A cívisvárosban gyártottak először mesterséges fészket madaraknak – többek között erről is szó volt a szakemberek előadásaiban. Az érdeklődők arról is hallhattak, milyen lépések szükségesek a Nagyerdő vagy éppen a Hortobágy védelme érdekében. – Debreczeni Ujság, 1932. február 21.
UGYANAKKOR
Az árvalányhaj visszatelepítését jelölte meg leginkább sürgetőnek – Természetvédelem Debrecen környékén
A Tiszántúli Madárvédelmi Egyesület tartotta meg propagandaestjét a Déri Múzeum előadótermében. Tikos Béla fő erdőmérnök, az egyesület főtitkára vetített képek kíséretében prezentált – tudósított a Debreczeni Ujság.
Az előadó először az amerikai Yellowstone Nemzeti Park példáján keresztül ismertette a madarak fészkeivel kapcsolatos modern eljárásokat. Mint mondta, ezeknek köszönhetően ott a rendszeres kihasználás mellett is jó állapotban őrizték meg a madarak költőhelyeit. Úgy vélte, Debrecen környékének több területe is fokozott védelmet érdemelne. Méltatta a város területén található öreg fák megőrzése érdekében tett lépéseket, például a püspöki palota mellett található lycium fa védelem alá helyezését. További pozitívumként említette a Nagyerdő óvását is: elmondta, egy nagyjából 60 holdas részt, ahol a legidősebb fák találhatók „50 évig nem fogja fejsze érinteni”. Ezzel együtt, az előadáson szó esett a további feladatokról is. Tikos a korábban kiirtott fajok, az ezerjófű és az árvalányhaj visszatelepítését jelölte meg leginkább sürgetőként.
Tikos a Hortobágy vízi növényzetének pusztulását is szóba hozta. Mint írták, a lecsapolásoknak köszönhetően gyakorlatilag szennyvízcsatorna lett a Hortobágy folyóból. Ennek következtében a környék vízi élővilága pusztulásnak indult, azt pedig a legelők követték. Itt a régi állapotok visszaállítása nem pusztán környezetvédelmi szempontból volt fontos, ahhoz gazdasági érdekek is fűződtek – vonzó táj hiányában a terület idegenforgalmának megszűnése veszélyeztetett.
Az előadás mégsem végződött keserű hangon: a cikkben foglaltak szerint a közönség nagy örömmel fogadta a Madárvédő Egyesület alelnökének, Nagy Jenőnek az előadását. Kiderült, Debrecenben gyártottak először mesterséges fészekodút, még 1905-ben. A madárvédelem azóta is sikerrel működött. Nagy örömmel állapította meg, hogy már a nagyközönség figyelmét is felkeltette a mozgalom. Ritka madaraink védelme egyben nemzeti kincseink védelmét is jelenti – emlékeztették a közönséget.
Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat szerkesztője Papp Dávid. Az UGYANAKKOR további cikkei itt olvashatók.
