UGYANAKKOR

Megvédeni a békét – ez a kormány külpolitikai programja

December 7-én, szerdán délelőtt összeült az Országgyűlés. Az ülést Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Sík Endre külügyminiszter mondott beszédet a nemzetközi helyzetről. – Hajdú-bihari Napló, 1960. december 8.

Bevezetőben a nemzetközi helyzet alakulásával foglalkozva megállapította, hogy az utóbbi négy évben egyre fokozódó mértékben tolódtak el a nemzetközi erőviszonyok a szocialista tábor javára. Ha ennek az erőeltolódásnak az okait keressük, mindenekelőtt a szocialista tábor országainak belső fejlődését, gazdasági erejük hatalmasabb arányú növekedését, műszaki és tudományos eredményeik gyors kibontakozását és nem utolsósorban katonai erejük jelentékeny megnövekedését kell megemlítenünk – fogalmazott a külügyminiszter.

A szocialista tábor fokozódó erőfölényének másik tényezője a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — nemzetközi kapcsolatainak és nemzetközi súlyának példátlan megnövekedése – folytatta.

Országház - Duna - 1960
1960 – Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György

A továbbiakban megállapította, hogy a nemzetközi erőviszonyok eltolódásának tényezője az imperializmus egyre fokozódó válsága is. A kapitalizmus általános válsága a legutóbbi években új, döntő szakaszába lépett. Az Egyesült Államok agressziós világuralmi politikája egyik kudarcát a másik után szenvedi. Meggyőzően beszél erről az amerikai elnökválasztás eredménye, amikor is a republikánus rezsim ellen mintegy 10 millióval több szavazatot adtak le, mint a megelőző választások alkalmával.

Rámutatott a külügyminiszter, hogy a gyarmati rendszer bomlása is az imperializmus válságának megnyilvánulása. Az imperialista gyarmatosítók ideig-óráig elhúzhatják még a gyarmati elnyomás és kizsákmányolás minden formájának megszüntetését, de arra, hogy megakadályozzák, már nem képesek.

Sík Endre hangsúlyozta, hogy az ENSZ közgyűlésének napirendjén a legjelentősebb kérdés az általános és teljes leszerelés. Az egész békeszerető emberiség követeli a fegyverkezési verseny beszüntetését, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének és békés versenyének a realizálását. Az imperialisták egyik agressziót és provokációt a másik után hajtják végre. Új formák között szeretnék fenntartani a gyarmati kizsákmányolást, de az imperializmus valamennyi provokációját felülmúlja az a megbocsáthatatlan történelmi bűncselekmény, amelyet az agresszív német imperializmus és militarizmus feltámasztásával, Nyugat-Németország felfegyverzésével és a támadó atlanti szövetségbe való bevonásával követtek el.

Mi, magyarok – mondotta Sík Endre – különös aggodalommal figyeljük Nyugat-Németország agresszív készülődését. Az imperialisták támadó atomfegyverekkel sorakoznak fel azon a területen, ahonnan már az elmúlt két világháború kíméletlen és embertelen támadásai indultak. Nincs biztosítva a béke, amíg a német kérdés és azon belül a berlini kérdés, az elmúlt háborúnak e maradványa nem rendeződik, amíg a háború következtében beállott ideiglenes és veszélyes állapotot nem váltja fel a német nép igazi érdekeit figyelembe vevő békeszerződés.

A külügyminiszter azzal folytatta, hogy a mondottakból szükségszerűen következik, hogy a háború elkerülhetősége nemcsak nem teszi feleslegessé, de ellenkezőleg, feltétlenül megköveteli az imperialista agressziós próbálkozások, provokációk, háborús készülődések és megtévesztő manőverek elleni állandó és kérlelhetetlen harcot.

Az imperialista agresszió veszélye fennáll és fenn fog állni mindaddig, amíg imperializmus létezik. A béke megőrzéséért és a békés egymás mellett élésért folytatott harc tehát ugyanakkor harc az agresszió és annak minden formája ellen – zárta beszédét Sík Endre.

Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat szerkesztője Papp Dávid. Az UGYANAKKOR további cikkei itt olvashatók.

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók...