Ébresszük fel Debrecent!

A Momentum Mozgalom – Jobbik Magyarországért Mozgalom – Lehet Más a Politika 2019. évi önkormányzati választásokra írt debreceni programja

Bevezetés

A három párt helyi képviselői, tagjai egyetértenek abban, hogy Debrecen városában számos jó – bár zömében túlárazott – fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban, azonban akad még rengeteg hiánypótlónak mondható ötlet, amelyek
megvalósításával Debrecen egy valódi modern, fejlett és fenntartható európai
várossá válhat. Ezekre a hiányosságokra és elképzelésekre mutat rá a
Momentum-Jobbik-LMP választási programja, végigjárva azon területeket, ahol a
legszükségesebbek a valódi változások.

A cívisvárosban megvalósult fejlesztések többsége vagy látványberuházás vagy
felújítás. A valódi, a város hosszú távú előremenetelét biztosító projektet elmaradtak.
A mi együttműködésünk a program elkészültekor három dolgot vett figyelembe:
Debrecen legyen egy egészségesebb, biztonságosabb, szerethetőbb – egyszóval
egy élhetőbb város!

1. Lakhatás

Az Alaptörvény XXII. cikke szerint „Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez
méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki
számára biztosítsa”. Az alaptörvényi megállapításon túl a Momentum-Jobbik-LMP
pártok együttműködése célként tűzi ki, hogy a lakhatása mindenkinek önálló (bérelt,
vagy tulajdonolt) lakásban történhessen.

1.1
Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzata ezt akképpen tudja elősegíteni, hogy
a tulajdonában lévő ingatlanokat hatékonyabban és gondosabban kezeli.
Egyik alappillére ennek a városi tulajdonú szociális bérlakás program. Ezen
programba eső lakások számának növelésével, a programba kerülési módszertan
megváltoztatásával érhetjük el, hogy több, valóban rászoruló ember részesüljön a
szociális bérlakás programból.

A jelenleg városi tulajdonban lévő számos, felújításra szoruló ingatlan kiadási
ütemének gyorsítása. A gyorsítás nemcsak a felmérések és felújítások hatékonyabb
ütemezésével érhető el, hanem úgy is, hogy a felújításra szoruló ingatlan
rendbetételét rábízzuk a leendő bérlőre, aki utána az előre megállapított felújítási
költséget kedvezményes bérlet formájában „lelakja” az ingatlanban. Ezt
rendszeresített pályázati kereteken belül valósítanánk meg.

1.2 A város egyre népszerűbb oktatási központja a régiónak. Sokan a környező
megyékből már nem csupán egyetemi, hanem középiskolai szinten is Debrecenben
taníttatják a gyermekeiket. A kollégiumi férőhelyek és a kollégiumok
állapotfelmérésének a köz- és felsőoktatási intézményekkel történő egyeztetéssel
mihamarabb meg kell történnie. A felmérés után pedig az igényeknek megfelelően
kell biztosítani modern, 21. századba illő kollégiumi helyeket.

1.3 Óriási port kavaró kérdés a hajléktalanok kérdése. Senkit nem hagyunk az út szélén!
– mondta a kormányunk, ezzel szemben azt látjuk, hogy a hajléktalanokat
kriminalizálják és rabosítják. Véleményünk szerint a hajléktalanok kriminalizálása
még csak tüneti szinten sem kezeli a problémát, megoldást pedig egyértelműen nem
jelent rá. A helyzet nemcsak városunkban, de az összes nagyobb városban kihívást
jelent, ami jelenleg nincs megfelelően kezelve. Nem jó persze, hogy az emberek
céltalanul az utcán tengenek-lengenek. Első körben a „hajléktalanszállók”
modernizálásra fektetnénk nagyobb hangsúlyt, hogy az erre rászorulók
méltóságteljesen tudjanak élni, emellett napközbeni programokon vehessenek részt,
ami által újra közösség részévé tudnak válni és visszatérni a társadalomba, a munka
világába és ezáltal egy normális, saját egzisztenciába. Nincs nálunk a bölcsek köve,
mi irányt szeretnénk szabni: más irányba kívánunk elindulni, mint eddig bármelyik
előttünk lévő városvezetés, a konkrét döntéseket a jelenleg is ebben a szférában
dolgozóktól kért tanácsok alapján hoznánk meg.

1.4 A lakhatás témakörében nem mehetünk el további kettő dolog mellett. Az egyik a
város kertségi részei beépíthetőségének a megváltoztatása. 2019. januárjában
Debrecen város lakosságának a száma 200.000 fő alá csökkent. Ennek az egyik
oka, hogy a közeli kisebb településekhez viszonyítva Debrecenben nagyon drágán
lehet ingatlanhoz jutni. Valamint, amíg a kertségekben a beépíthetőség mértéke
alacsony, addig a közeli kisebb településen még a falusi CSOK-ot is igénybe tudják
venni az érintettek. Ez a kettősség együtt eredményezi, hogy egyre többen költöznek
ki Debrecenből alvóvárosokba, ezáltal kikerülve Debrecen vérkeringéséből.
Megoldást jelenthet a problémára, hogy a kertségi részeket fokozott ütemben
beépítésre szánt területté nyilvánítsa az önkormányzat. Ennek következtében e
városrészek dinamikus fejlődése indulhat meg. A fejlődés nyomán újabb
vállalkozások telepednek le a jelenleg minden szempontból periférián lévő
városrészekbe. Ezen vállalkozásokat pedig ösztönözni kell, hogy például a lokális
infrastrukturális fejlesztésében vegyenek részt.

2. Közlekedés

2.1. Tömegközlekedés

2.1/A Debrecen egyik nagy tartozása a tömegközlekedést használók felé az állandó, jól
szervezett éjszakai járatok hiánya. Városunk tömegközlekedése nem állhat meg,
annak éjjel-nappal szolgálnia kell a debrecenieket. Állandó járatoknak
összehangoltan kellene működnie legalább egy észak-déli és két kelet-nyugati
viszonylatban.

2.1/B Emellett szükségszerű lenne a tömegközlekedést, a menetrendeket és a járműveket
mindinkább a mindennapi élethez igazítani, ezáltal is csökkentve a városra
nehezedő gépjárműforgalmat. Egyik, az igényekhez igazított újításunk lenne, hogy a
város főbb egészségügyi intézményeit (a Kenézy Gyula Kórház Bartók Béla utcai és
Bethlen utcai intézeteit, valamint a Klinikákat és az Augusztát), illetve a legnagyobb
utasforgalmat lebonyolító pályaudvarait (Nagyállomás, buszpályaudvar) naponta
többször közlekedő, ingyenes járattal kötnénk össze. A DKV járatainak vonalai
mentén a buszmegállókat felújítanánk, modernizálnánk, lehetőség szerint olyan
megállókra cserélnénk, amelyek zord idő esetén is emberi körülményeket
biztosítanak a járatokra várók számára.

2.1/C A Momentum-Jobbik-LMP együttműködése a jegy- és bérletrendszert is átalakítaná
Debrecenben. A szimpla vonaljegyeket időkorlátos jegyrendszerre cserélnénk (a
tervek szerint 1 órás időtartam), hogy azon utasoknak, akik úti céljukat például több
vonalon vagy megállón át tudják elérni, ne kelljen halmozott anyagi terhet vállalniuk,
s több vonaljegyet vásárolniuk. A diákbérletekre a jelenleginél nagyobb mértékű
kedvezményt biztosítanánk (minimálisan a helyközi járatokon is meglévő 50%-os
mértékű kedvezményt irányadónak tekintve).

2.1/D Nem utolsósorban a DKV egy nagy munkaadója szeretett városunknak, ezért nem
mehetünk el szó nélkül amellett, hogy egy normálisan működő tömegközlekedéshez
szükség van emberekre, akik azt működtetik. Megválasztásunk után azonnali
bérfejlesztésbe kezdenénk, hogy az ágazatban megérje dolgozni, illetve karrierutat
alakítanánk ki, amivel hosszútávra tudnak tervezni a munkavállalók.

2.1/E 2000 után eljött a 21. század, a fejlődés a közlekedésben is nagyot lépett előre, bár
2019-ben Debrecenben úgy érezzük, mintha megállt volna az idő. Nagy fogyasztású
dízel autóbuszok közlekednek (sőt, további dízel autóbuszok beszerzését irányozza
elő a város), amiken sok esetben a klíma nem működik, hangos és fura zajokat
adnak ki. Amikor arról beszélünk, hogy modern és zöld közlekedés, mindig az
elektromos autók, buszok jutnak eszünkbe. Első körben – mivel a város jelenleg is
bérli a gépjárműparkot – a kötött és félkötött pályás közlekedést bővítenénk: egyik
régi adósága a városnak pl. a Tócóskert integrálása a trolibuszhálózatba; illetve
amíg az akkumulátor technológia nem éri el a kívánt szintet, gázüzemű
autóbuszokra cserélnék a jelenlegi dízelüzemű járműveket.

2.2 Kerékpáros közlekedés

2.2/A A városközpontot sok esetben megbénítják különböző közlekedési anomáliák,
amelyek sokszor a nem megfelelően átgondolt tervezések (pl. belvárosi
egyirányúsítás) által jöttek létre. Ezeket felül kell vizsgálni, és jobb megoldást kell
rájuk találni, amely megoldások csökkentik a résztvevők közlekedésben – dugóban –
eltöltött idejét.
Az abszurd közlekedési megoldásokra szembetűnő példát jelentenek a
balesetveszélyes biciklisávok, amelyeket haladéktalanul meg kellene szüntetni, és
helyettük normális bicikliutakat kellene kialakítani. Ahol pedig ez nem lehetséges, ott
átstrukturálni az útburkolatot annak megfelelően, hogy autós és kerékpáros egymás
mellett, biztonságosan közlekedhessen. A jelenlegi kerékpárút-hálózat burkolatát
városszerte javítani vagy cserélni kellene.

2.2/B Üdvözöljük a debreceni városvezetés közösségi kerékpárkölcsönző létrejöttére tett
ígéretét. Reményünket fejezzük ki, hogy a projekt működésének hatékonysága, a
rendszer rugalmassága, felhasználó-barátsága majd túlmutat az egyetemi
biciklikölcsönzőén. Mindemellett szeretnénk biztonságos kerékpártárolókat építeni
városszerte, ahol minimális karbantartási munkákat (pl. csavarok meghúzása) el
lehet végezni, és a kereket is fel lehet fújni, gondolva azokra, akik továbbra is a saját
tulajdonú kerékpárjukat használnák.

2.3 Autós közlekedés: úthálózat, parkolás

2.3/A Nem mehetünk el szó nélkül Debrecen katasztrofális aszfaltborítása mellett: a város
útjai kátyúsak, a földutak egyenetlenek és ha akár csak egy kisebb zivatar jön, már
óriási fennakadásokat okoz az úttesten megálló víz autósnak, kerékpárosnak, illetve
gyalogosnak egyaránt. A városi parkolásból befolyó összeget teljes mértékben az
úthálózat minőségének javítására fordítanánk, illetve az újonnan letelepülő közepes
nagyvállalkozásokat is bevonnánk lehetőség szerint az infrastrukturális
fejlesztésekbe. A korábban említett közlekedési anomáliák kihatnak a
gépjárműforgalom okozta dugók kialakulására is, amelyek feloldására
felülvizsgálatot kezdeményeznénk.

2.3/B A városi parkolási reformjavaslatunk részeként szeretnénk, ha a városban az
egészségügyi intézményeknél kedvezőbb feltételek fogadnák a betegeket és
hozzátartozókat. Elfogadhatatlan, hogy egy vizsgálatra, beavatkozásra történő
többórás várakozásnak több ezer forintos parkolási díj legyen a következménye.
Emellett megszüntetnénk Debrecenben a hétvégi parkolási díjat, illetve az év végi
ünnepek idejére (karácsonytól az újév hatodik munkanapjáig) ingyenessé tennénk a
parkolást. A jelenleginél jóval nagyobb hangsúlyt fektetnénk Debrecen P+R
parkoló-rendszerének kialakítására és a városi tömegközlekedéssel való
összehangolására. Ahogy korábban is utaltunk rá, szeretnénk a várost mentesíteni a
nagy forgalomtól és a dugóktól, hogy jobb életminőség várjon az itt élőkre.

2.4 Nagyállomás

2.4/A A közlekedési fejezet külön alfejezeteként taglaljuk a Nagyállomás kérdését.
Láthatjuk, hogy az Intermodális Központ egy olyan megalomán beruházási terv,
amely egy óriási fiaskó lett a városvezetés asszisztálásával. A tervet 2016-ban
kellett volna elkezdeni megvalósítani. Érdemi lépés még nem történt, de már több
százmillió forintot költöttek el erre a beruházásra (csupa olyan előkészítő munkákra,
tervekre, amelyek semmilyen közvetlen hasznot nem hoztak a lakosság számára).
Amikor sokkal kisebb beruházásoknál (pl. Latinovits Színház) több mint egy
évtizedes csúszást sikerült teljesíteni, akkor joggal merülhet fel a kérdés, hogy az
Intermodális Központ vajon mikorra készül el? A költői kérdés feltevésén túl a
következő önkormányzati ciklusban felül fogjuk vizsgálni a közpénzeket tékozló
beruházásokat, hogy a kivizsgálás végén adott esetben megnyugtató válaszok, vagy
felelősségre vonások történjenek a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt, amelyet a
törvényi keretek biztosítanak számunkra.

2.4/B A Nagyállomás és környéke jelenleg Debrecen egyik legnagyobb problémája
közbiztonsági és köztisztasági okokat nézve. Bár ez a fejezet a közlekedésről szól,
mégsem hagyhatjuk ezt említés nélkül. Mihamarabb rendbe kell tennie a városnak a
Nagyállomás és környéke kaotikus állapotát. A probléma tüneti kezelését segítheti
elő rövidtávon a helyszín fokozott rendőri ellenőrzése, hosszabb távú orvoslását
jelentheti egy közterület-figyelő kamerarendszer kiépítése, fejlesztése a
Nagyállomás környékén. Nem utolsósorban pedig nyilvános WC-k építése (itt és a
város több pontján), hogy ne a házfalaknál és bokrokban végezzék az emberek a
dolgukat.

3. Zöldváros

A klímaváltozás hatásait nap mint nap érezhetjük a bőrünkön. Az időjárás egyre
kiszámíthatatlanabb, egymást váltják a hűvös napok, a záporok és a tikkasztó
kánikula. A város egy hőcsapdává változik nyáron, ami a levegő magas
porszennyezettségével együtt kimondottan káros az egészségre. Egész évben
problémák vannak a csapadék elvezetésével is, viszont a gyors esőzések nem
kellőképp töltik fel a talaj vízkészleteit, így a Nagyerdő is kiszáradófélben van.
Mindemellett nehezen férnek hozzá az emberek az energiatakarékos
megoldásokhoz, sokan nem tudják megfizetni a korszerű nyílászárókat sem. Ezekre
a Momentum-Jobbik-LMP együttműködésében a következőket kínáljuk Debrecen
lakosainak programunkban.

3.1 Parkosítás

3.1/A El kell felejteni városunk térkő-tengereit, ugyanis ezek a fedett területek nemcsak azt
gátolják meg, hogy az esővíz bejusson a talajba, hanem hőcsapdát alakítanak ki: az
utcán sétálva könnyen sivatagban érezhetjük magunkat. Emellett a levegő minősége
is rossz Debrecenben, ahol rendszerint kimagasló szállópor-koncentráció értékeket
mérnek. Ezért mi azt tervezzük, hogy ahol csak lehet, térkő helyett pázsittal és fákkal
zöldítjük ki a várost mind a tereken, mind a falakon, vagy akár a tetőkön is. A parkok,
élőfalak és élőtetők egyrészt sok esővizet nyelnek el, amivel a csatornarendszert
tehermentesíteni lehet, másrészt a növények hűtik a környezetüket, így a nagy
hőségben is enyhítést hozhatnak egy utcai séta során. Nem utolsósorban az élőfalak
és -tetők remek hőszigetelők, ami a debreceni lakosok számláin is pozitívan fog
jelentkezni.

3.1/B Ha szeretnénk élhető tereket varázsolni a városban, akkor fontos, hogy ne kelljen
kilométereket sétálni ivóvízért, hanem elérhető távolságban legyenek olyan
kialakítással rendelkező ivókutak, ahol a kulacsokat megtölthetjük, és ne egy újabb
PET palackot kelljen venni, a házikedvencek is tudjanak inni belőle, hiszen ők is
megszomjaznak egy kiadós séta alatt, illetve madarak, méhek stb. meg tudjanak
pihenni és inni. A nyári forróság alatt kihelyezett párakapuk legyenek a város több
pontján, amiket akár megtisztított esővízzel is lehet üzemeltetni.

3.2 Hulladékgyűjtés, lomtalanítás, hulladéklerakók

3.2/A Városunkban a szeméthelyzet nem túl rózsás: kevés a kuka a köztereken, sok
helyen a szelektív hulladékgyűjtők eltűnnek ahelyett, hogy szaporodnának, a
lomtalanítás nem jól szervezett vagy ritka, ellentétben az illegális
hulladéklerakatokkal, amelyek gyorsuló ütemben szennyezik városunkat. Ezért mi a
következőt tennénk a városért: több köztéri kukát helyeznénk ki a forgalmas
gyalogos útvonalakra, hogy ne kelljen még a zsebkendőt, vagy a cigicsikket sem
zsebben tárolni hosszú perceken át, a következő kukáig. Átterveznénk a szelektív
hulladékgyűjtés rendszerét: a hulladékgyűjtő szigetek mellett ösztönöznénk, hogy a
társasházak igényeljenek saját szelektív hulladékgyűjtő edényt. A lomtalanításokat
gyakrabban és szervezettebb formában biztosítanánk, valamint lecsökkentenénk az
árát a kért lomtalanításnak. A szelektíven gyűjtött hulladék érték, így ebből bevételt
is tudunk szerezni, ráadásul kiváló terep a Debreceni Egyetem számára
szabadalmak kifejlesztésére, ezáltal új, innovatív munkahelyeket is teremthetünk.
Miután minden feltételét megteremtettük a hatékony hulladékgazdálkodásnak, így
lesz adott, hogy tisztán tartsuk környezetünket, akiket pedig illegális
szemételhelyezésen kapnak rajta, fokozott pénzbírság fogja illetni.

3.2/B A zöld programokkal kapcsolatban sokszor felmerül az a téves felvetés, hogy drága
és munkahelyeket szüntet meg. Szerintünk a zöldebb jövő a hosszú életünk egyik
záloga, amelyért megéri áldozni. A szelektív hulladékgyűjtés nagy előnye, hogy
képesek vagyunk általa újrahasznosított alapanyagot gyártani. Kezdeményeznénk
egy ilyen üzem létrejöttét, vállalkozók bevonásával, amely új munkahelyeket
teremtene, és ellátná a helyi vállatokat alapanyaggal, aminek lokálisan
gazdaságélénkítő hatása lenne.

3.2/C A legjobb hulladék az, amit meg sem termelünk. Így támogatnánk, akár anyagilag is
– helyi iparűzési adó kedvezmény formájában – azokat a vállalkozásokat, amelyek
hulladékmentes boltot, szolgáltató helyet nyitnak. Továbbá kötelezővé tennénk
minden cégnél és közintézményben a szelektív hulladékgyűjtést. A
vendéglátóhelyeken ösztönöznénk a vállalkozókat, hogy göngyöleg termékeket
áruljanak, így véget érhet a PET palackok kora.

3.3 Energiahatékonyság

3.3/A A valódi rezsicsökkentés nem úgy keletkezik, hogy megszabjuk központilag, mennyi
legyen a gáz vagy a villany ára, hiszen amit el sem fogyasztottunk, az ki sem kell
fizetni. Ezért pályázatokat fogunk kiírni az energiahatékonyság növelésére, legyen
szó új nyílászárókról, hőszigetelésről, energiatakarékos világításról vagy háztartási
készülékekről. Ez lenne az igazi rezsicsökkentés, nem is beszélve az ökológiai
lábnyomunk ilyen módon való csökkentésének jótékony hatásairól.

3.3/B Ez a munka nem csak a lakóházakra igaz, hanem a köztulajdonban lévő
ingatlanokra, illetve eszközökre is. A közvilágítás eszközeit lehetőség szerint
nemcsak LED izzókra kell cserélni, hanem kisebb napelemekkel szükséges
felszerelni, hogy a hálózatról minimális szinten kelljen felvenniük energiát, így nem
keletkezik veszteség a szállítás során. A közintézmények szigetelése feltétlenül
szükséges, hogy ne szökjön ki feleslegesen a hő a középületekből.

3.3/C A felesleges vízfelhasználás elkerülése érdekében a város lakóinak kedvezményt
kell biztosítani a helyi fürdőkben, strandokon, hogy ne az otthoni medencét kelljen
feltölteniük az így is fogyásban lévő ivóvizünkből.

3.4 Zöld jövő

Hosszabb távon két tervünk van, és tisztában vagyunk vele, hogy a megvalósításuk
több időt vesz igénybe egy ciklusnál, viszont a kezdeti munkálatokat (tervezés,
források keresése és lehívása, engedélyek beszerzése stb.) meg lehet oldani egy
ciklus alatt. Ezek a tervek a következők: a CIVAQUA és a Kéménymentes Debrecen.
Az évtizedek óta csak halogatott CIVAQUA projekt egy igen impozáns beruházás: a
Keleti-főcsatorna vizét vezetnék el Debrecenig, így feltöltve a környék víztározóit,
javítva Debrecen vízellátását. Ha megvalósul, a város polgárai jobb minőségű
ivóvízhez jutnak, újra vízzel telnének meg az Erdőspuszta környéki tavak, és a
Nagyerdőt is megóvnánk a kiszáradástól. Ráadásul az így itt tartott víztöbblet
segítene minket a Kéménymentes Debrecen terv megvalósításában. Utóbbi terv a
város alatti értékes erőforrásra alapoz, ami nem más, mint a földhő. Debrecen egy
földtani forrópont fölé épült, ennek köszönhetően van termálvize is a városnak. A
legmodernebb geotermikus erőművek segítségével közvetlenül a termálvizes réteg
alatti zónából lehet kinyerni az energiát, ezzel elektromosságot és nagy mennyiségű
távhőt biztosítva a városnak, így függetlenné téve az orosz gáztól. Mindkét terv sok
munkahelyet teremt, és elkészültük után rengeteg új lehetőséget biztosítanak mind
Debrecennek, mind a környékbeli településeknek.

4. Oktatás és tudomány

4.1
Városunk mindig is büszke volt arra a tudásra, amely benne felhalmozódott és
generációk között átadásra került az oktatás különböző szintjein. A város egy
optimálisabb környezetben sikeres iskolákat működtetett, amit a jövőben is szeretne
megtenni. Elindítanánk egy város által működtetett tehetségfejlesztő programot,
amely a jelenlegi tantárgyi követelményeken és lexikális tudáson túlmutatóan adna
át ismereteket a város fiataljai számára. Ennek a programnak az elsődleges célja a
fiatalság olyan kompetenciákkal való felvértezése, amelyeket az oktatási
intézmények nem adnak át.

4.2 A vállalkozási kedvvel és ötletekkel rendelkezők számára lehetőséget biztosítunk a
terveik megvalósítására a startup vállalkozásoknak megfelelőbb, ösztönzőbb
környezet létrehozásával. A szociális bérlakás programból kimaradt városi
ingatlanokat fel lehetne újítani közösségi irodáknak, ahol el tudják kezdeni a
működést, valamint éves pénzdíjas versenyt kell kihirdetni, ahol némi tőkét tudnak
szerezni. Szeretnénk, hogy Budapestet megelőzve mi legyünk az ország – sőt ha
megkapjuk a startupperek segítségét – a régió startup központja.

5. Kultúra és szórakozás

5.1 Debreceni lakóknak

Debrecen a régió legfőbb kulturális központja. Ez szerintünk túl kellene, hogy
mutasson azon a jelenlegi állapoton, miszerint a kultúra elérése mindinkább egy
szűk, tehetős réteg privilégiuma lett. Ennek tükrében szeretnénk, ha a debreceniek
és különösen a debreceni családok elérhető belépőárak mellett juthatnának
kulturális és szórakozási élményekhez. A debreceniek részére kedvezményes
belépést biztosítanánk a városi tulajdonú kulturális és szórakozóhelyekre, legyen az
vidámpark, színház, strandfürdő vagy sportkomplexum.

5.2 Kultúra

Az önkormányzatnak a város irodalmi, színházi, zenei és gasztrokultúráját meg kell
erősítenie. Az ezeket erősítő civil szervezeteket pedig a lehető legtöbb módon
segíteni kell. Fontos, hogy számukra kedvezményes hirdetési felületeket biztosítson
a város. E részre fordított anyagi támogatását Debrecennek újra kell terveznie és
pályázati úton minden szereplő részére elérhetővé tenni. Az önkormányzati
tulajdonban álló, de jelenleg teljesen lepusztult állapotban lévő ingatlanokat a helyi
civil szervezetekkel, mindkét félnek előnyös feltételek mellett fel lehetne újítani,
jelentősen növelve ezáltal a városi tulajdon értékét. A városi önkormányzat egyik
feladata a különféle alulról szerveződő kulturális esemény létrehozásának,
működésének segítése a megfelelő jogi-gazdasági know-how megosztásával, vagy
adott esetben helyszín biztosításával.

5.3 Sport

A város sportéletének fellendülését a mindenki számára elérhető tömegsport
támogatása jelentheti. Olyan ingyenesen elérhető helyekről van szó, ahol mind
egyéni sportok, illetve erőnléti fejlesztések (pl. uszoda, kondipark), mind
csapatsportok (pl. labdarúgás, (strand)röplabda, kosárlabda) űzhetőek, és ebben
kicsiktől a nagyokig mindenki részt vehet. Ezen helyek karbantartása, üzemeltetése
egy olyan szükséges kiadása a városnak, amelyet fel kell áldozni azért, hogy a város
lakói egészségesebbek, a város tehetségei pedig sikeresebbek legyenek.

6. Szociális és egészségügy

6.1 Élelmiszerellátás

Fontos, hogy senki ne maradjon éhesen. Se mennyiségileg, se minőségileg. Ezért
szeretnénk bevonni a helyi élelmiszerláncokat, pékségeket és zöldségeseket a
közétkeztetésbe, hogy megfelelő tápanyagtartalmú és minőségű ételek kerüljenek
mindenki elé. Ezenfelül élelmiszerbankot hoznánk létre, ahová az előbbieken kívül
bevonnánk az éttermeket is, hogy az ételek ne a szemétben, hanem a rászorulóknál
landoljanak.

6.3 Egészségügy

Egy város vezetése nem engedheti meg, hogy a lakói csak azért ne részesüljenek
minőségi ellátásban, mert azt az állam finanszírozza. Támogatásokat tud adni
lakóinak: eszközök szintjén és akár pénzben is. Eszközöket azért, hogy magasabb
színvonalon folyjon az ellátás és több embert tudjanak ellátni, pénzbeli támogatást
pedig a munkaerő növelésére, hogy rövidüljenek a várólisták és kipihent
szakemberekkel találkozzunk. Ezen túlmenően fontosnak tartjuk a praxisközösségek
elindítását a nyugat európaihoz hasonló, minőségi ellátás érdekében.

6.4 Idős, beteg hozzátartozóink

Mára közhellyé vált, hogy a szociális intézmények és a bennük dolgozók túlterheltek.
Közhelyszerű, de ettől még valós helyzet. Sok esetben már az is segítséget jelent,
ha nem bentlakásos, de napközi intézmények üzemelnek, ahol legalább a család a
munkaidő alatt biztonságban tudhatja szerettét. Első körben a napközi intézmények
bővítése történne meg, valamint a házi gondozás intézményének erősítése, majd a
bentlakásosoké. Civil szervezetek segítségét is várnánk, hogy a szakembereken
kívül önkéntesek is részt vegyenek az ellátásban.

6.5 Közhasznú szervezet támogatása

A helyi civil szervezeteknek egy alapot hoznánk létre, amiből a saját működésüket,
illetve az általuk szervezett programokat és közéleti eseményeket tudnák
megvalósítani. Ez egy nyilvános alapként működne, amibe az önkormányzat, a
vállalkozások és a magánszemélyek is be tudnak fizetni, kivenni belőle viszont csak
a pályázaton nyertes civil szervezetek tudnak – természetesen teljes transzparencia
mellett.

7. Környezet és közbiztonsági program

7.1 Debrecen közbiztonsági problémáit nagyrészt tabuként kezeli a jelenlegi
városvezetés, képviselőik pedig inkább „nem veszik észre” a lakók nyugalmát zavaró
tényezőket. Helyettük kell kimondanunk, hogy városunk lakóinak életét egyre inkább
megnehezítik a legalapvetőbb együttélési szabályokat betartani nem akaró (nem egy
esetben pszichoaktív szereket fogyasztó) emberek, a hajléktalanok, valamint a
környező településekről (is) Debrecenbe érkező prostituáltak és az őket kísérő,
zömében büntetett előéletű személyek és kiskorúak.

A Nagyállomás és az autóbusz-állomás környezete egyre inkább arról híres, vagy
inkább hírhedt, hogy különböző szerek hatása alatt álló embereket lehet látni, bódult
vagy felpörgött állapotban, botrányos viselkedést produkálva. Az utasokat gyakran
zaklatják, nem egy esetben kifejezetten erőszakosan „pár forintért”. A városnak alig
van olyan szeglete, ahonnan ne kaptunk volna képeket az utcán fekvő, szerhatás
alatt lévő emberekről. Előfordul, hogy esténként portyaszerűen a Belvárosig jönnek –
nyomukban a prostituáltakkal – és „rácsapnak” az éjszakai szórakozásból hazafelé
tartókra. Az is problémát okoz, hogy a különböző szerek beszerzése nem ütközik
komolyabb nehézségekbe Debrecenben. A terjesztők ugyanúgy ott vannak a
Nagyállomáson, ahogy a belvárosi szórakozóhelyek környékén.

Szintén gondot okoznak a prostituáltak és futtatóik a Kassai és Hadházi út végénél,
ahol a légyottok többször is a Dicsőfi utcai játszótérnél történnek meg. Kaptunk már
lakossági bejelentéseket a Nagyerdő különböző részeiről és a Klinika környékéről is.
Az együttélési szabályokat betartani nem akaró hajléktalanok jelenléte szinte az
egész városban megfigyelhető. A Csapó utca, Fórum előtti terület, Nagyállomás,
„Buszvégállomás”, Görgey-Doberdó utca környéke mind olyan részei a városnak,
ahonnan számos alakalommal kaptunk, illetve kapunk bejelentéseket a hajléktalanok
által okozott problémákról. Ordibálás, szemetelés, erőszakos kéregetések,
köztisztasági problémák és az ezzel járó esetleges betegségek megjelenése zavarja
a leginkább Debrecen lakóit. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy olyan hajléktalan
emberekről van szó, akik nem akarják igénybe venni a szeretetszolgálatok által
biztosított tisztálkodás és éjszakai alvás lehetőségét. Jelenleg nincs olyan szervezet,
amelyik hatásosan tudná kezelni ezt a problémát.

Célunk, hogy a fent vázolt problémákat – amelyek sok esetben csak a jéghegy
csúcsát jelentik – minimalizáljuk, szorosan együttműködve a hivatalos szervekkel,
civil szervezetekkel, szeretetszolgálatokkal. Mivel olyan problémáról van szó,
amelynek esetében megkerülhetetlen a parlamenti politikai bevonása, ezért
országgyűlési képviselőink révén számos módosító indítványt nyújtunk be – az
érintett szervek útmutatásai és tapasztalatai alapján – a közrend erősítését
megcélozva, az esetleges joghézagokat betömve.

7.2 A környezetbiztonsági program tekintetében a városban egyedülálló kezdeményezés
a miénk. Korábban már több alkalommal felvázolta a sajtónak is a
„szemétkommandó” létrehozásának szükségességét egyik jelenlegi képviselőnk.
Célunk, hogy megelőzzük Debrecenben és a várost körülvevő zöldterületek
környékén naponta megtörténő illegális szemétlerakásokat. Mindez komoly
környezetkárosítást eredményez, amelyek helyrehozása több millió forintos tételt
jelentenek Debrecen adófizetői számára. Bár a Fidesz leszavazta, de az országos
költségvetés tárgyalásakor módosító indítvánnyal éltünk 500 millió forint értékben a
„szemétkommandó” alapjainak lerakásához. Megfelelő személyzettel, technikával
(vezeték nélküli kamera) és jogkörökkel a megelőzés és tettenérés idővel
elrettentővé válna a szemetet illegálisan lerakók számára.

A város jövőképének megalkotásában, fejlesztésében a továbbiakban is várjuk a
debreceni lakosok és a helyi civil szervezetek véleményét, elképzeléseit!

A Momentum Mozgalom, a Jobbik Magyarországért Mozgalom
és a Lehet Más a Politika debreceni szervezetei