BEZÁR

Közösségi média

AZ OLVASÓ ÍRJA

Déryné lett Déri Frigyes

Legelőször egy olvasói levél érkezett ma a Debreciner postafiókjába.

„Ma reggel jelent meg az Origón egy beszámoló arról, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem idén felvett diákjai Debrecenben töltöttek néhány napot, és felkeresték többek között a Déryné Múzeumot is. Az ország második legnagyobb városában az ország legnagyobb vidéki múzeumát illene ismerni legalább névről minden újságírónak. Egy olvasó”

Ennyi.

Megnéztük a cikket, és tényleg úgy van, ahogy kedves olvasónk megírta.


Déryné Múzeum - origó

Origó

Az Origó publikációja egy (ál)interjú Vidnyánszky Attilával, aki más pozíciói mellett a Nemzeti Színház igazgatója és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke 2020. augusztus 1-től. Vidnyánszky Debrecenhez is kötődik annyiban, hogy 2006 és 2013 között az itteni Csokonai Színház élén állt először művészeti vezetőként, majd direktorként.

A Vági Barbara által készített anyagban Vidnyánszky szövegeként szerepel a „Déryné Múzeum”, de szinte teljesen bizonyosak lehetünk abban, hogy a direktor tudja, kiről kapta a nevét a debreceni intézmény. Amennyiben mégis Vidnyánszky nyelve botlott volna, Vági Barbarán átfutott a hiba, ahogy az Origó szerkesztőin is.

Mint az kulturáltabb – helyi – körökben köztudott, Déri Frigyes hatalmas gyűjteményt adományozott Debrecennek, ezért nevezték el róla a halála után évekkel felépült múzeumot.

Déryné Széppataki Róza „az első magyar opera-énekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője” volt, nyilván a nevét többen ismerik a haza műveltebbjei közül, mint Déri Frigyesét. Bár néhányszor megfordult a városban a társulataival, Debrecenhez nem sok köze volt.

Ha a keresőt ráengedjük az internetre, akkor sajnos máshol is találkozhatunk a „Déryné Múzeum” elnevezéssel. Például Poós Zoltán – aki Debrecenben járt főiskolára – egyik írásában, ami 2010-ben jelent meg a Bárka online felületén:

„A Tankcsapda viszont néhány buli után már elképesztő tömegeket mozgatott, ősrobbanás lehetett ezeken a koncerteken, mert fél évvel a megalakulásuk után egy Kölcsey Művházban tartott koncertjük előtt már órákkal ott boroztak a Déryné Múzeum előtti parkban a tizenéves punkok, a rockerek, akik mindent három és fél percben képzelnek el – egy popdal hosszát és a szexet is.”

Azt azonban nem tudjuk, hogy Poós írta-e így eredetileg, netalán a békéscsabai szerkesztőségben „igazítottak” a kéziraton. A Bárka főszerkesztője amúgy a debreceni egyetem bölcsészkarán végzett 1987-ben.

Köszönjük olvasónk levelét! Másokat is biztatunk, ha van az olvasóink érdeklődésére számot tartó információjuk, javaslatuk, képük, videójuk, észrevételük, akkor osszák meg velünk, küldjék el ide: szerkesztoseg_KUKAC_debreciner_PONT_hu! A beküldők inkognitóját kérésükre tiszteletben tartjuk.

AZ OLVASÓ ÍRJA rovatunk további publikációi itt találhatók.

Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók...