Moszkvában, Stockholmban, Párizsban, Rómában és még több helyen járt az ötvenes években Szalay Sándor Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének igazgatója. Az interjút Debrecenben, az akadémikus tudományos munkáinak színhelyén készítette vele a Hajdú-bihari Napló.

Milyen újabb tudományos eredményeket értek el a Magyar Tudományos Akadémia Debrecenben levő Atommagkutató Intézetében?

Újabb eredményeink közül a legérdekesebbnek a neutrino kibocsátására, illetve az atommag erőkre vonatkozó Wilson-féle ködkamrával nyert eredményeket tartom – kezdte nyilatkozatát Szalay Sándor. – Tudományos irányításom alatt Csikay Gyula munkatársam egy különleges Wilson-féle ködkamrát szerkesztett, amelyik még alacsony nyomású hidrogénnel töltve is működésképes.

A kamrával sikerült tüzetesen megvizsgálnunk az egyik legkönnyebb rádióaktív atom, a hélium 6-os izotópjának bomlását. A felvételeken jól megfigyelhető, amikor egy hélium 6-os atommag egy elektront kilövell, egy lítium 6-os atommaggá alakul át. Az elektron kiröpítése által hátralökött lítium atommag pályája is látható az ilyen ritka gázzal töltött kamrában. A meglepő az, hogy a lítium atom nem az elektron mozgásával ellenkező irányba repül, hanem egészen más irányban. Ebből nyilvánvaló, hogy az atomból az elektronon kívül egy másik részecske, a keresett, rejtélyes neutrino is kirepült.

Milyen más érdekesebb eredményeket értek el, vagy várhatók az intézetben?

Még 1949-ben a vezetésem alatt álló egyetemi tanszék Földvári Aladár debreceni geológus professzorral együttműködésben fedezte fel a szén uránium tartalmát. A MTA Atommagkutató Intézete a közelmúltban fejezte be a magyarországi széntelepek uránium tartalmának megvizsgálását és mennyiségének, nemzetgazdasági jelentőségének felmérését. Folyamatban vannak kutatásaink a gazdaságos kivonás lehetőségének megtalálására.

A szén uránium vizsgálatokkal kapcsolatban egy jelentős tudományos törvényszerűséget fedeztem fel, ami a geokémia területére esik. Felismertük a humusz jelentőségét a Föld felületén az időjárási tényezők hatása alatt a természetes vizekben ide-oda vándorló uránium megkötésében, feldúsításában. E törvényszerűséget exakt matematikai képletekkel is sikerült kifejezni. Jelentősége igen általános az uránium geokémiájában.

Az intézet jövőbeni tervei?

Az intézet a feladatát az urán geokémia és az orvostudomány területén nagyrészt már betöltötte. Munkánk súlypontját az eddiginél is erősebben fogják a fundamentális atommag fizikai vizsgálatok, valamint az atomenergia hazai gyakorlati felhasználása irányában folyó kutatások képezni.

Mit értünk fundamentális atommagkutatás alatt?

Ez alatt atommagok szerkezetének, az általuk kibocsátott sugárzásnak, az atommagok rezonanciajelenségeinek és végső fokon az atommagokban döntő szerepet játszó különleges erőknek a vizsgálatát értjük.

Az atomenergia hazai békés felhasználása érdekében milyen kísérleteket végeznek?

Tervünk egy kis teljesítményű, úgynevezett homogén vízforraló típusú reaktor előkészítését is, amelyet dacára a várható igen nagy nehézségeknek és időveszteségeknek, teljesen saját erőnkből kívánunk felépíteni, hogy kutatóink és mérnökeink saját verejtékes munkájuk árán küzdjék le a nehézségeket és így nyerjenek – más, könnyebb úton alig megszerezhető – tapasztalatokat az atomenergia hazai békés felhasználása érdekében.

Nemrég számításokat végeztünk Berényi Dénes munkatársammal együtt az atomok összeolvasztása révén termelhető energia békés alkalmazási lehetőségeit illetően. Mint ismeretes, a hidrogénbomba nehezebb izotópjai (deutérium és trícium) héliummá összeolvasztása révén szabadít fel energiát. Szerte a világon nagy anyagi áldozatokkal kísérletek folynak annak érdekében, hogy e folyamatot békés, szabályozott módon energiatermelésre lehessen fordítani. Számításaink erre vonatkozólag negatív eredménnyel zárultak. Az emberiség jelenlegi ismeretei szerint nem látunk reményt atommag összeolvasztásból energia szabályozott békés termelésére. Ennek következtében lemondtunk arról, hogy költséges és sok tudományos munkaerőt igénybe vevő kísérletekbe kezdjünk ezen a téren – fejezte be nyilatkozatát Szalay Sándor Kossuth-díjas akadémikus.

Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat szerkesztője Papp Dávid. Az UGYANAKKOR további cikkei itt olvashatók.