A közösségi médiában rohamosan terjed egy szóbeszéd, amely szerint egy nőt megerőszakoltak, egy férfit pedig megvertek vendégmunkások Hajdúszoboszlón. Egy tiktokker az állítólagos eset kapcsán már a vendégmunkások kivégzésére buzdítja a követőit. Információink szerint azonban semmi alapja a híresztelésnek, a rendőrség, a település jegyzője és a polgárőrség vezetője sem hallott ilyen bűntényről.
Információink szerint álhír, hogy hajdúszoboszlói vendégmunkások erőszakot követtek el
Július 26-án kezdett el terjedni egy szóbeszéd a Hajdúszoboszlóhoz köthető közösségi médiás csoportokban, amely szerint vendégmunkások megtámadtak egy helyi párt, a nőt megerőszakolták, a férfit pedig megverték. Egyes beszámolók azt is tudni vélték, hogy mindketten intenzív osztályra kerültek, sőt a megerőszakolt nő belehalt a sérüléseibe.
„Le kell vágni a fejüket” – uszítanak egy TikTok-videóban
Az egyik Facebook-csoportba egy telefonbeszélgetést is feltöltöttek, amelyen az állítólagos erőszakról beszéltek valakik – ezt azóta eltávolították a csoportból. Egy másik hajdúszoboszlói közösségi médiás csoportban egy anonim módon megszólaló személy egy beszélgetésről készült képernyőmentést kommentelt egy bejegyzéshez. Ebben egy nő arról írt, hogy „eltusolják az igazságot”, arra a kérdésre pedig, hogy honnan van az információja, azt válaszolta, az ismerőse családtagja az egyik érintett.
„Így bánnak az itteniekkel? Hát ezeket ki kell végezni. Le kell vágni a fejüket” – kelt ki magából az állítólagos ügy kapcsán egy nő egy TikTokon terjedő videóban.
Ma, július 27-én utánajártunk az azóta is folyamatosan terjedő pletyka valóságtartalmának. A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a rendőrségnek nincs tudomása a leírtaknak megfelelő esetről. „Feljelentés, bejelentés az üggyel összefüggésben válaszadásunkig nem érkezett” – írták.
Beszéltünk Morvai Gáborral, Hajdúszoboszló jegyzőjével is, aki azt mondta, ha bűncselekmény történt volna, akkor a rendőrségnek erről tudnia kellene, ő maga pedig nem tud erről semmit.
Ezt követően a Hajdúszoboszlói Polgárőr Közhasznú Egyesület elnökét, Nemes Gyulát kerestük meg, aki szintén úgy értesült, hogy nincs valóságalapja a szóbeszédnek. Azt is hozzátette, ha bármi ilyen esemény történt volna, akkor bizonyára tudomása lenne róla, illetve tele lenne vele az összes országos médium. Arról egyébként hallott, hogy az egyik Facebook-csoportban terjed egy ilyen információ. Megjegyezte, ez „nem játék, ugyanis a rémhírkeltést bünteti a törvény”. Információink szerint a rendőrség igyekszik kideríteni a pletyka forrását.
Megkerestük több, a helyi közügyekben tájékozott, egymástól független forrásunkat, de ők is azt jelezték, nem tudnak ilyen erőszakos esetről, bár a szóbeszéd hozzájuk is eljutott. Az általunk megkérdezett személyek mindegyike felhívta a figyelmet arra, hogy a valótlan tartalmú hírkeltés valóban nagyon káros és félrevezető, már csak azért is, mert elterelődik a fókusz a valódi problémákról.
Rémhírterjesztés
A rémhírterjesztésnek az 1978. évi Btk.-ban szereplő tényállását az Alkotmánybíróság a 18/2000 (VI. 6.) AB határozatával megsemmisítette. E tényállás alapján a törvény olyan valótlan tények vagy valós tények elferdített állítását, illetve híresztelését rendelte büntetetni, amely alkalmas a köznyugalom megzavarására. Az Alkotmánybíróság szerint a fenti cselekmény elkövetője – bár tudatában van cselekménye köznyugalomra káros hatásának – a véleménynyilvánítási szabadság körén belül cselekszik, vagyis e magatartások büntetendővé nyilvánítása szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítási és sajtószabadság alkotmányos jogát, ezért alkotmányellenes. Amennyiben azonban a cselekmény meghatározott helyen és időben – közveszély színhelyén – történik, a véleménynyilvánítás korlátozása indokolt és alkotmányosan igazolható lehet, ennek megfelelően a Btk.-t módosító 2000. évi CXXV. törvény újraszabályozta a rémhírterjesztés tényállását, amely alapján kizárólag tűzvész, árvíz, földrengés és egyéb közveszéllyel járó szituációk során tanúsított pánikkeltő cselekmény büntetendő. Az új Btk.-ban a jogalkotó a tényállás szövegén csupán annyit módosított, hogy kétszer is megjeleníti „a közveszély színhelyén” tényállási elemet.
Btk. 337. § Rémhírterjesztés
337. § Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A hatályos Btk.-hoz képest a „közveszély színhelyén” kitétel kétszeres megjelenítése a tényállásban egyértelművé teszi, hogy a rémhírterjesztés kizárólag akkor valósul meg, ha az a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére.
A polgármester a szállásadók listázását ígérte
A Telex alig néhány napja, június 23-án publikált egy írást arról, hogy Hajdúszoboszlón többeket felháborított, a városban komoly indulatokat váltott ki a debreceni ipari beruházásoknál dolgozó vendégmunkások megjelenése. Mint írták, Czeglédi Gyula (független) polgármester egy azóta törölt bejegyzésében azt ígérte, amennyiben indokolttá válik, nyilvánosságra hozza azon szállásadók névsorát, akik külföldi vendégmunkásokat szállásolnak el a városban.
Kapcsolódó anyagok:
– Ázsiai melósoktól féltik a hajdúszoboszlói idegenforgalmat
– A debreceni óriásberuházások miatt egyre több a vendégmunkás Hajdúszoboszlón, a helyiek féltik a város turisztikai értékét
