„Isten, áldd meg a magyart!” címmel tartottak rendhagyó templomlátogatást január 22-én, a magyar kultúra napján a debreceni Nagytemplomban. Az eseményen Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, valamint az egyébként görögkatolikus Papp László (Fidesz), a város polgármestere beszélgetett Oláh Istvánnak, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség elnök-lelkipásztorának moderálása mellett.

Papp azzal kezdte, ritkán szokott beszélni saját magáról. Elmondta, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Porcsalmán nőtt föl, és először tizenéves korában egy debreceni osztálykiránduláson járt a Nagytemplomban. Elárulta, édesapja református lányt vett feleségül, aki aztán felvette a görögkatolikus hitet, később pedig ugyanígy lett a polgármester és felesége esetében. Elmesélte, 1988-ban vettek egy kamerát, amellyel rengeteg református esküvőre ment videózni. „A szertartásokat az elejétől a végéig el tudtam volna mondani. Összeadhattam volna az ifjú párokat. Papp vagyok” – viccelődött. A beszélgetés egy későbbi pontján aztán mégis arról beszélt, még ma is gombóc van a torkában, ha az úrasztalához kell lépnie, ahová a görögkatolikus egyházban nem mehetnek az egyszerű hívek.

Fekete Károly elmondta, a Nagytemplom sok szempontból mintaként működött. Rengeteg tiszántúli református templomnak ugyanilyen a belső elrendezése, a debreceni kollégiumban teológiát tanult lelkipásztorok pedig vitték magukkal az itt tapasztalt istentiszteleti rendet. „A reformátusság szíve, lelke itt dobog a falakban, azokban a hívekben, akik ide járnak, akik itt szocializálódtak, ezért ez egy óriási felelősség” – fogalmazott.

Mitől spiritualitás központ Debrecen?

Oláh István felidézte, Papp László előszeretettel mondogatja, hogy Debrecen Magyarország spirituális központja. Arra a kérdésre, hogy mit ért pontosan ez alatt, a polgármester elmondta, a város évszázadokig a kálvinizmus centruma volt, de aztán a katolikus egyház visszatért ide, a 20. század végére, főleg az elmúlt évtizedekben pedig felekezeteken átívelő spirituális központ jött létre. Mint mondta, a református mellett 2017 óta a görögkatolikus egyháznak is itt van a magyarországi központja. Arról is beszélt, hogy 2014-ben lett először polgármester, és rövid időn belül, 2015-ben három egyháznak is új egyházkerületi vezetője lett: előbb Fekete Károly a reformátusoknál, aztán Kocsis Fülöp érsek-metropolita a görögkatolikusoknál, végül Palánki Ferenc a római katolikus egyháznál.

Papp László kiemelte, Debrecenben még mindig fontos szerepe van a vallásnak, negatív példaként pedig a skóciai Aberdeent említette, ahol elmondása szerint egy katedrálist szórakozóhellyé alakítottak.

Először gyökeret kell ereszteniük az ázsiai cégeknek – véli a polgármester

Oláh megkérdezte, Papp mennyire tudja átadni a város lelkiségét az ide érkező gazdasági szereplőknek. A polgármester szerint az európai kultúrkörből érkező befektetők megélik ezt a lelkiséget, és törekednek is a bekapcsolódásra, a karitatív tevékenységekben való részvételre. „Nyilván egy távol-keleti számára először meg kell ismerni, meg kell érezni Debrecent, ez egy hosszabb folyamat” – fogalmazott. Papp úgy látja, az újonnan érkezőknek először gyökeret kell ereszteniük a városban, be kell illeszkedniük, meg kell ismerniük az embereket, a mentalitást. „Az újonnan érkezőkkel ebben az ismerkedési fázisban vagyunk. És ilyenkor nagy elvárásokat én nem is szoktam támasztani. Addig, amíg nem eresztenek gyökeret, és valóban nem otthonuknak érzik, hanem még csak egy helynek, egy városnak, befektetési helyszínnek, addig nem igazán fogalmazunk meg elvárásokat. De amikor már beépülnek a város mindennapjaiba, több száz vagy több ezer embernek adnak munkát, és ezer szállal szövődnek bele Debrecen mindennapjaiba, akkor már igen” – magyarázta. Mint mondta, akkorra már könnyebb a kommunikáció is a cégekkel, könnyebben bevonják őket a jó ügyek támogatásába.

Papp László a beszélgetés után egy hanaui Bibliát vett át Oláh Istvántól, amelyet a városházi könyvtárban fog elhelyezni. Fekete Károly püspök is ajándékokat adott át a polgármesternek, aki azt mondta, ezek is a városházi könyvtárat fogják gazdagítani.