Május 27-én, a Debreceni Egyetem Informatikai Karán mutatták be azt az 556,64 millió forint európai uniós támogatásból megvalósult fejlesztést, amely a mesterséges intelligencia segítségével jelentősen felgyorsítja a méhnyakrákszűrést. A képdiagnosztikai rendszert a Delta Services Kft., a debreceni székhelyű Sightspot Network Kft. és a Debreceni Egyetem konzorciumában készítették el.

Vidra László, a Delta Systems Kft. ügyvezetője a projektátadón hangsúlyozta, a digitalizáció segít a szakemberhiányon, miközben munkahelyeket is teremt, Magyarországon pedig ennek fejlesztése nemzetgazdasági érdek. Megjegyezte, nem véletlen, hogy Debrecenben valósult meg a projekt, a város ugyanis előremutató dolgokat végez az oktatási, informatikai és infrastrukturális fejlesztések terén.

Döntéstámogatást és minőségellenőrzést nyújt az új rendszer

Kovács Ilona, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ osztályvezető főorvosa, citopatológiai szakorvos az előadásában előzményként megemlítette, hogy az 1988-ban Pulitzer-díjjal kitüntetett újságíró, Walt Bogdanich oknyomozó cikksorozata, valamint az ennek nyomán kirobbant botrány indította el azt a folyamatot, amely miatt az USA-ban törvényt fogadtak el az orvosi laboratóriumok kötelező minőségellenőrzéséről. Ennek hatása gyűrűzött be aztán Európába, így Magyarországra is.

Mint mondta, Magyarországon jelenleg 51 és 83 százalék közé esik a méhnyakrákszűrés szenzitivitása, tehát 100 betegből 51-83 esetben veszik észre a betegséget. A fals negativitás aránya 2,1-12 százalék közé esik. Kovács Ilona kifejtette, ezen javíthat többek között a mesterséges intelligencia, amely elvégezheti a negatív tesztek újraellenőrzését. Ennek az újraszűrésnek az ember általi elvégzését jelenleg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nem finanszírozza. „A célkitűzésünk az volt, hogy olyan szoftvert fejlesszünk és validáljunk, amely képes a digitalizált képi állományon létrehozott tanulóadatbázissal egy betanítás után megállapítani a sejtek kórosságát, ezáltal döntéstámogatást és minőségellenőrzést nyújtani” – fogalmazott a főorvos.

93 százalékos pontossággal működik

Harangi Balázs, az Informatikai Kar egyetemi docense prezentációjában elmondta, először a citológusok készítették el a mesterséges intelligenciához szükséges, 10 ezer kenetből álló tanító adathalmazt, majd ezt az informatikusok digitalizálták. A digitalizált kenetek 100 ezerszer 100 ezer pixel felbontásúak, 5-7 gigabájt tárhelyigényűek. Ezeket a könnyebb beolvasás és kezelés érdekében egyenként 5000 képrészre darabolták. A sejtképek kinyerése után pedig elkezdték a rendszer betanítását, a sejtek kategorizálását egészségesekre, elváltozást mutatókra, kevertekre és nem osztályozhatókra. Az informatikus elmondta, a rendszer prototípusa 93 százalékos pontossággal működik.

Hajdu András, az Informatikai Kar dékánja a projektátadó végén kifejtette, a mesterséges intelligencia költséghatékonyabbá teheti majd a méhnyakrákszűrést. Megjegyezte továbbá, hogy a most összeállított adatbázis más szakterületeken is felhasználható lesz.

A méhnyakrák a nők körében a kilencedik leggyakoribb halálozási ok

A konzorcium tagjai egy közleményt is eljuttattak a szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, Magyarországon évente 250-400-an halnak meg méhnyakrákban. A nők körében a 9. helyen áll a halálozási okok között, a kellő időben történő felfedezése és kezelése esetén azonban 70 százalékkal csökkenthető a végzetes kimenetel.

Jelenleg a szűrővizsgálatok eredményeinek 2-4 hét alatt kell megérkezniük, az eljáráshoz jelentős humán erőforrásra van szükség, ezért költséges és időigényes. Az új fejlesztés komolyan felgyorsíthatja a minőségellenőrzést, ugyanis a citológiai kenetek teljeskörű vizsgálatával emberi munka igénybevétele nélkül tudja detektálni az elváltozásokat mutató sejteket. „A magyar fejlesztés a várakozások szerint jelentősen csökkenti a klinikai szakértők terhelését, gyorsítja a diagnózis felállítását és lerövidíti a kezelésig eltelt időt. Mindez összességében az ellátás javulásához is vezet majd” – írják.