December 10-én este tett közzé egy Facebook-bejegyzést
a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) hajdúböszörményi csoportja, amelyben három fotó segítségével azt mutatták meg, hogyan festi meg az éjszakai eget a Kálvin téri református templom ünnepi díszkivilágítása. Megkérdeztük Balogh Zoltántól, az egyesület elnökétől, hogy pontosan mi a baj a templom megvilágításával, illetve, hogy mit javasolnak a helyzet megoldása érdekében.

Balogh a Debrecinernek küldött levelében azt írta, hogy az MCSE küzd mindenféle fényszennyezés ellen, a böszörményi templom pedig csak egy jellemző példa a jelenségre. „A Facebook-oldalunkon található képekkel csupán azt kívántuk demonstrálni, milyen ész nélküli módon, pazarlóan világítják ki hazánkban a középületeket. A csillagos ég része az emberi civilizáció több százezer éves történetének, az egyetemes emberi kultúra része. A fotókon látható Kálvin téri református templom ünnepi időszakokban szinte mindig ilyen fényben úszik” – írta levelében Balogh.

A klímaváltozáshoz mérhető a fényszennyezés hatása

Az MCSE hajdúböszörményi vezetője a Debrecinernek adott válaszában arra is kitért, hogy az egyre erősödő fényszennyezés közel sem csak a csillagvizsgálás elé gördített akadályt jelent: az élővilág nem tud ehhez alkalmazkodni, ennek pedig hosszútávon súlyos következményei lehetnek. „A mesterséges fényt a környezetszennyezés többi formáihoz kellene sorolni, mert már szisztematikus károkat okoz a természetben” – írta Balogh Zoltán, hozzátéve, hogy a Föld mesterséges fénnyel történő kivilágítása évente 2 százalékkal növekszik mind méreteit, mind intenzitását tekintve. A csillagász emlékeztetett arra, hogy az Exeteri Egyetem biológuscsoportja nemrég figyelmeztetett: a fényszennyezés által okozott problémák már a klímaváltozáséhoz mérhetők. „A fényszennyezés az állatvilág különböző fajainak széles skáláját érinti, befolyásolja a hormonszintet, a szaporodási ciklust, az állatok aktivitását és a ragadozókkal szembeni sebezhetőséget is” – magyarázta Balogh.

„Fényokádó szörnyek”

Balogh Zoltán elmondása szerint az MCSE célja, hogy felhívják az emberek figyelmét a környezetkárosításra. Szerinte ma már elérhetőek olyan korszerű világítástechnikai berendezések, amelyekkel jelentősen csökkenthető a környezeti terhelés. A csillagász elgondolkodtatónak tartja, hogy a díszkivilágítások jelentős részét a kijárási tilalom időszakában is felkapcsolva hagyják. Balogh elmondta, a közbeszédben sokszor azzal védik a díszkivilágításokat, hogy turisztikai látványosságokról van szó, így jót tesznek az idegenforgalomnak. Most ezzel nehezen lehetne érvelni. „Ezek a fényokádó szörnyek ontják magukból a fényt, és tekerik a fogyasztásmérőket” – fogalmazott, majd arról írt, hogy reméli, a fiatal generáció már felismeri a fényszennyezés környezeti veszélyeit, és tesz ellene. (Cikkünk korábbi verziójában egy félreértés miatt azt írtuk, hogy az MCSE kritikáival szemben az önkormányzat védte a díszkivilágításokat az idegenforgalomra való hivatkozással. Balogh Zoltán a cikkünk megjelenése után jelezte, hogy valójában általánosságban beszélt arról, hogy a díszkivilágításokat ezzel az érvvel szokás védeni.)

A református templom és a város más épületeinek díszkivilágításával kapcsolatban levélben kerestük a Hajdúböszörmény Kálvin Téri Református Egyházközséget és a város polgármesteri hivatalát. Amennyiben válaszolnak a kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!