Május 3-án írtunk először a hajdúhadházi Irinyi utcán található szociális bérlakásokban élő roma családokról (mi a tőlük származó információk alapján nagyságrendileg 120 személyről írtunk, míg más, az üggyel foglalkozó sajtótermékek 80 lakóról számoltak be), akiknek a lakhatása veszélybe került, miután Hajdúhadház önkormányzata 650 millió forint uniós forrást nyert el az épületek felújítására. Misetics Bálint szociálpolitikus, az ügyet még áprilisban felkaroló A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistája a Debrecinernek korábban arról beszélt: egészen extrém helyzetet teremtett az önkormányzat, hiszen a pénzt éppen azoknak a családoknak az életminősége javítására kapták, akiket a beruházás miatt most az utcára tennének.

Nincs dokumentum a megállapodásról

Május 4-én számoltunk be arról, hogy Csáfordi Dénes (Fidesz) polgármester és Bernáth Bálint, a helyi nemzetiségi roma önkormányzat elnöke közleményt adtak ki, amelyben többek között arról írnak, hogy Hajdúhadház ma egy békésen fejlődő település, az esetről véleményt alkotó személyeket pedig arra kérték, ne keltsenek etnikai feszültséget. Ahogy azt szintén megírtuk: az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) május 4-én tette közzé a közösségi oldalán, hogy megállapodásra jutottak Hajdúhadház önkormányzatával és a helyi nemzetiségi roma önkormányzattal arról, hogy egyetlen család sem kerülhet az utcára. Ennek a megállapodásnak a szövegét még május 4-én levélben kértük el az ORÖ-től, de érdeklődésünkre azóta sem válaszoltak, így az egyezség részletei továbbra sem ismertek. Más forrásból úgy értesültünk, hogy pusztán szóbeli megállapodás történt, írásos dokumentum nem született a hadházi jegyzővel folytatott megbeszélések eredményeként.

Elcsendesítő forintok

Május 5-én több, egymástól független forrástól (többek között a telepen lakó egyik családfőtől) úgy értesültünk, hogy az önkormányzat már öt családdal is „megegyezett” a kiköltözésükről. A település aljegyzője még április 29-én, alig néhány perccel előttünk járt a helyszínen, ahol az érintetteket információink szerint arról igyekezett meggyőzni: adjanak be kérelmet települési támogatásra, a város által fizetendő 80 ezer forintból pedig állni tudják majd az új albérletük kaucióját. Ezzel a lehetőséggel élt az öt család. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy közülük két családnak még nem sikerült albérletet találnia, csak a támogatást vették fel. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy a telepen élő családok, ha találnak is albérletet, megfelelő jövedelem nélkül nem fogják tudni fizetni a havi bérleti díjakat, az önkormányzat „segítsége” tehát inkább egy kísérletnek tűnik a civil szervezetekhez és a médiához forduló romák elcsendesítésére.

Ez nem jóhiszemű segítségnyújtás

Hasonlóképpen látja a helyzetet A Város Mindenkié is. A csoport május 5-én egy blogbejegyzésben válaszolt Csáfordi Dénes és Bernáth Bálint közleményére. A civil szervezet mindenekelőtt arról ír, hogy a polgármester a mai napig nem reagált az AVM megkereséseire, nem tette lehetővé, hogy egyeztessenek az ügyben. Mint írják, örömmel fogadják, hogy az önkormányzat nem tervez olyan lépéseket tenni, amelyek a családok szétszakítását, a gyerekek szüleiktől való elválasztását eredményezik. Biztatónak nevezik azt is, hogy a polgármester a közlemény szerint azt szeretné, ha a családok lakhatása „megoldódna”, még ha ennek módja a szövegből nem is derül ki.

Az AVM szerint ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy az önkormányzat tisztségviselői személyesen próbálják rábeszélni a lakókat arra, nyújtsanak be kérvényt a maximum 85 500 forint települési támogatásra, majd költözzenek el. „Az önkormányzat eljárását sajnos nem tudjuk jóhiszemű segítségnyújtásnak tekinteni. Inkább úgy tűnik, mintha a polgármester egy egyszeri segéllyel próbálná elhallgattatni azokat a családokat, akiket éppen a polgármester döntése miatt fenyeget hajléktalanná válás, és akik viszont – az egyébként is alacsony, és a világjárvány miatt kialakult gazdasági-társadalmi válság okán a korábbiaknál is alacsonyabb jövedelmük miatt – nyilván bármilyen pénzbeli támogatásra rászorulnak” – írja az AVM. A csoport szerint úgy látszik, a polgármester továbbra is a családok földönfutóvá tételére akarja felhasználni a többszáz millió forintos uniós forrásokat, amelyeket épp az ő életfeltételeik javítására kapott.

Csáfordi Dénes felelősségét hangsúlyozzák a civilek

Az AVM szerint a polgármester téved, ha azt gondolja, az egyszeri segélyekkel „kipipálhatja” a pályázati feltételeket: ha nem a családok érdekében használja fel a fejlesztési forrásokat, akkor az önkormányzat elesik ettől a pénztől. A civil szervezet cinikusnak tartja, hogy a polgármester és a roma nemzetiségi képviselő pénzt gyűjtenek a lakók megsegítésére, miközben a lakhatásuk éppen a polgármester miatt került veszélybe. „Csáfordi Dénes döntött úgy, hogy az önkormányzat ne hosszabbítsa meg a lakók bérleti szerződését – noha évtizedek óta azokban az önkormányzati bérlakásokban laknak. Csáfordi Dénes polgármester döntött úgy, hogy a mások mellett éppen ezeknek a családoknak a lakhatási és életkörülményeinek a javítására kapott 650 millió forintot az önkormányzat úgy tervezi felhasználni, hogy az a támogatási céllal szemben a családok lakhatásának az ellehetetlenítéséhez vezessen” – érveltek. Az AVM arra kéri Csáfordit: vizsgálja felül az ügyben tanúsított álláspontját.

Ahogy arról korábban már írtunk, Csáfordi Dénes polgármester többszöri megkeresésünk ellenére nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Az Irinyi utcai roma családoknak május 23-ig kellene kiköltözniük a szociális bérlakásokból. A fejleményekről a továbbiakban is beszámolunk olvasóinknak.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!