Szeretnénk máris tisztázni a különbséget megfagyás és kihűlés között, melyre Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DEKK) Sürgősségi Klinika igazgatója hívta fel figyelmünket: „A szervezet kihűlése – különösen alkoholos vagy magatehetetlen állapotban (pl. agyvérzés) – már 16 °C alatti külső hőmérsékleten bekövetkezhet. A fagyás 0 °C alatti külső hőmérséklet esetén alakul ki, jellemzően a végtagok ujjait, a fület és az orrot érinti. A fagyással ellentétben a kihűlés egy általánosult, a szervezet egészét érintő, látható jelek nélküli folyamat.”

Szabó Zoltán szerint a közvélekedéssel ellentétben nem csak a hajléktalanokat fenyegeti a kihűlés veszélye. „Sokkal inkább jellemző, hogy a kistelepüléseken, tanyákon magányosan élő, szegény, idős emberek hűlnek ki, akik nem tudják befűteni hajlékaikat, a hideg ellen megpróbálnak ruházattal, takarókkal védekezni, sokszor sikertelenül. Nagyon gyakori, hogy több betegséggel (sokszor megfelelő orvosi- és gyógyszeres kezelés nélkül) élő, idős, egyedül, segítség nélkül élő, lesoványodott személyek válnak a hideg áldozatává.”

Számon tartják-e őket?

Ma Magyarországon nagyon nehéz pontos adatokhoz jutni arról, hány ember halálát is okozza a kihűlés. Korábban emiatt már pert is indítottak nálunk.

Az alábbiakban összegezzük, ebben az ügyben mit lehet tudni Hajdú-Bihar megyéről, azon belül Debrecenről.

A Debreceni Közterület-felügyeletnél nincs statisztika arról, hány hajléktalan halálát okozta kihűlés, mivel az elmúlt két évben nem kellett ilyen esethez mennie munkatársaiknak.

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságnál már más a helyzet: adataik szerint 2018-ban a megyében összesen 3 (ebből Debrecenben 2) ember halálát okozta kihűlés magánterületen, közülük egy ember volt debreceni hajléktalan. 2019-ben december 16-ig információik szerint senki nem halt meg kihűlés következtében.

A szolgálatot teljesítő rendőr téli időszakban késedelem nélkül intézkedik az állapotánál fogva láthatóan rászoruló, önmagáról tartósan vagy a téli időjárási viszonyok miatt átmenetileg gondoskodni nem tudó személy mentővel történő elszállíttatásáról. Haladéktalanul értesíti a Készenléti Rendőrség ügyeletvezetőjét, illetve az illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság tevékenység-irányítási központját, amennyiben az orvosi ellátást nem igénylő személy az intézkedő rendőrtől elhelyezése érdekében segítséget kér, azonban önállóan nem képes eljutni a legközelebbi, hajléktalan személyek részére átmeneti elhelyezést vagy ellátást nyújtó intézménybe, vagy tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén veszélyeztetné a közegészséget, és készpénzzel nem rendelkezik. Ha egyéb, intézkedésre okot adó esemény vagy szolgálati érdek nem áll fenn, a karitatív szervezet megérkezéséig a helyszínen marad, ellenkező esetben – az illetékes karitatív szervezet regionális diszpécserszolgálatának bevonása érdekében – azonnal jelentést tesz a Készenléti Rendőrség ügyeletvezetőjének vagy az illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság tevékenység-irányítási központjának. – A rászoruló személyeket a téli időjárási viszonyok következtében fenyegető veszélyhelyzetek megelőzésével és kezelésével összefüggő rendőri feladatok végrehajtására kiadott 24/2016. (X. 6.) ORFK utasítás

Az Országos Mentőszolgálat szintén nem tárol pontos adatokat arra vonatkozólag, hány kihűlésben elhunyt hajléktalan emberhez érkeztek ki munkatársaik, hiszen – mint ahogyan arról Győrfi Pál kommunikációs és PR vezető tájékoztatta a Debrecinert – „a mentőellátás során természetesen nem teszünk különbséget az ellátottak szociális helyzete alapján, vagyis a hajléktalan betegeinket külön nem tartjuk nyilván”. Illetve „a mentők csak halálmegállapítást végeznek, a halál okának tisztázása az orvosszakértők feladata”.

Ezzel kapcsolatban Szabó Zoltán (DEKK) osztotta meg a Debreceni Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézet adatait: évente mintegy 15-20 halálos kimenetelű kihűléses eset kerül feltárásra.

Ugyanakkor megtudtuk tőle azt is, hogy „a téli időszakban havonta átlagosan 5-10 olyan esetet regisztrálnak, amikor a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikájára nem sürgősségi megoldást igénylő betegséggel, vagy panasszal érkeznek a mélyszegénységben élők, vagy hajléktalanok.”

Mi történik a melegedni vágyókkal?

Bár szóbeszéd szintjén rendszeresen hallani lehet olyan esetekről, hogy a hajléktalanok azért követnek el hideg időben bűncselekménynek minősülő tetteket, hogy fedett, fűtött helyen tölthessék az éjszakát, ezt a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság nem erősítette meg. Ugyanakkor a nonprofit szervezetekkel való együttműködésnek köszönhetően a rendőröknek lehetősége van segítséget nyújtani a rászorulók elszállásolásában.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központja is segíti azokat, akiknél fennáll a kihűlés veszélye. „Abban az esetben, amikor kezelendő betegségre nem derül fény, és feltételezhető, hogy a páciens csupán melegedni szeretett volna a klinikán, úgy a területileg illetékes hajléktalanszállóval történő egyeztetés után a beteget oda továbbítjuk. Olyan nem fordulhat elő, hogy a beteget visszaküldjük az utcára, ahol a lehűlés veszélye fokozottan veszélyezteti. Amennyiben a hajléktalanszálló nem tudja fogadni a rászorulót, úgy addig marad a klinikán, amíg az átadás biztonsággal meg nem valósítható” – hangsúlyozta Szabó Zoltán (DEKK).

Büntetett hajléktalanság

A debreceni hajléktalanságot érintő kérdésekkel kapcsolatban még szeptemberben elevenítette fel a Debrecen-Árpád téri Református Egyházközség egyik pártfogoltja a közterület-felügyelők általi bírságolások menetét.

Mint azt megtudtuk a Debreceni Közterület-felügyelettől, 2018-ban „koldulás” szabálysértés elkövetése miatt összesen 628 alkalommal intézkedtek a debreceni közterület-felügyelők, 337 alkalommal feljelentést is tettek, 291 alkalommal pedig helyszíni bírságot szabtak ki. Ugyanez a szám 2019. november 30-ig összesen 1081 alkalmat jelentett, melyből 525 esetben tettek feljelentést és 556 alkalommal pedig helyszíni bírságot szabtak ki. Szinte megduplázódott az intézkedések száma 1 éven belül.

Bírság – ki tudják fizetni?

A rövid válasz az, hogy nem. Olyan emberek megbírságolásáról beszélünk, akik százforintonként koldulják össze az ennivalóra vagy a jelenlegi helyzetüket feledtető alkoholra a pénzt.

Érdekes volt viszont megtudni azt, hogy bár a Debreceni Közterület-felügyelet szabja ki a bírságokat, de 2018. január 1-től a szabálysértési helyszíni bírság kizárólag a kincstár által e célra létrehozott számlaszámra szedhető be. A Magyar Államkincstár érdeklődésünkre azt erősítette meg, hogy a Debreceni Közterület-felügyelet által koldulás és közterületen életvitelszerű lakhatás tilalma megszegése miatt kiszabott bírságolásból nem volt bevétele sem 2018-ban, sem 2019-ben.

Hideg időben ajánlott sűríteni a szomszédolást, főleg akkor, ha tudni lehet, hogy mellettünk, vagy az utcában idős, beteg ember él, és nincs ereje felvágni a fát, esetleg már pénze sincs azt beszerezni.

Aki pedig az utcán élő társainknak szeretne segíteni, íme egy rövid lista, amiről bármit szívesen fogad a Debrecen Bike Maffia csapata, hogy később pártfogoltjaiknak kiszállítsák az adományokat: takarók, alapélelmiszerek (fűszerek, olaj, só, cukor, ecet, tej, tészták), paradicsompüré és konzerv zöldségek.