Évekkel ezelőtt, egy Gömörszőlősön eltöltött hétvégén ismertem meg Gyulai Iván ökológust, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnökét, aki olyan környezetbarát alternatívákkal ismertetett meg, mint a szalmaházikó, a rakétakályha vagy a komposztvécé. Később, az intézet Youtube-csatornáját böngészve rátaláltam az ökológus Ember- és környezetkímélő kertművelés című videójára, amely jelen cikk írásakor már meghaladta az 500 ezer megtekintést. Ebben Gyulai Iván az általa kikísérletezett kertészeti eljárást, a komposzthagyó mélymulcsot mutatja be.

Kiváló lehetőség, ha nincs sok idő a kertre

A technológia – nagyon zanzásítva – abból áll, hogy a talaj 50-60 cm vastag (ez évről évre csökkenthető) szalmás-lótrágyás takarásával egyrészt meggátolja annak kiszáradását, víz és szél általi erózióját, másrészt csökkenti a gyomosodási nyomást és a talajlakó élőlényeknek köszönhetően porhanyóssá teszi a földet (tehát nem kell ásni, kapálni), harmadrészt pedig évente 1-2 cm televénytalajt (humuszt) hoz létre, amely garantálja a tápanyagdús, egészséges környezetet a növényeinknek. Mivel a mélymulcsos kert a csírázás megindulása után szinte nem igényel locsolást, valamint mert gyomlálni sem igazán szükséges, kiváló lehetőség olyan kertészkedni vágyóknak, akik nem tudnak sok időt tölteni a kertjük gondozásával. 2019 őszén ezért én is belekóstoltam a mulcsolásba.

Hol rontottam el?

Egy családi telken található 15 négyzetméteres, korábban nem művelt területre terítettem le a Gyulai Iván által előírthoz képest feleannyi szalmát, trágyát, szalmát, trágyát, majd ismét szalmát. Abból indultam ki, hogy a talaj itt eleve nem rossz, tehát nem kell olyan mértékben feljavítani, mintha egy agyagos-kavicsos területtel próbálkoznék. Ezt meglehetősen elszúrtam, nem kalkuláltam be ugyanis, hogy a takaró lassabban, nem elég magas hőmérsékleten komposztálódik, ha túl vékonyra terítik. Ezenkívül túlságosan nagy arányban került szalma is a mulcsba. E két hiba elkövetéséért súlyos árat kellett fizetnem: a mulcsban és környékén tavasszal elszaporodtak a csupaszcsigák, amelyek egy szabályosan összerakott mélymulcsban egyáltalán nem tudnak életben maradni.

Igazi siker lett a sütőtök

A tavasz ezért keservesen indult. Bármi kelt is ki a mulcsban, mindent azonnal lelegeltek a csigák. Amikor kiültettem a magról nevelt paprikapalántáinkat, hetekig kellett éjszakai őrjáratokra indulnom nekem és a család több tagjának, hogy még idejében leszedjük róluk a puhatestűeket. A mulcsból aztán május végére szinte teljesen eltűntek a telek többi részén egyre csak szaporodó csigák. Ebben a talajtakarón naphosszat időző futókacsáinknak is szerepe lehetett.

A paprikák is fejlődésnek indultak, több és szebb termést hoztak, mint a velük együtt nevelkedett, de aztán ásott, öntözött, gyomlált kertbe ültetett társaik. Jól érezte magát a mulcsban a salátában és szendvicsben fogyasztva is kiváló, de dísznövényként is tartott sarkantyúka is. A koktélparadicsom is egész nyáron termett. A legnagyobb sikert azonban a sütőtökkel értem el: 2 növényt ültettem a mulcs egyik végébe, ezeken összesen 11 termés fejlődött ki, éppen a napokban szüreteltem egy 4 kilogrammos példányt.

Bárki belevághat

S hogy miért írom le most ezeket? Mert október vége van, a következő napok, hetek (egészen a fagyok beálltáig) tökéletesen alkalmasak arra, hogy bárki, akinek van néhány négyzetméter földje, elkezdjen kísérletezni a mélymulccsal. Én szinte mindent, amit lehet, elrontottam az első évben, de a szezon vége felé közeledve még így is sikerként könyvelhetem el a projektet. Már napok óta építem a jövő évi mulcsot, tanulva a hibákból vastagabb rétegben és kevesebb szalmával, immár nem 15, hanem 33 négyzetméteren.
Másoknak is csak ajánlani tudom: kemény fizikai munka és sok odafigyelés nélkül, környezetbarát módon bárki termeszthet így magának és a családjának egészséges zöldségeket.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!