A Föld lapos. Lapos, mint a hortobágyi pusztaság vagy a pesti aszfaltdzsungel. Gondolom, ez az univerzális tény világos, mint a Nap. Hisz nap mint nap tapasztalhatjuk. Az utóbbiról jut eszembe, hogy a nagy böhöm Nap pedig engedelmesen kering lapostányérnyi Földünk körül.

Szívem szerint a fentiekkel jellemezném a múlt heti, „vírusellenesként” emlegetett (pesti meg persze a debreceni) demonstráció realitásérzékét. De Pesten jelen volt pár száz olyan, jobb napjaikon normálisan gondolkodó honfitársunk is, akik valószínűleg, sőt biztosan nem a pusztító vírus meglétét akarták jelenlétükkel tagadni. Inkább bizonyos intézkedések ellen próbáltak ilyen ön- és másokra veszélyes módon, maszk és távolságtartás mellőzésével tiltakozni. „A 444 információ szerint a helyszínen beszédeket tartanak, a legtöbb arról szól, hogy ők nem tagadják a Covid létét, de túlzónak tartják az intézkedéseket. Szerintük egy csomó dolog nem logikus, például hogy az iskolában miért kell a folyosón maszkot viselni, ha az osztályban nem, illetve, hogy a politikusok akkor miért nem viselnek maszkot.” A hvg.hu úgy foglalta össze, hogy (a felszólalók) átverésnek és túlzónak tartják a vírus körüli felhajtást, fölöslegesnek a maszkot, a korlátozó intézkedéseket, az oltást, és elégségesnek az immunrendszer erősítését D-vitaminnal, és persze sértőnek, hogy nézeteiket elhallgatják.

Természetesen magunk és sokan mások szintén tudnánk ebben az országban a járvánnyal kapcsolatos érthetetlen és logikátlan intézkedéseket említeni. Jogosan tehetnénk szóvá, hogy politikusaink és a védekezést vezető illetékesek csupán a legutóbbi napokban kezdtek nyilvános eseményeken, még a kormánymédia fotóin is, maszkban megjelenni. Miután és mielőtt az állampolgárok felelősségérzetéről és a vírus súlyosabb terjedésének megelőzésének fontosságáról „papoltak”. Az szintén nehezen érthető (persze értjük a politikai indítékú okát), hogy Csehországból, ahol ijesztő mértékben emelkedett a kiszűrt betegek aránya, s már csak öt ország előzi meg egész Európában a százezer lakosra eső fertőzöttek számát tekintve, miért szabad az egyébként szimpatikus polgáraiknak beutazniuk hazánkba. Nem mellesleg, az egyik, a Csehországnál fertőzöttebb ország az a Románia, amelyből a közös határtól számítva harminc kilométeres sávba szintén beléphetnek Magyarország területére az ottaniak. (A Debrecen-Létavértes távolság 24 kilométer, s a kisvárostól további öt kilométernyire van a határátkelő.)

S a leginkább vírus sújtotta országok között van Horvátország is, amelyre szintén érvényes ez a könnyítés. Vagyis a földrész arányaiban hat legfertőzöttebb országából három polgárainak vagy azok jelentős részének, a magyar határok elméleti lezárása ellenére van lehetőségük külön engedélyek nélkül, viszonylag akadálymentesen hazánk területére lépni. S említhetnénk, hogy a magyar főkorifeusok kitartóan és csökönyösen engedélyezik például a sportesemények látogatását. Holott a szurkolók időleges kitiltása nem okozna túlságosan nagy gazdasági kárt. Ellentétben akár egyetlen, a nézőtérről eredő járványgóc felszámolásának költségeivel.

Avagy tiltakozhatnánk valamilyen módon a határzár egészének ellentmondásai ellen: „Csakhogy a kormánynak tanácsokat adó szakértők adatai szerint a behurcolt esetek száma elenyésző. A határzár kihirdetésének napján például egyetlen ilyen esetet sem regisztráltak.. Augusztus 20-a környékén pedig, amikor igazán elkezdtek felpörögni a napi esetszámok, akkor már 10 százalék környékén, vagy alatta volt a behurcolt esetek aránya.. látható, hogy amikor igazán berobbant a második hullám, berobbant a második hullám akkor már a belföldi terjedés volt a jellemző, a behurcolt esetek száma pedig fokozatosan nullára csökkent” – állapította meg a 24.hu az Innovációs és Technológiai Minisztérium Járványmatematikai modellező és epidemiológiai projektjét forrásként felhasználva.

Akár napestig sorolhatjuk az ellentmondásos, elmulasztott, elhibázott magyarországi intézkedéseket járványügyben. Mindezek azonban együttesen sem indokolhatják senki számára például a maszkviselés megtagadását az előírt közösségi helyeken. Nem véletlenül ajánlják, illetve teszik kötelezővé immár az egész világon. Hisz még ma is ez az egyetlen elérhető eszköz a polgárok kezében (arcán) annak megakadályozására, hogy honfitársaink, akár családtagjaink, barátaink megfertőzője, betegségének, netán halálának okozója legyünk. S a politikusok hibái sem adhatnak felhatalmazást arra bárkinek, miszerint arra biztathasson, hogy mások se engedelmeskedjenek a józan észnek és a legalapvetőbb emberi együttélési szabályoknak. A maszkviselés szükségességének tagadásában ugyanis a másokra veszélyes járványterjesztés lehetősége vastagon benne van.

A demonstráció napján, Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere a Facebook-oldalán mélyen elítélte a vírustagadó egészségügyi véleményformálókat: „A megkérdőjelezhető szakmaisággal, sok esetben anyagi érdekből nyilatkozók nem csupán a járványügyi védekezés sikerességét, de magyar emberek életét is veszélyeztetik” – írta a miniszter. Azt hiszem, egyet kell értenünk vele, bár korábban maga ugyancsak tett azért, illetve elmulasztott megtenni olyan járványügyi intézkedéseket, amelyek alighanem növelték hazánkban a „vírusszkeptikusok” számát. Ez (is) látható az érem másik oldalán, de most nem a miniszterről van szó. S akármit tett vagy nem tett, a maszkviselés és a távolságtartás ma megkerülhetetlen védekezési mód. A világjárvány nem kormányfüggő, s a vírus nem politikai nézetei szerint támadja áldozatait. A megelőzés, gyógyítás összetettebb, állami szintű módszere természetesen már politikai kategória (is), amelyet lehet, s kell is kritizálni. Főként, ha az elégtelen, egyoldalú, beleértve a megbetegedésnek naponta kitett polgárok tájékoztatásának színvonalát és tartalmát.

Mindenesetre a Covid 9.11 elnevezésű demonstráció résztvevőinek és a hasonlóan gondolkodóknak tudniuk kell, hogy nem a tűzzel, hanem valami sokkal veszélyesebb, alattomosabb, pusztítóbb vésszel játszadoznak. S amikor nem csupán hangoztatják véleményüket, de nem hajlandók embertársaikat sem kímélni, és maszk nélkül például rátüsszentenek egy „fél deci töményt” a tüdejükből bárkire, aki légútjukba kerül, akkor már nem tarthatjuk „ártatlan” szóbeli különcködésnek az általuk követett, propagált, s a tragikus következményekkel nem számoló nézeteiket.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!