UGYANAKKOR

Aszfalt helyett kőburkolatot kért kétezer Kishegyesi úti lakos, nekik kellett állni a munkadíj különbözetét

Cserélni kellett a Kishegyesi út borítását, a kő 111 ezer, a cementmakadám 98 ezer pengőbe került. A városi tanács azt a határozatot hozta, hogy amennyiben a kérelmezők kifizetik a 12 és félezres különbözetet, megkapják a kért burkolatot. Ha nem vállalják a terhet, akkor az kőzúzalékból készül el. – Debreczeni Újság, 1929. október 31.

Debrecenben rendkívüli közgyűlést tartottak, amely utolsó ülése volt az akkori törvényhatósági bizottságnak – tudósított a Debreczeni Újság. A testületi ülésen többek között döntöttek több külsőségi utca burkolásáról, folyóvíz bevezetéséről, nemibeteg-gondozó felállításáról.

Debrecen, Szent Anna utca – 1936
Szent Anna utca – 1936 – Fortepan / Fóris Gábor / Vastagh Miklós hagyatéka

A lakosokra hárították a különbözetet

30 ezer pengőt irányzott elő Debrecen városa a külsőségi utcák állapotának rendezésére. Az utcatervezésre vonatkozó elképzeléseket a közgyűlés jóváhagyta, remélték, a beruházás kezdetével sokan jutnak majd munkalehetőséghez. A Téglavető rendezésének terveit Boross József műszaki tanácsnok mutatta be, azt vita nélkül elfogadták. A Kishegyesi út burkolatcseréjének tárgyalásán három lehetőség közül lehetett választani: a burkolat készülhetett kőből, aszfaltból vagy kőzúzalékból. Ebben a kérdésben kétezer érdekelt aláírásával kérelem érkezett a városhoz, amelyben az ottani lakosság azt kérte, hogy soros kőburkolatot kapjon a Kishegyesi út. Ennek a kérelemnek a figyelembevételével a közgyűlés úgy határozott, hogy amennyiben november 20-ig bejelentik a kérelem aláírói, hogy azt a 12 és félezer pengős különbözetet, ami a soros kőburkolat és a cementmakadám burkolat elkészítésének a költsége között mutatkozik, hajlandók viselni, abban az esetben azt megkapják. Ha azonban ezt a terhet nem hajlandók vállalni, akkor a város cementmakadám burkolat elkészítésére ad megbízást.

Még az évben szükségesnek ítélték meg a Wesselényi, Budai Ézsaiás, Bánk és a Széchenyi utca javítását, valamint a Hal köz újraaszfaltozását. A munkatervek ismertetésénél Zellinger Ede képviselő azt a tréfás megjegyzést tette, hogy a város azért nem burkoltatja le a Darabos utcát, mert ő ott lakik. A felszólalásra Barsoss tanácsnok kijelentette, hogy a legközelebbi burkolási program végrehajtása során a Darabos utca kikövezésére is sor kerül.

Szociális fejlesztésekről döntöttek

A debreceni Egészségvédelmi Intézet nemibeteg-gondozó felállításáról terjesztett elő javaslatot. Az intézet létesítésére vonatkozó szabályrendelet ismertetése után Debreczeny Jenő képviselő szólalt fel. Örömmel vette tudomásul a terveket, bár kifogásolta, hogy a szabályrendelet szerint a városnak kevés befolyása lenne az intézet fölött. A törvényhatósági bizottság nem módosított, a javaslatot változtatás nélkül fogadták el.

541 háztulajdonost érintett a vízvezetékek kötelező bevezetése. Ez ügyben a közgyűlés egy év haladékot adott a tulajoknak, azonban ez nem vonatkozott azokra az utcákra, ahol a városiak maguk kérték a vezetékek bevezetését.

A külső területek fejlesztését támogatták

A jogi és pénzügyi bizottság javasolta, hogy a tanyai részeken fekvő, mezőgazdasági feladatot ellátó épületek tulajdonosai maguk seperhessék a kéményeiket. A javaslat szerint a nem mezőgazdasági célt szolgáló épületek, iskolák, nyaralók, közintézmények, ipartelepek kéményeit továbbra is csak kéményseprőmester seperhetné. Az indítványt elfogadták.

Jóváhagyta a kereskedelmi miniszter, hogy a Debreceni Helyi Vasút időszakonként társas kocsikat indíthasson a sporttelepekre és a városhoz közel eső kirándulóhelyekre. A város felhívta a DHV igazgatóságát, hogy az autóbusz járatokat mielőbb indítsa meg.

Szükségesnek ítélték meg a mezőgazdászok támogatását

A kormányhoz fordult Debrecen városa annak ügyében, hogy hitelt biztosíthassanak a környékbeli gazdáknak. A termelők hitelezése azért vált szükségessé, mert a viszontagságos időjárás jelentős fagykárokat okozott. Lencz Géza képviselő kérvényezte, hogy a hitelbiztosítást terjesszék ki a helyi szőlőgazdálkodókra is. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.

Csongrád vármegye feliratban fordult a kormányhoz, állami támogatást kértek a helyi gabonatermelők megsegítésére. Azt szerették volna elérni, hogy a termelők elraktározhassák terményeiket, azokat ne kelljen olcsó áron eladni. A város közgyűlése arról határozott, hogy a felterjesztést hasonló szellemű felterjesztéssel fogja támogatni.

Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat további cikkei itt olvashatók.

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók...