November 4-én mutatták be az Alföld folyóirat augusztusi, szeptemberi és októberi számát a Kölcsey Café & Rooftop Barban, a Debreceni Irodalmi Napok keretében. Az eseményen Pótor Barnabás, a KULTer.hu felelős szerkesztője beszélgetett Balajthy Ágnes irodalomtörténésszel, Fodor Balázs költővel, valamint Áfra Jánossal, Lapis Józseffel  és Szirák Péterrel, az Alföld szerkesztőségi tagjaival.

Szirák Péter, a folyóirat főszerkesztője és a Debreceni Irodalmi Napok kurátora az október 31-én, illetve november 4. és 6. között tartott rendezvényt úgy jellemezte, mint „hungarikum, unikum, debrecenikum”, ami már több mint ötven éve fennáll. Mint mondta, az első évtizedekben mindig politikai felhangja volt, 1990 óta pedig elsősorban szakmai tanácskozásként létezik. „Az utóbbi másfél évtizedben egy picit összezsugorodott az esemény. Ezt én bánom, mert 15-20 évvel ezelőtt ez a magyar irodalom népes találkozóhelye volt” – idézte fel. Az irodalomtörténész kifejtette, az irodalmi napok témája idén a „levél”, amivel kapcsolatban nagy változások mentek végbe az elmúlt évtizedekben.

A folyóiratok hangot adnak és kontrollt is teremtenek

Arra a moderátori kérdésre, hogy mire kellenek az irodalmi folyóiratok 2024-ben, Szirák Péter azt felelte, a magyar irodalmi kultúra hagyományosan a folyóiratokra épül, amelyek lehetőséget adnak az eszmecserékre, a jó szövegek összegyűjtésére, valamint az alkotás kontrolljára is. „Egy olyan mediális helyzetben, amikor bárki válhat szövegíróvá és bárkinek a véleménye gyorsan megjelenhet a nyilvánosságban, nagy jelentősége van annak, hogy szerkesztett tartalmakhoz is hozzájussunk” – fogalmazott. A főszerkesztő szerint szükség van a nyomtatott folyóiratokra is, többek között azért, mert bizonytalan, hogy a digitális tartalmak mennyire archiválhatók történelmi időtávban. „Ezek szerintem olyan archívumok volnának, amelyek a földönkívüliek számára azt bizonyítanák, hogy nem volt teljesen rossz embernek lenni” – mondta.

Balajthy Ágnes arról beszélt, Magyarországon azokban a városokban létezik irodalmi élet, ahol működik folyóirat is. „Ha nem lenne Alföld és nem lenne KULTer, akkor sokkal kevesebb lehetőségünk lenne, hogy ilyen körben leüljünk és beszélgessünk. A közösségteremtő és közösségfenntartó funkciója elengedhetetlen a folyóiratoknak” – magyarázta.

Fodor Balázs szerint a folyóiratok a magyar közművelődés utolsó mentsvárai. „Ez az egyetlen lehetőség, hogy az ember megkapja a pofonokat, a simogatásokat, a segítséget” – sorolta.

A zaj megszűrésének fontosságát hangsúlyozta Áfra János is, valamint kiemelte, a folyóiratok legitimálják a szerzőket, továbbá a kanonizáció szintjeiként is szolgálnak az általuk biztosított megjelenési lehetőségekkel.

Lapis József emlékeztetett, Ferenc pápa szerint az irodalom azért fontos, mert ezen keresztül halljuk meg egymás hangját. Úgy fogalmazott, folyóiratok nélkül ez csak sokkal halkabban fog eljutni hozzánk.