Először is le kell szögezni, hogy a COVID-19 vírus által okozott vészhelyzet az első olyan globális járvány és csapás, amely a világ nagy részét válságba taszítja. Egészségügyi és gazdasági válságba. Ezért nagyon fontos, hogy érezzük a súlyát annak, hogy minden nemzet kormányának a vészhelyzettel kapcsolatos döntéseit átgondolva, de a helyzethez mérten a leggyorsabban reagálva kell meghozni. A magyarországi veszélyhelyzet kihirdetése az ilyen döntéseket teszi lehetővé a mindenkori magyar kormánynak 15 napig.

Ezeknek a döntéseknek a meghozatalához, úgynevezett rendeleti kormányzáshoz kért négyötödös hozzájárulást a minap a Fidesz-KDNP által vezetett magyar kormány az Országgyűléstől a „felhatalmazási” törvény benyújtásával. A kérés a jelen helyzetben alapvetően jogos. A parlament a normál törvényhozási szabályok mellett nem tud olyan gyorsan reagálni a COVID-19 világjárvány által okozott helyzetekre, ahogyan azt kellene, így szükségszerű a kormány felhatalmazása a veszélyhelyzet idejére.

Azonban két fontos szempontból is aggályokat vet fel a benyújtott törvénymódosítási javaslat: jogi és politikai szempontból.

Először is már a két hete kihirdetett veszélyhelyzet jogszerűsége bizonytalannak mondható, hiszen a Fidesz-KDNP kormány által megalkotott alaptörvény és a szintén Fidesz-KDNP által beterjesztett sarkalatos(!) katasztrófa-védelmi törvény együtt határozza meg, mikor van lehetőség veszélyhelyzet kihirdetésére és ennek okán rendeleti kormányzásra. Az alaptörvény szerint ipari szerencsétlenség (kizárhatjuk) és elemi csapás esetén teheti meg ezt a kormány, azonban a katasztrófa-védelmi törvény a járványokat kategorikusan kiveszi az elemi csapások közül. Tehát egy világjárvány miatt szükségszerűen kihirdetett veszélyhelyzet ingatag jogi lábakon áll a jelenlegi Magyarországon. Az elmúlt 10 év jogalkotási tapasztalatából kiindulva ez nem meglepő, azonban mélyen elgondolkodtató.

A második aspektusa a dolognak – ami igazán felháborító – az a politikai szempont. A miniszterelnök és kormánya a COVID-19 által okozott, sok-sok ember életét nehéz helyzetbe hozó vészhelyzet idején az ehhez kapcsolódóan benyújtott törvénymódosítási javaslatra politikai eszközként tekint. Ez súlyos erkölcsi dilemmákat vet fel. A törvényjavaslatot úgy nyújtották be, hogy a rendeleti kormányzásnak nincs határideje, nincsen végső dátuma. Ebből nagyon sokan arra asszociálnak, hogy a kormány innentől bármit megtehet, amíg nem döntenek a veszélyhelyzet visszavonásáról (ez így nem igaz).

Abban bízva, hogy ezt a média valóban így is tálalja, illetve a magyar politikát átitató bizalmatlansággal spekulálva nyújtotta be a Fidesz-KDNP vezetett kormány a „felhatalmazási törvényt”. Tudták, hogy az parlamenti ellenzék a fentebb leírt indokok miatt nem fogja megszavazni a törvénymódosítási javaslatot, így egy újabb ellenség mellé tudják állítani az ellenzéki pártokat. Ki tudják tenni a kormány- és közmédia milliárdos ablakába, hogy az „ellenzék a vírus oldalán áll”. A teljes összefogást hangoztató Fidesz pontosan a széthúzásra spekulál, és arra építi hatalmi politikáját. Nem példa nélküli retorika ez a magyar kormánytól az elmúlt években.

Viszont a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzék sem mentes a politikai spekulációktól még ebben a vészes időszakban sem. Hiszen nem másért szavaztak nemmel tegnap a törvénymódosításra, mint szimpla politikai szempontból. Azért, hogy hisztériát tudjanak kelteni, el tudják mondani, hogy Orbán Viktor teljhatalmat akar magának, ez az első vagy sokadik lépés a totális diktatúra felé. Ez a törvény azonban korántsem erről szól, illetve az Országgyűlésnek lenne lehetősége visszavonni a kormány felhatalmazását. Sajnos a saját önös érdekeiket szem előtt tartva újra belesétáltak a Fidesz-KDNP által felállított csapdába, ráadásul nem szavaztak meg egy jelenleg szükségszerű törvénymódosítást.

Ez a mostani parlamenti ülés és törvénymódosítási szavazás a magyar politika elmúlt 10 évének állatorvosi lova. Gyakorlatilag mindent láthattunk benne, ami rákfenéje a magyarországi belpolitikának és jogalkotásnak.

xxx

VÉLEMÉNY-VITA – Várjuk olvasóink véleményét. Levelüket erre a címre küldjék: szerkesztoseg_KUKAC_debreciner_PONT_hu