A társaság az elmúlt időszakban közel 36 ezer okosmérőt telepített. Ezt mintegy 2 milliárd forint európai uniós pályázati támogatásból valósították meg; a projekttel nem csupán az ellátásbiztonság javult, hanem a klímapolitikai és fenntarthatósági célok eléréséhez is hozzájárultak.
Okos mérőeszközökkel teszi naprakésszé az adatgyűjtést az Opus Titász
Az „Okosmérés elterjesztése az OPUS TITÁSZ Zrt. ellátási területén 2021-26 években” című projekt eredményeiről tartott sajtótájékoztatót november 4-én Pintér László, az OPUS TIGÁZ Zrt. és OPUS TITÁSZ Zrt. innovációs igazgatója a cég debreceni székházában.
Pintér László azzal kezdte, hogy az Opus Titász Zrt. az ország keleti felén több mint 780 ezer ügyfél számára biztosítja a villamosenergia elosztási feladatokat, emellett az éves energiaforgalmuk meghaladja a 4,5 gigawattórát, az éves csúcsterhelésük pedig 783 megawatt volt az idei évben. Hozzátette, hogy a cég jelenleg egy több mint 52 ezer kilométer hosszúságú hálózatot üzemeltet, aminek segítségével biztosítják a lakosság és az ipari fogyasztók villamosenergia-ellátását.
Az innovációs igazgató szerint az energetikai ellátás fejlődését, változásainak irányát ma négy jelentős trend befolyásolja, ezek a 4D trendek: a decentralizációs, a demográfiai, a dekarbonizációs és a digitalizációs változások. A szóban forgó okosmérők a digitalizációs területet érintik.
Pintér László ezen mérőeszközök működésébe is betekintést nyújtott. „A smart mérő gyakorlatilag a lakosság és a közületi ügyfelek villamos fogyasztásának mérésére, illetve elszámolására szolgál. Miben is különbözik ez a hagyományos mechanikus vagy elektronikus mérőktől? Elsősorban abban, hogy ez az eszköz 15 perces átlagban képes a fogyasztást mérni, ezt a fogyasztást rögzíti, és valamilyen kommunikációs csatornán keresztül ezeket az adatokat képes kommunikálni egy központba is. A mérő egyszerre több tarifát is kezelhet, ezen tarifák között képes váltani, és azt is tudja, hogy a fogyasztási adatokon kívül egyéb hálózati jellemzőket is mérjen, és ezeket az adatokat továbbítsa. A mérőkön keresztül vezérlési és beavatkozási lehetőségeink is vannak.”
Hozzátette, hogy az okosmérőkkel megszerzett digitális adatok lehetőséget adnak a villamosipar bármelyik szereplőjének arra, hogy befolyásolja akár a fogyasztást, akár az elszámolást, akár a hálózat üzemeltetést. Pintér László azt is kiemelte, hogy az eszközök által lehetővé válik az energiaközösségek létrehozása és az energiaközösség tagjai közötti elszámolás biztosítása is.
A sajtótájékoztató fő témája ezután maga a pályázat volt. A cég a pályázat során 35 793 okosmérő felszerelését vállalta, melyre több mint 2 milliárd forintnyi európai uniós támogatást nyertek el.
Pintér László így értékelte a projektet: „Ha fogyasztói darabszámokat nézzük, akkor láthatjuk, hogy ez a közel 36 ezer darab mérőeszköz felszerelése a teljes ügyfélszámhoz képest nem olyan jelentős, azonban látjuk azt is, hogy még ez a szám is igen komoly költségek felmerülését jelenti. Emiatt külön előre definiált körülmények és követelmények alapján helyezzük fel ezeket a mérőket. Minden olyan ügyfél smart mérőt kap, aki HMKE rendszerrel rendelkezik, tehát saját naperőművi termelésre képes, illetve az előző éves elszámolási időszakra vonatkozó teljes fogyasztása elérte az 5000 kilowattórát éves szinten. Ezekre a fogyasztási helyekre mindenképpen smart mérőt szerelünk fel, illetve minden olyan egyéb helyre, ahol a szükséges adatok rendelkezésre állása ezt megkívánja.”
Azt is elmondta, hogy a pályázat során egységköltség alapú módszertan szerint történt meg az elszámolás. Ez azt jelenti, hogy a tételes költségek helyett minden mérőre a hivatal megállapította azt a költséget, amit ő hajlandó figyelembe venni a telepítés során. Az egyfázisú mérőkereset egy kicsit több mint 44 ezer forint, a háromfázisú növekedésben pedig 56 ezer forint az egységköltség-módszertan.
A Debreciner a sajtótájékoztató adta lehetőséggel élve kérdéseket is intézett Pintér Lászlóhoz. Először arra voltunk kíváncsiak, hogy előfordulnak-e még rendszeres áramkimaradások azokon a településeken, ahol az Opus Titász szolgáltatja az áramot.
„A villamosenergia-szolgáltatás megszűnése két különböző okból jöhet létre. Az egyik a tervezett. Ekkor kötelességünk a tisztelt ügyfeleket 30 nappal a tervezett szünet előtt értesíteni, és erre speciális szabályok vonatkoznak. Nem lehet több napi 8 óránál a kiesés mértéke, illetve a fűtési szezonban is vannak korlátozások ennek a kiterjedését tekintve. A másik a nem tervezett. Ezek általában időjárási körülmények miatt alakulnak ki. Ma már nem jellemző az, hogy műszaki probléma miatt bárhol rendszeres áramkimaradás lenne” – fejtette ki válaszában az innovációs igazgató.
Megkérdeztük azt is, hogy szükségeltetnek-e részükről további fejlesztések a Debrecen melletti ipari nagyberuházások kapcsán, és ha igen, ezeket mikor tervezik megvalósítani.
Rövid válaszában Pintér László azt válaszolta: amennyiben fogyasztói igény jelentkezik ezeken a területeken, akkor azt nekik kötelességük biztosítani.