Debreceni tartózkodása folyamán látogatott el a városházára a Magyar Jövő újságírója. Itt volt alkalma találkozni Debrecen új polgármesterével, Misti Károllyal. Mint írta, a Piac utcában a városháza körüli épületekben leltek ideiglenes otthonra a minisztériumok és állami intézmények, ezek újraindításáról, az élet lassú visszatéréséről beszéltek.

Az interjút Misti azzal indította, hogy elmondta, nem régóta vette át a település vezetését: előzőleg bíró volt, de mivel nem akart Szálasiékkal együttműködni, lemondott hivataláról. Arra a kérdésre, hogy mi kárt tettek a nácik Debrecenben, így válaszolt: „Debrecen legnagyobb malmait felrobbantották és a várost jóformán őrölni való búza nélkül hagyták. A városnak több mint 12 nagy élelmiszer raktárát kirabolták. Debrecen telefon- és táviróberendezését elpusztították, a drótokat lehúzták. A pályaudvar közelében lévő világítógázgyárat és a városi villanytelepet lerombolták. A villamossíneket felszedték és a villamos társaság felszerelésének nagy részét elhurcolták. A Vámospércsre vezető síneket és a Budapest-Debreceni állami vasúti indóházat felrobbantották. A pályaudvar épület a robbanás következtében erősen megrongálódott.” A polgármester azt is megosztotta, hogy a németek a lakosság ezreit arra kényszerítették, hogy a német hadsereg számára erődítéseket építsenek. A vezető rettenetes látványként írta le, ahogyan „a brutális náci pribékek” kényszerítették a népet, hogy sáncokat építsenek. „Az embernek a szíve vérzett, amikor nézte őket” – fogalmazott. A cikk tanúsága szerint a polgármesteri iroda előszobája ekkor is tele volt olyan debreceniekkel, akik szenvedtek az elnyomás idején – most itt leltek menedékre.

Újranyíltak a kávézók, a mozik és a színház is

Ugyanakkor a polgármester arról is szólt, hogy megindultak az újjáépítési munkálatok, éledezni kezdett a város. A lakosság száma napról napra nőni kezdett, a Szálasi csatlósai elől menekülők idővel előmerészkedtek búvóhelyeikről. „Debrecen felszabadulása napján nem volt több, mint ötezer ember a városban, ma pedig közel 95 ezer ember él Debrecenben” – mesélte Misti. Időközben a romok eltakarítása is megkezdődött. Újra kinyíltak a kávéházak, az éttermek és üzletek. Az épületeket kijavítását megkezdték, és egyes villamos vonalakon újra megindult a forgalomennek köszönhetően helyreállt az összeköttetés Debrecen központja és a külső területek között. A leírtak szerint a villamosközlekedés megindulásának első napján több ezer utas vette igénybe a kocsikat. A városi villanytelepet is újból üzembe helyezték. A Csokonai Színház és több mozi is megkezdte az előadásokat. Végül, de nem utolsó sorban Debrecen három napilapja, a Néplap, a Népszava és a Debrecen is megjelent. A templomokban újból elkezdték megtartani az istentiszteleteket.

Fizetés nélkül is munkába álltak a hivatalnokok

A polgármester arra is kitért, hogy az újrainduló szolgáltatások mellett a hivatalokkal is foglalkozni kellett. A városházán már több hivatal is megkezdte működését, amelyek Debrecen város közgazdasági kérdéseivel foglalkoztak. Külön ügyosztályokat állítottak fel a jogi, pénzügyi, ipari, gazdasági, közművelődési és anyagbeszerzési problémák megoldására. Nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a nincstelen betegek orvost és gyógyszereket kaphassanak, és hogy a gyermekek megfelelő gondozásban részesüljenek. A hivatalnokok nagy része városi alkalmazott volt, de nagyon sokan fizetés nélkül álltak munkába.

A város jövőjéről a polgármester csak röviden nyilatkozott. Elmondta, népgyűlést készítenek elő, elsőként arról kell határozniuk, hogy hogyan látják el az embereket élelemmel. A rend helyreállítása érdekében a rendőrséget is újjá kellett szervezni. „Bízom benne, hogy Debrecen népében megvan az erő és az akarat, hogy a munkát mindaddig abba nem hagyja, míg célunkat – egy szebb Debrecent – meg nem valósítottuk” – zárta a beszélgetést Debrecen új polgármestere.

Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat szerkesztője Papp Dávid. Az UGYANAKKOR további cikkei itt olvashatók.