített jegyzőkönyveket is olyan formában teszi elérhetővé a debreceni önkormányzat, hogy azokban nem lehet keresést lefuttatni. Éppen ezért az elemzéshez szükséges adatbázist nekünk kellett összeállítani: 9 közgyűlésről készült, több ezer oldalnyi jegyzőkönyv átlapozgatásával, valamint a saját hangfelvételeink alapján, mivel az önkormányzat hivatalos honlapjára cikkünk elkészítéséig nem töltötték fel a novemberi és a decemberi közgyűlés jegyzőkönyvét. (Mint arról korábban már írtunk, míg Magyarországon a megyei jogú városok szinte mindegyike, a hajdú-bihari városoknak pedig többsége teljes terjedelmében – élő, majd visszanézhető videóközvetítéssel – megmutatja a nyilvános testületi üléseket, Debrecen politikai vezetése ódzkodik ettől.) Azt is fontos megjegyezni, hogy a 2023. november 30-i ülésről nem állt rendelkezésünkre teljes hangfelvétel, hiányzott egy körülbelül 15 perces szakasz, amely során 6 előterjesztést tárgyaltak. A fentiek miatt cikkünkben elsősorban a testületi üléseken megfigyelhető tendenciákra szeretnénk rámutatni.

A közgyűlésben a legnagyobb aktivitás egyértelműen Papp László (Fidesz) polgármester nevéhez fűződik, ez azonban alapvetően a városvezetői pozíciójából adódik, ezért úgy döntöttünk, hogy az ő közgyűlési teljesítményét nem, csak a 32 képviselőét vizsgáljuk. Hasonló okból vontunk le négy megszólalást Széles Diána (Fidesz) szociális ügyekért is felelős alpolgármestertől, aki a május 25-i ülés végén levezetőként helyettesítette a polgármestert. A jegyzőkönyvekben feltüntetett, képviselőktől származó összes megszólalást számoltuk, tehát az ügyrendi és az előterjesztésekhez kapcsolódó kérdéseket és hozzászólásokat, valamint a bizottsági vélemények és a frakcióálláspontok ismertetéseit is.

Papp Viktor fellépett a dobogóra, nyolcan maradtak szótlanul a Fideszből

A fenti módszertan szerint számolva a decemberre – Türk László (6-os számú egyéni választókerület) lemondása miatt – 22 tagúra fogyatkozó Fidesz-frakció összesen 128 megszólalásig jutott. Ezek közül az elmúlt évekhez hasonlóan most is számos esetben bizottsági álláspontot ismertettek, többnyire ezért kért szót például a 32 megszólalásával a második legtöbbet beszélő fideszes Komolay Szabolcs (9. EVK), valamint a 13 szólásával a kormánypárti dobogó harmadik fokát elérő Csaholczi Attila (12. EVK). A legtöbbször nem meglepő módon Papp Viktor (2. EVK), a párt frakcióvezetője beszélt, 35-ször. Papp Viktor ezzel a közgyűlésen belül összességében a második helyet érte el. A 2019 októbere óta tartó ciklus során így most először a Fidesz egyik képviselője az első három legtöbbet beszélő személy közé került.

Nyolc kormánypárti önkormányzati képviselőtől 2023-ban egyetlen megszólalást sem találtunk: Becsky István Gábor (1. EVK), Szilágyi Edina (3. EVK), Nagy Sándor (4. EVK), Hetei József (5. EVK), Piros Zoltán (10. EVK), Varga András (13. EVK), Korbeák György (20. EVK) és Bordásné Gyuris Katalin (22. EVK). Közülük hatan, Szilágyi Edina, Nagy Sándor, Hetei József, Piros Zoltán, Korbeák György és Bordásné Gyuris Katalin az általunk vizsgált jegyzőkönyvek és hangfelvételek alapján 2019 óta még egyszer sem szólaltak meg.

A Fidesz képviselői 2023-ban összesen egy előterjesztést jegyeztek, Széles Diána (14-es EVK) alpolgármester májusban a Debrecen Városkártyáról szóló önkormányzati rendelet módosítását kezdeményezte a kedvezménykártyák érvényességi idejének meghosszabbításáért. A frakciónak módosító javaslata 2023-ban nem volt.

Madarasi István pártja egyedüli képviselőjeként is az első helyre hozta be az MSZP-t

A kilenc – kompenzációs listáról szerzett – ellenzéki mandátumot 2023-ban összesen 11-en töltötték be. Ennek az oka, hogy a legnagyobb közgyűlési képviselettel rendelkező DK-nak az év során két politikusa is elhalálozott. Gulácsi Anna Ilona januárban hunyt el, ezért ő egyetlen ülésen sem vett részt, Jánki József pedig május elején halt meg, ő az év első három közgyűlésén volt ott. A helyükre Káposznyák István (Szolidaritás) áprilisban, Faragó Lajos (DK) pedig augusztusban csatlakozott a testülethez.

Az ellenzék soraiban ülők összesen 160 megszólalásig jutottak, tehát egy kicsit több mind 25 százalékkal voltak bőbeszédűbbek a jóval népesebb Fidesz-frakciónál. A legtöbbször Madarasi István (MSZP) szólalt meg, 44-szer, a második legtöbb alkalommal, 33-szor Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum), a harmadik legtöbbször pedig Vaszkó Imre (DK) neve mellett rögzítettünk megszólalást, utóbbi 29-szer kérdezett vagy szólt hozzá. Ők hárman adták 2023-ban az ellenzéki megszólalások közel kétharmadát.

A legpasszívabb képviselők rangsorában méltányossági okokból ezúttal csak azokat vettük számításba, akik a 11 közgyűlésből legalább 6-on rendelkeztek képviselői mandátummal. Közülük a harmadik legkevesebbszer, 5-ször Káposznyák István (Szolidaritás), a második legkevesebbszer, 3-szor Kőszeghy Csanád Ábel (független) szólt hozzá. A legszófukarabbnak Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum) bizonyult, az ő neve mellett mindössze két megszólalást rögzítettünk.

Ami az egyes szervezeteket illeti, az MSZP 43, a DK 40, a Civil Fórum 35, a Momentum 33, az áprilisban csatlakozó Szolidaritás pedig 5 megszólalással zárt. Varga Zoltán (DK) országgyűlési képviselő megszólalásait a fentiekhez nem adtuk hozzá, ő állampolgári jogán vett részt több közgyűlésen is, 2023-ban 6 alkalommal szólt hozzá a testületi vitákhoz.

Az ellenzéki képviselőktől 2023-ban egyetlen módosító indítványt sem találtunk, Madarasi István májusban egy ügyrendi javaslattal élt. Az előző évhez hasonlóan 2023-ban sem volt saját előterjesztése egyik ellenzéki képviselőnek sem. Ilyenre 2019 óta mindössze kétszer volt példa, 2020-ban a DK, 2021-ben pedig a Momentum egy-egy előterjesztését támogatta – némileg módosítva azokon – a közgyűlési többség.

A debreceni közgyűlés legjei 2023-ból