Számos nagy horderejű ügyben fog döntést hozni április 21-én Debrecen közgyűlése, amely csütörtökön délelőtt 9 órától, a Kölcsey Központban ülésezik. Az eseményen 16 napirendi pontot tárgyalnak, valamennyit nyilvánosan, ezért a teljes ülésen bármely magyar állampolgár részt vehet. Az alábbiakban az előzetesen izgalmasabbnak tűnő előterjesztéseket vesszük sorra.

Több a közúti baleset és a megbírságolt prostituált

Az első napirendi pontban Uzonyi Attila rendőrezredesnek, a Debreceni Rendőrkapitányság vezetőjének 2021-es beszámolójáról fog szavazni a testület.

A csatolt dokumentumokból számos meglepő adatot olvashatunk Debrecen közbiztonságával kapcsolatban. Ilyen például, hogy habár 2021-ben a közlekedési és baleseti helyzet javítása érdekében a rendőrség az előző évi 61 helyett 188 alkalommal végzett fokozott közlekedésrendészeti ellenőrzést, tavaly mégis 316 személyi sérülést hozó közúti baleset történt a városban, szemben a 2020-as 285-tel. Igaz, 2019-ben még ennél is sokkal magasabb, 363 volt az ilyen jellegű balesetek száma.

A rendőrség azt is közli a beszámolójában, hogy az illetékességi területén 2021-ben a város méretéhez képest elenyésző számban történtek az illegális migrációval közvetlen összefüggésbe hozható jogellenes cselekedetek. „A 2021. évben 4 esetben volt rendőri intézkedés illegális migrációval összefüggésben, ennek során 14 fő nem tudta igazolni a Magyarországon való tartózkodása jogszerűségét. E személyeket elfogtuk, majd az eljárás lefolytatása végett átadtuk a Nyírábrányi Határrendészeti Kirendeltség részére” – olvasható a dokumentumban.

Az is kiderült, hogy 2021-ben 2692 személlyel szemben intézkedtek a koronavírus-járvány kapcsán hozott szabályok megsértése miatt, összesen 59,9 millió forint helyszíni bírságot szabtak ki, elsősorban a maszkviselés hiánya miatt. 16 személlyel szemben tettek szabálysértési feljelentést, a lefolytatott eljárások során 9-cel szemben szabtak ki 900 ezer forint pénzbüntetést, míg 5 esetben 1,4 millió forintos pénzbírságot, egyszer pedig egy 6 hónapos, ideiglenes boltbezárásról is döntöttek a bírságolás mellett.

Tiltott prostitúció miatt a rendőrök 341 személlyel szemben indítottak szabálysértési előkészítő eljárást, ez jelentősen meghaladja a 2020-ban rögzített 279-es számot. „A 2021. évben a közrendvédelmi állomány visszatérően, napi rendszerességgel ellenőrizte a 4-es főút, a Pallagi út, a Nagyerdő és környéke területét a prostitúciós tevékenységek megelőzése érdekében” – olvasható a beszámolóban.

Uzonyi Attila rendőrezredes arra is emlékeztetett, hogy még 2020. szeptember 1-én 15 iskolaőr kezdte meg a szolgálatát 12 debreceni oktatási intézményben. A beszámoló szerint 2021-ben egyetlen alkalommal sem kellett intézkedniük, az intézményvezetők visszajelzései alapján pedig az iskolákban javult a fegyelem és visszaszorultak a jogsértések.

Oda-vissza utalgatták a covid-segélyre szánt pénzt a görögkatolikusokkal

A harmadik napirendi pontban Papp László (Fidesz) polgármester fog beszámolni a 2021-es költségvetés végrehajtásáról, valamint módosítják a 2022-es költségvetési rendeletet is. A közgyűlés elé tárt anyagból kiderül többek között, hogy a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye a Debreceni Karitatív Testület jelenlegi elnökeként és a pénzügyi feladatok ellátásáért felelős szervezetként 2020-ban 110 millió forintot kapott a koronavírus-áldozatai és hozzátartozóik segítésére létrehozott városi alapból, hogy ők végezzék a nehéz helyzetbe került debreceniek megsegítését. A dokumentum szerint azonban ebből 40,4 millió forintot nem használtak fel, 2021-ben pedig vissza is utalták ezt az összeget az önkormányzatnak.

2021 decemberében aztán a debreceni önkormányzat mégis szerződést kötött a főegyházmegyével 40 millió forint átutalásáról, amelyből 20 milliót már oda is adtak a görögkatolikusoknak.

„Összesítésben 2021. évben pénzbeli támogatásban 176 fő részesült 24 410 000 Ft összegben,
természetbeni támogatást pedig 1730 fő kapott 11 500 000 Ft összegben” – olvasható Papp László beszámolójában. A segélyalap költéseiről még 2020-ban írtunk, ezt a cikkünket ide kattintva olvashatják.

Így festenék zöldre a Debrecenben működő cégeket

Balázs Ákos (Fidesz) zöldügyi alpolgármester előterjesztése szerint az önkormányzat a korábbi Fenntartható Debrecen cím helyett bevezetné a Fenntartható Debrecen díjat és a Fenntartható Debrecen nagydíjat. Előbbihez a városháza által meghatározott 18 terület közül legalább egyben kell megfelelő pontszámot elérniük, a nagydíjat pedig az aktuális évben a legtöbb pontot érő intézkedéseket végrehajtó cég, illetve pontegyenlőség esetén cégek kaphatják meg.

A dolog pikantériája, hogy a 18 kritérium között olyanokat is felsorolnak, amelyeknek minden munkahelyen alapnak kellene lenniük (például a szelektív hulladékgyűjtés), de akár madáretetők és madáritatók kihelyezésére is kaphatnak pontokat a cégek. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, a Magyar Madártani Egyesület rendszeresen próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy a nálunk telelő madárfajok nem szorulnak rá az ember segítségére az életben maradásukhoz – másképp nem is telelnének nálunk. A madáretetés tehát a közhiedelemmel ellentétben nem környezetvédelmi tevékenység, hanem pusztán az emberek gyönyörködtetésére szolgáló cselekedet. Ilyen módon tehát a madáretetőket kihelyező cégek – az előterjesztő ez irányú sugalmazásával ellentétben – nem teszik fenntarthatóbbá Debrecent.

Kivennék a belterületbe vonás kezdeményezési jogát a képviselő-testület kezéből

Talán kevésbé látványos, de nagyobb gyakorlati, környezetvédelmi jelentősége van az 5. napirendi pontnak, Papp László előterjesztése szerint ugyanis a közgyűlés a polgármesternek delegálná azt a jogát, miszerint az ingatlanügyi hatóságnál kérelmezheti a debreceni termőföldek belterületbe vonását. Papp László az előterjesztésben azt írja, Gábor István főépítész kezdeményezte a változtatást, a hatáskör átruházását pedig a közgyűlés tehermentesítésének szándékával, a gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés és elbírálás érdekében javasolja. Kétségtelen azonban, hogy amennyiben a testület megszavazza az előterjesztést, a jövőben nem dönthet ezekben a kérdésekben, az ilyen ügyek pedig értelemszerűen a publicitásukból is veszítenek majd.

Újabb ingatlanokat adnak el a belvárosban

A 7. előterjesztés alapján folytatódik az a trend, hogy a városvezetés igyekszik megszabadulni értékes belvárosi ingatlanvagyonától. Most éppen a Rákóczi utca 11-13-15-17. szám alatti ingatlantulajdonától válna meg árverés útján. Az érintett ingatlanok értékét a felkért szakértők összesen 607,1 millió forintra becsülik, ennyi lesz az induló licitár is.

Szakmai okokra hivatkozva vonnak vissza szociális beruházásokat

Vélhetően komolyabb vitákat fog kiváltani a közgyűlésben a 15. napirendi pont, amely során Papp László polgármester előterjesztésére három olyan projektet is visszavonnának, amelyekre korábban már európai uniós forrást nyert el az önkormányzat, az így megspórolt, összesen 344,1 millió forintból pedig a Zöld város kialakítása című pályázat projektjeinek többletköltségeit fedeznék. A városvezetés által elkaszálandó fejlesztések az egészségügyi és szociális szférát érintik. Ezek az alábbiak:

– az Epreskert utcai háziorvosi rendelő infrastrukturális fejlesztése
– a városi szociális szolgálat Csapó utcai telephelyének infrastrukturális fejlesztése
– a városi szociális szolgálat Pósa utcai telephelyének infrastrukturális fejlesztése

Az Epreskert utcai háziorvosi rendelő kapcsán a polgármester még megjegyzi, hogy a beruházás költségeit nem fedezték volna a rendelkezésre álló források, a két szociális intézmény kapcsán azonban már csak annyival indokolta a fejlesztések elmaradását, hogy „az Önkormányzat vezetése szakmai indokok alapján az eljárás visszavonása mellett döntött”. Papp László ígérete szerint a három projekt megvalósítása „betervezésre kerül” a 2021-2027-es időszak TOP Plusz Programjának keretében.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!