A napokban már közzétettük a hajdú-bihari kötődésű országgyűlési képviselők 2021-es (és 2018 óta mutatott) parlamenti teljesítményéről készített elemzésünket. 2020-hoz hasonlóan szigorúan objektív szempontok szerint ismét kielemeztük Debrecen képviselő-testületének egy évi munkáját is, méghozzá a mennyiséget illetően. A kapott eredmények ismertetése előtt le kell szögeznünk, hogy sajnos néhány pontatlanság óhatatlanul előfordulhat az információk között. Ennek az az oka, hogy Debrecen önkormányzatának hivatalos honlapján nincs olyan statisztika, amely a parlamenti képviselőkhöz hasonlóan mutatná, mely önkormányzati képviselő hány alkalommal szólalt fel, hány előterjesztése és hány módosító indítványa volt – mi pedig éppen ezekre az adatokra voltunk kíváncsiak.

Ráadásul a közgyűlésekről készített jegyzőkönyveket is olyan formában teszi elérhetővé az önkormányzat, hogy azokban nem lehet keresést lefuttatni. Éppen ezért az elemzéshez szükséges adatbázist nekünk kellett összeállítani, a tavaly feldolgozott anyagokkal együtt összesen 17 közgyűlésről készült, többezer oldalnyi jegyzőkönyv átlapozgatásával. A fentiek miatt cikkünkben elsősorban a testületi üléseken megfigyelhető tendenciákra szeretnénk rámutatni. Az is fontos, hogy a 2021. december 16-i ülésről az önkormányzat még nem töltött fel jegyzőkönyvet, ezért kihagytuk a vizsgálatunkból.

A közgyűlésben a legnagyobb aktivitás egyértelműen Papp László (Fidesz) polgármester nevéhez fűződik, ez azonban alapvetően a városvezetői pozíciójából adódik, ezért úgy döntöttünk, hogy az ő közgyűlési teljesítményét nem, csak a 32 képviselőét vizsgáljuk. A jegyzőkönyvekben feltüntetett, képviselőktől származó összes megszólalást számoltuk, tehát az ügyrendi és az előterjesztésekhez kapcsolódó kérdéseket és hozzászólásokat, valamint a bizottsági vélemények és a frakcióálláspontok ismertetéseit is. Ez egyértelműen a Fidesz-frakciónak kedvezett, a megszólalások terén a legaktívabb képviselőjüknek számító Komolay Szabolcs (33 alkalom 2019 októbere óta) például ezeknek a többségét a bizottsági vélemények tolmácsolásával teljesítette.

Ugyanakkor még így, mindennel kalkulálva is 7 olyan fideszes képviselőt számoltunk össze, akiktől a 2019-es megválasztásuk óta egyetlen megszólalást sem találtunk. Ők Bordásné Gyuris Katalin (22-es választókerület), Hetei József (5-ös), Korbeák György (20-as), Nagy Sándor (4-es), Piros Zoltán (10-es), Szilágyi Edina (3-as) és Vadon Balázs (8-as). Ez a Fidesz képviselőinek 30,4 százaléka. Ha pedig csak a 2021-es közgyűléseket vesszük alapul, még inkább lesújtó képet kapunk: a 23-ból 14 fideszes képviselő nem szólalt meg idén a testületi üléseken. Ez a képviselőik 60,9 százaléka. 2021-ben 52 alkalommal szólaltak meg a párt képviselői, ez átlagosan 2,26 szólást jelent. A legaktívabb ezen a téren Komolay Szabolcs volt (18 megszólalás), a második Papp Viktor (8), a harmadik Kiss Sándor (7).

A 9 kompenzációs listáról mandátumot szerzett ellenzéki képviselő nagyságrendekkel többet beszélt az üléseken. 2021-ben 101 alkalommal szólaltak meg, ez átlagosan 11,2 megszólalást jelent. Közülük, és egyben a teljes testületben a legtöbbször holtversenyben Madarasi István (MSZP) és Mándi László (Momentum) szólalt fel (17-17 megszólalás), a harmadik helyre pedig Illyés János (Civil Fórum) futott be (15). A legpasszívabb hozzászóló idén Kőszeghy Csanád Ábel (független) lett, a gyűjtésünk alapján mindössze kétszer szólalt meg a testületben. Gulácsi Anna Ilona (DK) és Szabó Bence (Momentum) neve mellett is csak 5-5 megszólalás szerepel. Állampolgári jogával élve Varga Zoltán (DK) országgyűlési képviselő is felszólalt, méghozzá idén összesen 7 alkalommal.

Ami a 2019 októbere óta tartó időszakot illeti, a legtöbb megszólalás Madarasi István nevéhez fűződik, ő 65 alkalommal beszélt, míg a második Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) 58 alkalommal, a harmadik pedig holtversenyben Illyés János (Civil Fórum) és az önkormányzati képviselőként csak 2020 februárjáig közreműködő Varga Zoltán lettek 34-34 megszólalással. A ciklus elejétől számítva a harmadik legpasszívabb hozzászóló Kőszeghy Csanád Ábel (25 alkalom), a második a DK-s Jánki József (24), a legkevesebbszer pedig Szabó Bence, a Momentum politikusa szólalt meg, mindössze 14-szer.

2021-ben pusztán két képviselő élt módosító indítvánnyal (ide számoltuk a napirendről való levétel indítványozását is): Gondola Zsolt Zoárd és Illyés János, mindketten 2-2 alkalommal. A 2019 óta tartó időszakot nézve is ez a két képviselő vezet 16, illetve 11 módosítóval, a harmadik pedig holtversenyben Jánki József, Madarasi István, Varga Zoltán és Vaszkó Imre (DK) 7-7 módosítóval. Kőszeghy Csanád Ábeltől nem találtunk módosító indítványt.

Önálló előterjesztést 2021-ben három képviselő adott elő. Balázs Ákos (Fidesz) alpolgármester, Komolay Szabolcs (Fidesz) és Mándi László (Momentum) egyaránt 1-1 javaslatot nyújtott be. Balázs Ákosnak már 2020-ban is volt egy előterjesztése, másnak még nincs ilyenje. Nem önálló előterjesztést idén senki sem adott be, még 2020-ban egyet a DK három képviselője, Gulácsi Anna Ilona, Jánki József és Vaszkó Imre nyújtott be közösen.

A debreceni közgyűlés legjei 2021-ből:

Legtöbb megszólalás:
Madarasi István (MSZP) és Mándi László (Momentum) 17-17
Legtöbb módosító indítvány:
Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) és Illyés János (Civil Fórum) 2-2
Legtöbb előterjesztés:
Balázs Ákos (Fidesz), Komolay Szabolcs (Fidesz) és Mándi László (Momentum) 1-1-1