Az erdélyi sajtó nyomán terjedt a hír, hogy a bukaresti kormány eltávolítaná az aradi vértanúk emlékművét. Erre reagálva kezdett foglalkozni a Magyar Tudományos Akadémia a szobor átvételének lehetőségével – számolt be a 8 Órai Ujság.

Az MTA előző heti ülésén döntött arról, hogy felveszi a kapcsolatot a magyar kormánnyal: arra kérik, hogy kezdjenek tárgyalásba a román kormánnyal, kérvényezzék, hogy Románia adja át Magyarországnak az aradi vértanúk szobrát. Az akcióról értesülve több vidéki városban is mozgalom indult a szobor megszerzéséért, Debrecen és Szeged is esélyesnek mutatkozott. Debrecen városának tanácsa arról határozott, hogy küldöttséggel keresi fel a magyar kormányt. Arra hivatkozva, hogy az 1848/49-es szabadságharc legjelentősebb eseményei a városban folytak le – itt mondták ki a trónfosztást és kiáltották ki Kossuth Lajost Magyarország kormányzójának –, kérik, hogy az emlékművet Debrecen kaphassa meg.

Mindeközben a debreceni Csokonai-kör is a cselekvés mellett döntött. Az előző napi ülésén arról határozott a választmány, hogy széles körű mozgalmat indít a szobor Debrecenbe helyezése érdekében. Érvelésük szerint a városnak nem csak nagy szerepe volt a szabadságharcban, de a vértanúk személyeihez is sok szál fűzi.

„Nagy Sándor József debreceni csatájának évfordulóját minden évben hagyományosan is ünneplik meg Debrecenben. Leiningen gróf a debreceni házi ezred parancsnoka volt. Kiss Ernő tábornok pedig Debrecen katonai parancsnoka” – részletezte a 8 Órai Ujság.

Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat további cikkei itt olvashatók.