Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke elmondta, volt olyan debreceni iskola, ahol a tanárok fenyegetés hatására álltak el a sztrájktól. Az érdekképviseleti szerv most egyeztet a jogvédőkkel arról, hogy mely esetekben forduljanak a bírósághoz.
Körülbelül 500 hajdú-bihari pedagógus sztrájkolt március 16-án – Egyes intézményekben még jövő héten is lesz munkabeszüntetés
Március 16-án országos sztrájkot tartottak az egymással szövetséges pedagógus szakszervezetek, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), mivel a január 31-i figyelmeztető sztrájk után sem sikerült megállapodniuk a kormánnyal a bérek növelésére és a pedagógustársadalomra nehezedő terhek csökkentésére vonatkozó követeléseikről.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke március 17-én a Debrecinert arról tájékoztatta, hogy körülbelül 500 pedagógus vett részt a megmozdulásban Hajdú-Bihar megyéből, zömében a középvárosokból és kisebb részben Debrecenből. Országosan valamennyivel kevesebben vettek részt a sztrájkban, mint január 31-án. Totyik tájékoztatása szerint a héten még folytatják a sztrájkot, valamint egyes intézményekben a következő héten is sztrájkolnak.
aHang
Azt nem tudta megmondani, hogy mennyien fognak sztrájkolni a következő napokban, de azt igen, hogy a megyében az elmúlt hetek polgári elégedetlenségi akcióiban viszonylag kevesen vettek részt, mindössze 2-3 településről tudnak.
Volt, ahol inkább rendkívüli szünetet rendeltek el, csak ne tudjanak sztrájkolni
Totyik kifejtette, hogy a március 16-i sztrájkot a tankerületek vezetői megpróbálták megakadályozni. Mint mondta, volt olyan debreceni intézmény, ahol fenyegetés hatására álltak el a pedagógusok a sztrájktól. A szakszervezet most egyeztet a jogvédő szervezetekkel, hogy a kollégáikat ért sérelmek kapcsán mely esetekben érdemes a bírósághoz fordulni, és mely esetekben szükséges csak a Klebelsberg Központ vezetésével tisztázni a történteket.
Nem Hajdú-Bihar megyéből, hanem általánosságban beszélt arról Totyik, hogy volt olyan iskola, amelyben teljesen új órarendet állítottak össze, a sztrájkoló pedagógusokat beosztották a törvény által előírt még elégséges szolgáltatás teljesítésére, azokat a kollégákat pedig, akik a sztrájkban nem vettek részt, lyukasórákra osztották be. „Ez törvénysértő, mert a sztrájkoló pedagógusokat csak akkor lehet beosztani, ha nincs már elegendő személyzet, hogy az órákat ellássák” – fejtette ki a PSZ alelnöke. Mint mondta, olyan település is volt, ahol – mivel a szülők nem engedték iskolába a gyermekeiket – rendkívüli szünetet rendeltek el, akkor ugyanis nem tartható sztrájk, még adminisztrálni sem tudják azt. Máshol előfordult, hogy a 3-4 órát sztrájkolni szándékozó, a többi órájuk megtartására készülő tanárokkal közölték: vagy egész nap sztrájkolnak, vagy egyáltalán nem. „Ez olyan, mintha a tankerület szervezte volna meg a sztrájkot, és ő mondja meg, ki hogyan sztrájkolhat” – magyarázta Totyik.
Polgár Tóth Tamás
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a PSZ és a PDSZ milyen további lépéseket szándékozik tenni a pedagógusok céljainak eléréséért. Totyik Tamás a Debrecinernek elmondta, a PDSZ éppen tüntetést szervez, valamint gondolkodnak az úgynevezett „precíziós sztrájk” alkalmazásán, ami azt jelenti, hogy kizárólag a jogszabályoknak megfelelően hajlandók órát tartani. Például a jelenleg érvényes járványügyi intézkedések alapján, ha különböző osztályok váltják egymást egy tanteremben, akkor fertőtleníteni kell a helyiséget. Precíziós sztrájk esetén a pedagógusok valóban nem fognak bemenni a fertőtlenítés végéig, és nem tartanak órát. A PSZ alelnökének tájékoztatása szerint az Európai Bizottság magyarországi irodájával is keresik a kapcsolatot, hogy a pedagógusok helyzetéről további tárgyalásokat tudjanak folytatni.
Nem közoktatási, hanem közigazgatási és szociális feladat a menekültek ellátása
Totyik Tamás arról is tájékoztatta a Debrecinert, hogy a kormány a kérésük ellenére nem közli velük, hogy a bejelentett 30 százalékos béremelést milyen ütemezéssel, milyen viszonyítási alaphoz és milyen indexálás alapján hajtanák végre. „Semmilyen megállapodást nem óhajtanak kötni, semmilyen jelzéssel nem óhajtanak élni, hanem majd 2023-ban megmondják. Ez így nem megy” – sorolta a szakszervezet alelnöke.
Polgár Tóth Tamás
A jövővel kapcsolatban azt is elmondta: igyekeznek ügyelni arra, hogy a sztrájkot ne moshassák össze a választási kampánnyal, ezért meg fogják várni, hogy milyen összetétele lesz az új kormánynak, és ha az új kormány nem lesz hajlandó tárgyalni velük és megállapodást kötni, akkor májusban vagy akár már április végén újrakezdik a sztrájkot.
A kormány kérésére, miszerint a háborúra való tekintettel hagyjanak fel a sztrájkolással, úgy reagált: „az, hogy a szomszédban háború van, és a menekültek ügyét meg kell oldani, az nem közoktatási, hanem közigazgatási feladat, meg a szociális szféra feladata”.
Arról, hogy miért sztrájkolnak a magyar pedagógusok, december 15-én beszélgettünk Totyik Tamással a Debreciner podcastjában. Az adásunkat ide kattintva tudják meghallgatni.
