Az európai uniós forrásból megvalósított projekt keretében a mesterséges intelligenciát megtanították a kóros sejtek felismerésére. A szoftver prototípusa citológusok és informatikusok közös munkájának eredménye.
Gyorsabbá és olcsóbbá teheti a méhnyakrákszűrést egy debreceni fejlesztés
Május 27-én, a Debreceni Egyetem Informatikai Karán mutatták be azt az 556,64 millió forint európai uniós támogatásból megvalósult fejlesztést, amely a mesterséges intelligencia segítségével jelentősen felgyorsítja a méhnyakrákszűrést. A képdiagnosztikai rendszert a Delta Services Kft., a debreceni székhelyű Sightspot Network Kft. és a Debreceni Egyetem konzorciumában készítették el.

Polgár Tóth Tamás
Vidra László, a Delta Systems Kft. ügyvezetője a projektátadón hangsúlyozta, a digitalizáció segít a szakemberhiányon, miközben munkahelyeket is teremt, Magyarországon pedig ennek fejlesztése nemzetgazdasági érdek. Megjegyezte, nem véletlen, hogy Debrecenben valósult meg a projekt, a város ugyanis előremutató dolgokat végez az oktatási, informatikai és infrastrukturális fejlesztések terén.
Döntéstámogatást és minőségellenőrzést nyújt az új rendszer
Kovács Ilona, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ osztályvezető főorvosa, citopatológiai szakorvos az előadásában előzményként megemlítette, hogy az 1988-ban Pulitzer-díjjal kitüntetett újságíró, Walt Bogdanich oknyomozó cikksorozata, valamint az ennek nyomán kirobbant botrány indította el azt a folyamatot, amely miatt az USA-ban törvényt fogadtak el az orvosi laboratóriumok kötelező minőségellenőrzéséről. Ennek hatása gyűrűzött be aztán Európába, így Magyarországra is.

Polgár Tóth Tamás
Mint mondta, Magyarországon jelenleg 51 és 83 százalék közé esik a méhnyakrákszűrés szenzitivitása, tehát 100 betegből 51-83 esetben veszik észre a betegséget. A fals negativitás aránya 2,1-12 százalék közé esik. Kovács Ilona kifejtette, ezen javíthat többek között a mesterséges intelligencia, amely elvégezheti a negatív tesztek újraellenőrzését. Ennek az újraszűrésnek az ember általi elvégzését jelenleg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nem finanszírozza. „A célkitűzésünk az volt, hogy olyan szoftvert fejlesszünk és validáljunk, amely képes a digitalizált képi állományon létrehozott tanulóadatbázissal egy betanítás után megállapítani a sejtek kórosságát, ezáltal döntéstámogatást és minőségellenőrzést nyújtani” – fogalmazott a főorvos.
93 százalékos pontossággal működik
Harangi Balázs, az Informatikai Kar egyetemi docense prezentációjában elmondta, először a citológusok készítették el a mesterséges intelligenciához szükséges, 10 ezer kenetből álló tanító adathalmazt, majd ezt az informatikusok digitalizálták. A digitalizált kenetek 100 ezerszer 100 ezer pixel felbontásúak, 5-7 gigabájt tárhelyigényűek. Ezeket a könnyebb beolvasás és kezelés érdekében egyenként 5000 képrészre darabolták. A sejtképek kinyerése után pedig elkezdték a rendszer betanítását, a sejtek kategorizálását egészségesekre, elváltozást mutatókra, kevertekre és nem osztályozhatókra. Az informatikus elmondta, a rendszer prototípusa 93 százalékos pontossággal működik.

Polgár Tóth Tamás
Hajdu András, az Informatikai Kar dékánja a projektátadó végén kifejtette, a mesterséges intelligencia költséghatékonyabbá teheti majd a méhnyakrákszűrést. Megjegyezte továbbá, hogy a most összeállított adatbázis más szakterületeken is felhasználható lesz.
Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!
A méhnyakrák a nők körében a kilencedik leggyakoribb halálozási ok
A konzorcium tagjai egy közleményt is eljuttattak a szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, Magyarországon évente 250-400-an halnak meg méhnyakrákban. A nők körében a 9. helyen áll a halálozási okok között, a kellő időben történő felfedezése és kezelése esetén azonban 70 százalékkal csökkenthető a végzetes kimenetel.
Jelenleg a szűrővizsgálatok eredményeinek 2-4 hét alatt kell megérkezniük, az eljáráshoz jelentős humán erőforrásra van szükség, ezért költséges és időigényes. Az új fejlesztés komolyan felgyorsíthatja a minőségellenőrzést, ugyanis a citológiai kenetek teljeskörű vizsgálatával emberi munka igénybevétele nélkül tudja detektálni az elváltozásokat mutató sejteket. „A magyar fejlesztés a várakozások szerint jelentősen csökkenti a klinikai szakértők terhelését, gyorsítja a diagnózis felállítását és lerövidíti a kezelésig eltelt időt. Mindez összességében az ellátás javulásához is vezet majd” – írják.