Általában csillagvizsgálókat hegyeken szoktak állítani, ennek legfőbb oka az, hogy a magas hegyi levegő tisztább, mint a sík föld felett ülő levegőréteg. Debrecenben ennek dacára épült csillagda – ami soha nem üzemelt. – Karcagi Napló, 1938. január 26.
UGYANAKKOR
Furcsa esetek tették érdekessé a debreceni csillagvizsgáló ügyét
Debrecenben – a hírhedten poros – alföldi városban 1930-ban létesült csillagvizsgáló intézmény állami és városi pénzen – írta meg a Karcagi Napló. A városvezetés 1929-ben 82 ezer pengőt szavazott meg a csillagvizsgáló építésére és az ógyalai csillagvizsgálóból Debrecenbe átszállított műszerek átjavítására.

Mint írták, az épület és kupola még 1930-ban felépült, de a csillagokat senki sem vizsgálta ebben az épületben. Ennek oka az volt, hogy a nagy értékű műszereket javításra Németországba küldték. A berlini Töpfler cégnek 50 ezer pengőt fizettek a munkadíj előlegként. Csak évekkel később, a csillagvizsgáló megfeneklett ügyével foglalkozva ébredtek rá a szomorú valóságra a debreceniek. Ugyanis a Töpfler cég tönkrement, és a céggel együtt eltűntek a debreceni csillagvizsgáló műszerei is, valamint a cégnek küldött 50 ezer pengő is elpárolgott. A csillagvizsgálóból nem maradt más, mint az épület. „Állítólag senkit sem terhel a felelősség. A vizsgálat ennek dacára folyik” – írták.
Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat szerkesztője Papp Dávid. Az UGYANAKKOR további cikkei itt olvashatók.