Dr. Kövér Lászlóval, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék adjunktusával a dolmányos varjúról, városi térhódításáról beszélgetett az Agrofórum újságírója.

Mi is a gond a dolmányos varjakkal? című cikkből megtudható számos debreceni vonatkozás. Például az, hogy a 2000-es évek kezdete óta jelentősen megnövekedett a számuk Debrecenben, és teljességgel urbanizálódtak. „2006-2013 között minden évben végeztünk fészek monitoringot és folyamatos egyedszám-emelkedést figyeltünk meg. A 2018-2019 között megismételt felmérés ugyanezt mutatta, tehát a dolmányos varjak száma még mindig nem érte el a város eltartóképességének határát, bár a territóriumuk egyre inkább zsugorodik.”

A dolmányos varjú jelenleg Debrecenben és más nagyvárosban is csúcsragadozónak számít. Az emberen kívül egyedül azok a társai jelentenek számára gondot, amelyek költési időszakban egymás fészkeit is kifoszthatják.

„Aki járt már Debrecenben, az minden bizonnyal ismeri a Békás-tavat, amely a Nagyerdőn található. Az itt élő tőkés récéket, mint a hasonló parkokban is, az ide látogatók általában kenyérrel etetik. A dolmányos varjak le-lecsapnak egy kenyérdarabra, amelyet azonban nem elfogyasztanak, hanem leleményesen a szénhidrátot fehérjére váltják. Ezt a kenyérdarabot ugyanis elkezdik mártogatni a tó sekély parti régiójában, ahol nem csak récék, hanem halak is élnek. A szétfoszló kenyérdarabra így hamarosan a halak is megérkeznek, a varjak pedig, mintha szigonnyal halásznának, csőrükkel kapdossák ki őket. Ezentúl bámulatos az is, ahogy néhány esetben, mint a farkasok csoportban, összedolgozva vadásznak gyengélkedő madarakra.”

Kövér László arról is beszélt, hogy a Debreceni Állatkert folyamatosan jelzi, hogy az állatoknak szánt takarmány jelentős része a dolmányosokat lakatja jól, ugyanis rájöttek arra, hogy itt ingyen konyha várja őket. A kiadós vacsora után pedig gyakran folytatják útjukat a Nagyerdei Stadionhoz, ahol annak tetején összegyűlnek, játszanak, csúszkálnak, egyfajta közösségi életet élnek. Ez azonban a 16 ezer négyzetméternyi felületű, fóliaszerű tetőben komoly károkat okoz, hiszen kiszakítják, megbontják azt.

További érdekes részletek az Agrofórum cikkében.