„Kunetz: Gulyás Gergely hazudik. Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón kijelentette, hogy bőségesen elegendő az egészségügyi kapacitás. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a Klubrádiónak erről sommásan annyit mondott: szerinte Gulyás egész egyszerűen hazudik, hiszen épp az elmúlt két napban jelent meg, hogy leállnak elektív műtétek.”

Nos, ez a hír, mármint a Kunetz által jegyzett, írásom időpontjáig nem jelent meg a kormány (?), az operatív törzs(?) hivatalos tájékoztató oldalán. Nem könnyelműség arra fogadni, hogy soha nem soha nem is fog.

Ehhez az ellentétes állításokhoz kapcsolódik egy, ugyancsak a múlt héten megjelent rendelkezés: A humántárca vezetője, Kásler Miklós rendelkezett arról, hogy az intenzív részlegeken ’veszélyhelyzetben, átlagosan húsz ágyas ellátóegység esetén, az osztálynak a folyamatos ellátás-biztosításához műszakonként legalább egy szakorvos, egy orvos és öt ápoló jelenlétét szükséges biztosítania’. Eközben a szakmai normák szerint egy orvos egyszerre legfeljebb négy beteget képes megfelelően ellátni intenzív osztályon, egy beteg mellett pedig legalább egy szakápolónak kell lennie, de például a páciens mozgatásához már négy ápolóra is szükség lehet – írja a Népszava. Tehát ezt sem a hivatalos vakcinaoldalról idéztük, pedig talán van némi köze a járványhoz. Annyi minimum, hogy adott esetben életről vagy halálról dönthet. Hisz nem mindegy, hogy az adott osztályon ahogyan a miniszteri utasítás előírja, egy szakorvos van-e jelen, vagy öt. A napilap idézi a szakvéleményt, amely szerint „már a mostani járványszakaszban is a szakmai normáktól távol álló minimumfeltételeket írt elő az intenzíveken a humántárca vezetője”.

Nyilván ez a kormány nem fog az általa dirigált portálon olyan intézkedéseket propagálni, bár egyik tagja jegyzi, amelyek nem illenek a sikerpropaganda fő sodrába. Így azt sem verik nagydobra, miszerint úgy tűnik, hogy súlyos szakmai engedmények árán teremtenek olyan helyzetet, például készenléti kórházi férőkapacitást, amelyet már nyilvánosságra lehet hozni. Sőt, akár dicsekedni lehet vele. Például azzal, hogy a miniszteri módszerrel „összesen mintegy 12 ezer kórházi ágyat és csaknem 1300 intenzív ágyat állítanak készenlétbe a járvány jelenlegi szakaszában várhatóan megbetegedettek ellátására”. Hogy mennyire nem kicsinyes számháborúról van szó, a Népszava felidézi egy szakértő által megnevezett minimum ellátási feltételeket: „egy évvel ezelőtt egy szakértő lapunknak azt mondta, hogy a szakmai normák szerint egy orvos egyszerre legfeljebb négy beteget képes megfelelően ellátni intenzív osztályon. Egy beteg mellett pedig legalább egy szakápolónak kell lennie, de például a páciens mozgatásához már négy ápolóra is szükség lehet. Falus Ferenc egykori tiszti főorvos mindezt most is megerősítette. Mondván: az intenzív osztályon műszakonként és ágyanként kell egy nővér. Ám az is nehéz helyzetet teremt, ha egy nővérre két beteg jut, de minden további ellátandó páciens nagy valószínűséggel növeli a lélegeztetett betegek halálozási kockázatát.”

Egyáltalán nem mellékes körülmény, hogy a kórházi állapotok reális ismertetése, az, hogy mi vár(ha) ránk, ha komolyan megbetegszünk, adott helyzetben még azt a kormányzati szándékot is erősítené, hogy minél többen oltassák be magukat. Egyszer, kétszer, háromszor. Sőt, ha szükséges, akár negyedjére is. Tény, a világjárvány alatt kevés kormányzat vállalkozott arra, hogy ezzel a radikális elriasztó helyzetképpel próbálja rávenni polgárait a járványügyi szabályok betartására vagy a vakcina beadatására. S leginkább abban a szakaszban, amikor a betegek óriási száma miatt már késő volt. Amikorra az egészségügyi rendszerük gyakorlatilag összeomlott. Így a súlyosabb betegeknek még a gyógyulás esélyét sem tudták megcsillantani. Jó lenne, ha országunk nem jutna el idáig. Ám ehhez nem csak az szükséges, hogy még többen, még többször oltassák be magukat. Hanem az is, hogy az élet-halál fontosságú belső körnek szánt egészségügyi intézkedések széles nyilvánosságot kapjanak. Hogy azokat a szakmai és általában a kompetens közvélemény mérlegelhesse, értékelhesse. Adott esetben bírálhassa, tiltakozhasson ellene. Hisz a kormányzat vagy az operatív törzs hozzáértésének renoméjánál mégiscsak fontosabb a magyar emberek élete. S végül bármelyik járványügyi intézkedés kapcsán ehhez a végponthoz jutunk el.

Jó, illetve nagyon is rossz, sajnálatos példa lehet a fenti állításra az, amit a Portfolio az alábbiak formában összegez: „Úgy tarolja le az iskolákat a koronavírus, ahogy akarja. A járvány az iskolákban is terjed, erről azonban csak szórványos információk vannak, amikor kiderül, hogy egy-egy nagyobb területi járványgóc kialakulása miatt egy településen egyszerre több iskolát, óvodát is érint a vírus. A koronavirus.gov.hu viszont semmilyen adatot nem közöl az iskolák fertőzöttségéről. A járvány negyedik hullámában már a második és a harmadik hullámhoz képest is sokat romlott a vírushelyzettel kapcsolatos transzparencia. Amíg korábban közöltek információt arról, hogy hány iskolában, óvodában van jelen a vírus, és emiatt hány intézményben rendeltek el rendkívüli szünetet vagy digitális oktatást, ma ezt nem lehet tudni.”

Az újságírói etika és a mindenkire érvényes tisztesség úgy kívánja, hogy lássunk egy olyan „ütközetet” is, amely ugyan szintén nem kapott helyet a kormányzati koronavírus oldalon, viszont amíg bizonyítást nem nyer, addig kételkedve kell fogadnunk az alapállítás hitelességét. Ezt: „Nem tudják megnyitni a kiskunhalasi járványkórházat, mert fél év alatt széthordták a felszerelést. A tomboló negyedik hullám miatt szerdán újra kellett volna nyitni a kiskunhalasi mobil kórházat, ám az eszközök jelentős része eltűnt, a lélegeztetőgépeket pedig más intézményekbe szállították. A negyedik hullámban először szerdán lépte át a 8 ezret az új fertőzöttek száma, legutóbb április elején regisztráltak ennél több új covidos beteget. Információink szerint pont ezen a napon, azaz november 10-én tervezték újranyitni a mobil kórházat, de ezt végül el kellett halasztani. Kiskunhalason az a szóbeszéd járja, hogy a felszerelés egy részét az őrzéssel megbízott cég emberei vitték el, a járványkórházban használt, működő lélegeztetőgépeket pedig kénytelenek voltak más intézményekbe szállítani. Az eseményekről beszámoló forrásunk úgy tudja, az igazgató november 15-ig kapott haladékot, hogy bármi áron, de szerezzen vissza a felszerelést, mert szükség van a kórházra.” (kiskunsag.ezalenyeg.hu)

„Álhírterjesztők, néhány balodali politikus és újságíró most azzal etetik a közvéleményt, hogy a kiskunhalasi Mobil Járványkórházat nem lehet megnyitni, mert széthordták az eszközöket, a gépeket. Tisztelettel jelzem, hogy a Büntetés-végrehajtás intézeten belül őrzik a kórházat, így nehezen elképzelhető, hogy onnét bármit is el lehetne lopni, hordani. Nem is tűnt el semmi! Mit kezdenének a börtön őrei otthon egy lélegeztetőgéppel vagy a defibrillátorokkal?! A kettős NATO dróton keresztül ki vinne el bármit, csak az őrök és a kórház dolgozói tudnak bemenni?! Az őrzés, ha nyitva van és működik a kórház feladata volt és lesz. De a biztonsági rendszer ugyanúgy működik mindig, most is, mint a légtechnika is, tehát mindenről tudnak, ami kint történik! Dr. Szepesvári Szabolcs főigazgató urat megkértem, hogy küldjön mai fotókat az intenzív osztályról, amit megosztok. A legrosszabb dolog egyébként, hogy a Járványkórház kész és kénytelen fogadni a hamarosan érkező, legsúlyosabb állapotú korona-vírusos betegeket, a barátainkat, a rokonainkat, szomszédainkat, a vírustagadókat, a sok oltatlant és néhány oltottat!” – írja reagálásában Bányai Gábor országgyűlési képviselő Facebook-oldalán.

Végezetül lássunk néhány olyan információt a koronavirus.gov.hu oldalról, amelyeknek egészen bizonyosan semmi keresnivalójuk sincs a járványügyi intézkedések, tudnivalók, a betegség kivédésére használható teendők, eszközök, védekezési eljárások ismertetése között.

Íme, néhány gyöngyszem, amely természetesen fontos az érintetteknek, csak nem ezen az oldalon. Ugyanakkor ezzel a leplezetlen aktuálpolitikai kormánypropagandával megkérdőjelezik az oldal egészének hitelességét, elfogulatlanságát, végeredményben azt, hogy komolyan vehessük a tartalmát. Különösen annak a fényében, hogy ugyanakkor az oldalról hiányoznak és gyakorlatilag megszerezhetetlen olyan adatok, amelyek a járvány elterjedésének, súlyosságának leglényegét érintenék. Még jó, hogy a nemzetközi szervezeteknek küldött magyarországi adatokból jónéhányra következtethetünk. Hisz azokat illetően adatszolgálati kötelezettsége van a magyar kormánynak. Amely úgy érzi, hogy saját állampolgárai „felé” viszont nincs. Ennélfogva többféle adatot belső tájékoztatóiban nem is hoz nyilvánosságra.

Nos, akkor viszont lássunk néhány jellemző példát, mit tart elengedhetetlen információnak a járványról kormányzatunk! Olyanokat, amelyeket mindenkinek tudnia kell, hogy elkerülje őt a járvány. Hisz mi másért közölnék éppen a járványügyi oldalon?

Tehát: „Novák: novemberben minden eddiginél magasabb nyugdíjprémiumot kapnak a nyugdíjasok”, „Kormányszóvivő: februárban minden dolgozó gyermekes szülő visszakapja az idén befizetett SZJA-t az átlagbér adószintjéig”, „PM: Magyarország az EU egyik legnagyobb kárenyhítő csomagját állította össze tavaly”, „Novák Katalin: a minimálbér emelkedésével a családtámogatások összege is nő”, „PM: már több mint 100 ezren beküldték a családi adóvisszatérítés nyilatkozatot”, „PM: 2022. szeptember végéig átjárhatók a Szép-kártya alszámlái”, „Varga Mihály: adócsökkentésekkel és támogatásokkal kell válságot kezelni”, „ITM: a felek készen állnak a jövő évi minimálbér megállapodás aláírására”, „Szijjártó: a kormány minden pénzügyi forrást a munkanélküliség megelőzésére fordított”,
„Szijjártó: Magyarország a Türk Tanáccsal közösen 500 ezer vakcinadózist adományoz a rászoruló afrikai országoknak”, „Varga Mihály: rendkívüli keretemelés a kistelepüléseken működő vállalkozások pályázatán”.

Gyakorlatilag vég nélkül sorolhatnánk azokat az idézett oldalon közzétett minisztériumi, kormány- és egyéb jogforrású intézkedéseket, amelyeknek annyi köze van a járványhoz, hogy végül is minden mindennel összefügg (lásd pillangóhatás). Igaz, esetünkben annyira azért nem, hogy a végtelen kiterjedésű kormányzati média más felületei mellett itt szintén szerepeltessék őket. Ahol semmi keresnivalójuk sincs. Egy olyan helyzetben, amelyben az országban és a világban minimum tíz olyan hiteles és fontos információ jelenik meg naponta, amelyeknek itt lenne a helyük. Már amennyiben az oldal felelősei (urai és parancsolói) komolyan vennék szlogenjüket, amelyet az oldalon, illetve annak közösségi média változatán azok indulása óta hirdetnek: „Megbízható, ellenőrzött információk az új koronavírussal és a védekezéssel kapcsolatban”.

S nem feledkezhetek meg arról sem, lévén írásom ideje vasárnap este, hogy a hét közben legalább rendszeresen közölt napi hazai járványügyi „aktuális adatok” publikálásában ilyenkor van egy háromnapos szünet. Hisz hétvégén, péntek és hétfő kora reggel között a magyar állampolgárnak fogalma sem lehet arról a koronavirus.gov.hu alapján, hogy megyéjében (a település szerinti adatokat, így a debrecenit, amúgy sem közlik) erősödött-e a járvány. Legyenek-e például visszafogottabbak a hétvégi programok, családi összejövetelek, közösségi kulturális események vagy az általában csúcsrajáratott fedettéri bulizások? Hétből tehát három napig még a soványka információmorzsákhoz sem jutunk hozzá. Hogy a vírus valószínűleg nálunk sem tart hétvégi pihenőt, azt abból sejthetjük, hogy a világ más országaiból kapott és származási helyén feltehetőleg közzé tett összesített adatokat vasárnap azért rendszeresen naprakészre frissítik a magyar vírusoldalon is.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!