Szeptember 22-én tanévnyitó fórumot tartott Debrecenben a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Hajdú-Bihar megyei szervezete. Az esemény elején egyperces néma felállással emlékeztek meg a PSZ Hajdú-Bihar megyei nyugdíjas tagozatának a napokban elhunyt elnökéről, Bakó Máriáról, majd Eötvös József-emlékéremben részesítettek nyugdíjba vonuló pedagógusokat: Bordánné Juhász Ibolyát, Katona Péternét és Kocsis Erika Zsuzsannát. Utóbbi az elismerés átvétele után arról beszélt: nem tudja kinek átadni a stafétát, ugyanis – legalábbis az ő tantestületében – nincsenek fiatal oktatók.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a szakszervezet „Elég!!!” című kampányfilmjének lejátszása után arról beszélt, lassan valóban ott tartunk, hogy az utolsó leoltja a villanyt: mint elmondta, a kormány tagadja a pedagógushiány létezését, miközben valószínűleg még a PSZ által a KSH adatai és a kompetenciamérések alapján kalkulált 11800-as szám is alulbecslés.

Szerinte hármas válság van jelenleg az oktatásban: finanszírozási, tantervi és esélyegyenlőségi. Emlékeztetett, hogy a kormány 2019-ben a GDP 3,9 százalékát fordította az állami oktatás finanszírozására, miközben szakértők és külföldi példák szerint ennek legalább 6 százaléknak kellene lennie. Totyik elmondta azt is, hogy 2014 óta a kormány 17 havi bért vett el a pedagógusoktól. Felhívta a figyelmet arra, hogy a garantált bérminimummal egy tíz éve pályán lévő pedagógus annyi pénzt fog keresni, mint egy 17 éves szobafestő. Az alelnök hangsúlyozta: nem az utóbbitól sajnálja a pénzt.

Totyik szerint álvita folyik a Nemzeti alaptantervvel (NAT) kapcsolatban. „Teljesen mindegy, hogy Wass Albertet vagy Esterházy Pétert nem olvassák el” – fogalmazott. Az igazi probléma szerinte az, hogy a nemzetközi felmérések szerint a magyarországi diákok 28 százaléka alulteljesít, ők használhatatlanok lesznek a munkaerőpiac számára. Hangsúlyozta továbbá, hogy nyugati kutatóintézetek szerint azok, akik a nemzetközi felméréseken a 6-ból nem érik el legalább a 4-es szintet, azoknak a következő 20-25 évben a robotizáció ki fogja váltani a munkalehetőségeit. Totyik elmondása szerint a jelenleg 15 éves magyar diákok 60 százalékára ez a sors vár, csak közmunkára lesznek alkalmasak. „Mit fogunk kezdeni ekkora, a munkaerőpiac számára használhatatlan tömeggel?” – tette fel a kérdést a PSZ alelnöke. Totyik kritizálta, hogy a NAT egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogyan kellene az alulteljesítőket felzárkóztatni a többiekhez.

A szakszervezeti alelnök beszélt a kormány által bevezetett, a pedagógusok munkáját felügyelő komplex ellenőrzésről is. Szerinte a pedagógusokat akarják számonkérni az alulteljesítő gyermekek miatt, miközben szerinte inkább a tankerületvezetőket, a Klebelsberg Központot és a minisztériumot kellene számonkérni az általuk meghozott döntések, és a feladataik el nem látása miatt.

A magyar közoktatási rendszer Totyik Tamás szerint nem csökkenti, hanem növeli a hátrányos helyzetből induló gyermekek lemaradását. Úgy látja, a kormány semmit nem tesz a felzárkóztatáshoz szükséges feltételek megteremtésére. Az iskolaőrök rendszere szerinte egy látszatintézkedés, semmit nem old meg, hiszen az iskolán kívül ugyanúgy megverhetik a pedagógusokat. Hangsúlyozta, hogy hiányoznak a pedagógiai asszisztensek, akiknek a megléte miatt magas Finnországban az oktatás színvonala. Úgy látja, hogy a magyarországi oktatásban jelenleg nem lehet betartani az integrált oktatás követelményét. „A pedagógus önmaga, egyedül ezt nem tudja megcsinálni. Ha nem fogjuk kikövetelni ezeket a feltételeket, akkor halálra van ítélve a teljes magyar közoktatás” – figyelmeztetett Totyik, hozzátéve, hogy a helyzet csak súlyosabb lesz, hiszen a pedagógusok 40 százaléka 10 éven belül nyugdíjba megy.

Totyik Tamás elmondta, jelenleg 2278 olyan pedagógus dolgozik Magyarországon, akik nem a szakjuknak megfelelő tantárgyat tanítják. Tud olyan intézményről, ahol kényszerűségből minden osztályfőnök rajzot tanít, és olyanról is, ahol mindegyik éneket.

Beszélt az úgynevezett „gettóiskolákról” is, ahol 30 százalék feletti a halmozottan hátrányos helyzetű, jellemzően roma tanulók aránya. Ezek becslések szerint az iskolák 17 százalékát teszik ki, amelyeket a pedagógus-létszámhiány miatt a bezárás veszélye fenyeget. Totyik szerint ha megmaradnak ezek az iskolák, akkor a diákok nem fognak megfelelő színvonalú oktatáshoz hozzájutni, a bezárás esetén viszont ezeket a hátrányos helyzetű roma tanulókat be kell vinni az iskolaközpontokba, ahol nincsenek felkészülve az integrált oktatásra.

Totyik elmondása szerint a következő 5 évben 22 ezerrel több pedagógus vonul nyugdíjba, mint amennyi fiatal pályára áll. Ha ez a tendencia megmarad, akkor szerinte a kormánynak három választási opciója marad: 32-re emeli a kötelező tanítási órák számát, bezárják az általános és középiskolák harmadát, vagy olyan óriási béremelést hajt végre, amely elegendő a fiatalok pályán tartásához és a pályát elhagyott pedagógusok visszacsábításához.

A PSZ alelnöke szerint jelenleg az apátia jellemzi a pedagógustársadalom közhangulatát, amely mögött a 2016-os tanárlázadás sikertelenségét látja. A jelenlévő pedagógusokat mindenesetre arra biztatta: menjenek el szavazni 2022-ben, és akik elégedetlenek az elmúlt 11 év oktatáspolitikájával, azok juttassák ezt kifejezésre a szavazófülke magányában.