A hűvösen ébredő téli reggel talán semmit sem árult el ebből a változásból, a gyárkapukon belül azonban már a további célkitűzések nagyszerűsége lelkesítette a dolgozókat. A rövid, de tartalmas röpgyűlések, a baráti köszöngetések és fogadkozások szintén erről tettek tanúbizonyságot.

„Sok-sok sikert a második ötéves tervben“ – üdvözölték egymást a Dohánygyár dolgozói Debrecenben. A Hajdúsági Gyógyszergyárban és a Gördülőcsapágygyárban már a közeljövő megnövekedett feladatairól beszéltek a délelőtti műszak dolgozói.

Tegnap reggel 6 órától győzelmes útjára indult a második ötéves terv, hogy még boldogabb és erősebb legyen az ország, még otthonosabb minnyájunk arcán a mosoly, hogy újra tovább juthassunk pártunk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósításában.

Az első nap gazdag és sokrétű eseményéről az alábbiakban számolt be a Néplap:

Hétfő reggel a Járműjavítóban

A gyár udvarára korán reggel a több mint kétezer ember, a kék zubbonyos munkások, öregek és fiatalok nem úgy hömpölyögnek be a kapun, mint máskor, hanem egy kissé szaporábban szedve lábaikat – és korábban. Korábban, mert negyed nyolcra minden osztályon röpgyűlést hirdettek, hogy megemlékezzenek az új ötéves terv indulásáról, hogy nyomatékot adjanak annak a sok nagyszerű kezdeményezésnek, mely egy reményekben gazdag, alkotásokkal teli tervezések megvalósítása felé közeleg nap mint nap.

Reszortonként voltak a röpgyűlések, ahol a reszortvezetők tartottak beszámolót. Röviden: még egyszer ismertették a tervet, hogy melyik osztálynak, üzemrésznek, brigádnak mit, mikor és hogyan kell végrehajtani. Szükséges volt ez azért is, mert a második ötéves terv minden eddiginél nagyobb feladatokat ró az üzemre. A teljesítés nagy erőpróbája lesz üzemünk minden dolgozójának, mind a műszaki gárdának, mind a fizikai dolgozók táborának.

Az első tervév feladatait gondosan tanulmányozták, vizsgálat tárgyává tették az üzem kapacitását, lehetőségeit, a javításra szoruló mozdony, kocsi és anyagellátást. Figyelembe vették a rendelkezésre álló munkaerő teljesítőképességét, a gépek és berendezések állapotát, s mindazokat a tényezőket, melyek elősegíthetik a tervek teljesítését.

Ennek alapján az üzem dolgozói együttesen vállalták, hogy az évi tervet december 20-ra teljesítik, melyet a termelékenység emelésével érnek el. A terv forint értékét hárommillió forinttal túlteljesítik. Az üzem dolgozói tudják felajánlásuknak súlyát. Tudják, hogy mindezeket nem elegendő csak úgy egyszerűen elmondani vagy felajánlani.

Ezt teljesíteni kell, s mindeddig még alig-alig fordult elő, hogy a járműjavító dolgozói ne tettek volna eleget adott szavuknak. Most is eleget tesznek majd, amikor már az első nap reggelén oly egységesen és szervezetten, egy emberként fogtak munkához. Jelen pillanatban van dolguk a járműjavító dolgozóinak. Sok a javításra váró kocsi, van anyag, meg van szervezve a munka.

Békeműszakkal kezdték az új esztendőt, a második ötéves terv első napját. A békeműszak két hétig tart, s utána sem pihennek meg a dolgozók, hanem tovább haladnak a már megkezdett úton, s újabb hírnevet szereznek az amúgy is jó hírben álló üzemnek.

Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat szerkesztője Papp Dávid. Az UGYANAKKOR további cikkei itt olvashatók.