Az 1848-as forradalom hivatalos megemlékezésén szinte csak a politikusok, a koszorúzók, a városházi dolgozók, az önkormányzati cégvezetők és az egyéb közreműködők vettek részt. A legnagyobb feltűnést a debreceni orosz főkonzul megjelenése okozta. A koszorúzó személyeket a rendőrség és a közterület-felügyelet minden oldalról védte az egyéb résztvevőktől.
Huszonhétszer mondta el Kósa Lajos az orosz főkonzul társaságában, hogy „önrendelkezés”
Esős, szeles időben tartották március 15-én délelőtt Debrecen önkormányzatának hivatalos ünnepi megemlékezését. Az eseményen Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke mondott beszédet. Szavait a hivatalos meghívottakon, koszorúzókon és más közreműködőkön kívül legfeljebb pár tucatnyian hallgatták az esőben, a Kossuth tér egyébként látványosan üres volt. Ott volt idén is Konsztantyin Leonyidovics Dracsevszkij, Oroszország debreceni főkonzulja, aki az eseményt záró koszorúzáson most közvetlenül a városvezetés és Kósa után koszorúzta meg Kossuth Lajos szobrát.
A koszorúzók egyébként komoly védelmet kaptak a megemlékezésen: néhány rendőr és közteres munkatárs minden oldalról körbeállta őket, egyikük még a Debreciner újságíróját is megállította, amikor az megpróbált elhaladni az előkelőségek mellett. Miután némi kérdezősködés során tisztázódott, hogy sajtósként van jelen, engedték tovább végezni a munkáját.
Béke nélkül nincs önrendelkezés Kósa szerint
Debrecen volt polgármestere a beszédét az 1848-ban kinyomtatott 12 pont felett olvasható „Legyen béke, szabadság és egyetértés”-jelmondat köré fűzte. Szerinte az 1848-as forradalom a szabadságért és az önrendelkezésért folytatott harc kezdete volt, és ezt támasztja alá ez a jelmondat is. Kósa a tízperces beszédében összesen 27-szer ejtette ki a száján az „önrendelkezés” szót.
Szerinte a forradalmárok azért üzenték, hogy legyen béke, mert anélkül nem lenne önrendelkezés. „A napnál világosabb: a béke hiánya a háború. A háború az erőszakról szól. Ott nincs önrendelkezés, ott erő van” – fogalmazott. Úgy véli, a szabadság is erről szól. Hozzátette, szabad csak az lehet, akinek erős identitása van, „identitás nélkül csak bolyongó lelkek vagyunk” – magyarázta. A jelmondatban szereplő egyetértés pedig Kósa szerint azt jelenti, jöjjön létre egy rendszer, ami kidolgozza a nemzeti minimumokat, tehát ez a demokratikus rendszer követelésének az alapja.
Európában nincs sajtó- és szólásszabadság a képviselő szerint
A politikus kijelentette, hogy az ország ma is az önrendelkezésért vív. Az Európai Unió ugyanis szerinte háborúpárti, abban a kisebb nemzetek önrendelkezése fel sem merül. Arról is beszélt Kósa, hogy számos európai országban durván korlátozzák az egyén szabadságát. Úgy látja, a sajtószabadság és a szólásszabadság ma nem valósul meg Európában, ha valaki a fősodortól eltérő véleményt fogalmaz meg, annak szerinte a legdurvább retorzióban van része.
Azt is fejtegette a képviselő, hogy álláspontja szerint soha nem állt ilyen rosszul a demokrácia ügye Európában, az emberek egy részének a véleményét ugyanis figyelmen kívül hagyják. Példaként említette a román elnökválasztást, amelynek az eredményét törölték, az esélyest pedig kizárták. Arról már nem beszélt, hogy mindez azután történt, hogy kiderült, az első forduló győztese, Călin Georgescu kampányát a román hatóságok szerint lényegében Oroszországból szervezték. Kósa felrótta továbbá a holland kormánynak, hogy egy nekik nem tetsző, Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló népszavazási eredményt követően eltörölték a véleménynyilvánító népszavazás intézményét. Ez abból a szempontból érdekes, hogy Magyarországon éppen a Fidesz szüntette meg a referendumok e típusát. A képviselő szerint jelenleg egy világbirodalom építése zajlik Európában, ugyanakkor ez egyben önmaga karikatúrája is.
Kósa végül arra figyelmeztette a megjelenteket, hogy amikor nem önrendelkezésért küzdő kormány volt Magyarországon, akkor mindent privatizáltak a külföldieknek, valamint elvették a 13. havi nyugdíjat és a családtámogatásokat is.
A beszédet követően a Csokonai Színház színművészei adták elő ünnepi műsorukat.
Az esemény zárásakor a pártok közül csak a Fidesz és a KDNP koszorúzott a Kossuth téren. A Mi Hazánk képviselői korábban a Petőfi-szobornál koszorúztak a városi ünnepség első felvonásának végén.
